Szakmai ajánlást tettek közzé a geológusok: célzott intézkedésekkel meg lehet előzni a parajdi katasztrófa elmélyülését

A parajdi sóbánya csütörtökön teljes egészében víz alá került, beleértve az utolsó pillanatig megóvni próbált Telegdy-ágat is. A Korond-patak napok óta ömlött a mélybe, a védekezés kudarcot vallott, a bánya működése végleg leállt. A bányarendszer most kontrollálatlanul ázik, a hegy gyomrában folyamatosan oldódik a sótest, ez pedig a felszíni süllyedés és az omlásveszély kockázatát is napról napra növeli.

A helyzet súlyosságára reagálva erdélyi geológusok pénteken szakmai állásfoglalást tettek közzé. A dokumentumban közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet rögzítenek, és három pilléren nyugvó, részletes javaslatcsomagot fogalmaznak meg a település és lakosság védelme, illetve a hosszú távú kárenyhítés érdekében.

1. Lakosságvédelmi intézkedések

A szakértők elsődlegesnek tartják:

• a lakosság azonnali, hiteles tájékoztatását a fennálló, kiterjedt omlásveszélyről,
• valamint egy lakosságvédelmi övezet hatósági kijelölésének alapos megfontolását a bányaterülettől nyugatra eső részen, ahol a földmozgások hatása már most érzékelhető lehet.

2. Több lábon álló monitoring rendszer kiépítése

A veszély előrejelzéséhez és a felszíni/kőzetmozgások pontos követéséhez komplex, párhuzamosan működő megfigyelőrendszerekre van szükség:

A. Űrgeodéziai megfigyelés

• Szintetikus apertúrájú radarfelvételek (InSAR) segítségével lehet azonosítani a háttérdeformációkat.
• Ezek az adatok kulcsfontosságúak az épített terület mozgásainak követésében, és akár milliméteres elmozdulásokat is jelezni tudnak.

B. Automatizált, valós idejű geodéziai riasztási rendszer

• A rendszer a folyamatos felszínváltozást figyeli, és automatikusan riaszt, ha kritikus mozgásokat észlel.
• Ez lehetővé teszi, hogy a hatóságok időben lépjenek egy esetleges katasztrófa előtt.

C. Mikroszeizmikus monitoring rendszer

• A mélységben történő tönkremenetel, illetve sótest összeomlás előrejelzésére szolgál.
• Valós idejű riasztási funkcióval működne, így a legkisebb rezgések is azonnal észlelhetők.

A geológusok hangsúlyozzák: a fenti monitoring rendszerek beszerzését és telepítését azonnal el kell kezdeni. A technológiák üzemeltetéséhez és az adatok értelmezéséhez hazai szakmai tapasztalat is rendelkezésre áll.

3. Hosszú távú bányarehabilitáció és tudományos megalapozású kárenyhítés

A bánya bezárása után a terület geológiai stabilitása, a lakosság és infrastruktúra védelme érdekében alapos földtudományi kutatások elindítását szorgalmazzák, amelyek megalapozzák a jövőbeli rehabilitációt, kármentesítést és akár a nyersanyaghasznosítást. A javasolt kutatási irányok a következők:

A. Geofizikai felmérések

• Sekélyszeizmikus, gravitációs és elektromos módszerek alkalmazásával lehet feltérképezni az üregeket és megismerni a terület pontos szerkezetföldtani felépítését.

B. Hidrogeológiai és vízgeokémiai helyzetfelmérés

• A vízmozgások, vízminőség és áramlási viszonyok feltárása kritikus a beavatkozási lehetőségek megítéléséhez.

C. Áramlásmodellezés

• A víz mozgásának pontos modellezése segít a további terjedés, oldódás és esetleges újabb beomlások előrejelzésében.

D. Geokémiai monitoring rendszer kiépítése

E. Vízalatti kutatórobotok bevetése

• Ezekkel lehet pontos képet kapni a vízzel telt bányajáratok állapotáról és mintát venni mélyebb szintekről is.

F. Űrgeodéziai radarfelvételek elemzése és értékelése

• Ez nemcsak a monitoring részét képezi, hanem a szerkezeti gyengülések hosszabb távú nyomon követését is szolgálja.

G. Geológiai kutatófúrások elvégzése

• A felszín alatti rétegek és törészónák pontos megismerésére.

H. Nagyfelbontású geomorfológiai és topográfiai felmérés

I. Részletes geotechnikai és statikai alaptanulmány elkészítése

• Ez lenne az alapja minden jövőbeli mérnöki beavatkozásnak, a kármentesítés és a lakosságvédelem tervezésének.

A geológusok figyelmeztetnek: a jelenlegi helyzet nemcsak gazdasági válságot jelent – hiszen a parajdi sóbánya Székelyföld egyik gazdasági pillére volt –, hanem emberi katasztrófával is fenyeget, ha nem történik gyors, tudományosan megalapozott beavatkozás.

Az állásfoglalás aláírói:

András Eduárd – mérnökgeológus-geotechnikus, Ag jogosultságú szakellenőr, Kolozsvár – Székelyudvarhely

Deák Ferenc PhD – mérnökgeológus, egyetemi adjunktus, Pécs – Székelyudvarhely

Kis Boglárka Mercedesz PhD – fluidum geokémiai kutató geológus, egyetemi adjunktus, Kolozsvár

Kövecsi Szabolcs Attila PhD – kutató geológus, egyetemi adjunktus, Kolozsvár

Márton István PhD – nyersanyagkutató geológus, Székelyudvarhely

Orbán Szabolcs MSc, EurGeol – nyersanyagkutató geológus, Székelyudvarhely

Serfőző Antal – geológus–geofizikus, Budapest – Székelyudvarhely

Silye Lóránd PhD – kutató geológus, egyetemi docens, Kolozsvár – Csíkszereda

A szakértők világossá tették: nincs idő halogatásra. A következő napok, hetek döntik el, hogy a parajdi tragédia korlátozott helyi káreset marad, vagy országos szintű ökológiai, társadalmi és gazdasági krízissé válik.