Elnökjelöltportrék: lesz-e egy újabb Călin Georgescu a „futottak még” kategóriában?

Cristian Terheș (PNCR)

Cristian Terheș, a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) elnökjelöltje Zilahon született 1978-ban. A BBTE római katolikus teológia karán végzett 2002-ben, és ugyanabban az évben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Újságírást tanult a Fullerton Főiskolán és kommunikációt a Santiago Canyon Főiskolán Kaliforniában, közben a román görögkatolikus egyház lelkészeként, majd üzleti elemzőként dolgozott.

A G4 Media szerint 2012-ben vált ismertté a neve Romániában, amikor Traian Băsescu akkori államfő leváltása ellen kampányolt, és lobbizott mellette az amerikai kongresszusban. A 2014-romániai elnökválasztáson az Amerikai Görögkatolikus Románok Szövetségének vezetőjeként Victor Ponta ellen kampányolt, mondván, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje Oroszország és Kína felé tolná Romániát. Akkoriban a korrupciót a kizsákmányolás egyik formájának nevezte, és botrányosnak tartotta, ahogyan a kormányok megvesztegetik az egyházat, a papok pedig szemet hunynak a korrupció felett. Meggyőződéses jobboldaliként beiratkozott a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártba (PNȚCD), de 2016-tól fokozatosan hangnemet váltott, és a korrupcióval gyanúsított szociáldemokrata politikusok mellé állva visszaélésekkel vádolta a román igazságszolgáltatást.

Pálfordulásának meglett a jutalma: még a PNȚCD tagjaként, egy pártközi megállapodásnak köszönhetően befutó helyet kapott a Liviu Dragnea vezette PSD 2019-es európai parlamenti képviselőjelölti listáján. Három évvel később kirúgták a PNȚCD-ből, 2023-ban pedig beiratkozott a Román Nemzeti Konzervatív Pártba (PNCR), amelynek a mai napig az elnöke. Szintén pártközi megállapodásnak köszönhetően újabb európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett 2024-ben, ezúttal a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listáján.

Az első EP-képviselői mandátuma elején Cristian Terheș átiratkozott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába, és az euroszkeptikus diskurzusával tűnt ki. Többek között „zsarnoksággal” vádolta Brüsszelt, azt állítva, hogy az EU bogarak fogyasztására akarja rávenni az embereket. De kijelentette azt is, hogy a szexuális nevelés álcája alatt valójában szexpózokra oktatják az iskolákban a diákokat. Emellett egyike volt azoknak a politikusoknak, akik bírálták a COVID-ellenes európai korlátozásokat és félretájékoztattak a koronavírus-ellenes oltásokról. Tavalyelőtt Cristian Terheș egy botrány középpontjába került: három képviselőtársa gyűlöletbeszéddel vádolta és a szankcionálását kérte Roberta Metsola házelnöktől, amiért egy felszólalásában a transznemű nőket „perverz férfiaknak” nevezte.

A politikus a tavaly novemberi elnökválasztáson is indult, és az első fordulóban mindössze 95.782 (1,04 százalék) szavazatot szerzett. Egyike volt azoknak, akik megóvták az első forduló eredményeit, és egyetértett az elnökválasztás megismételtetésével. Akárcsak tavaly, Cristian Terheș idén is szuverenista húrokat pengetett a kampányban. „Egy világos célt tartok szem előtt: egy szuverén Romániát az Európai Unióban” – jelentette ki.

Daniel Funeriu (független)

Az 1971-ben Aradon született független Daniel Funeriu életpályája sok szempontból hasonlít a szintén függetlenül induló Nicușor Danéhoz, de Bukarest főpolgármesterétől eltérően nem a matematika, hanem a kémia területén futott be tudományos karriert. Már a középiskolában kitűnt a képességeivel, 11. osztályosként 1988-ban ezüstérmet szerzett egy nemzetközi tantárgyversenyen. Ennek is köszönhető, hogy ugyanabban az évben a kommunista hatóságok engedélyezték a kiutazását a Franciaországba, ahonnan azonban nem tért vissza: 17 évesen a saját lábára állva Strasbourgban telepedett le.

Beiratkozott egy strasbourgi középiskolába, és még abban az évben második lett a franciaországi kémia tantárgyolimpián. Ösztöndíjat szerzett, különböző munkákat vállalt, és 1994-ben a strasbourgi Európai Felsőfokú Kémiai Intézet szerves kémia karán diplomázott. A mesteri fokozat után a doktori címet is megszerezte 1999-ben Franciaországban. Neve egyre ismertebbé vált a tudományos közösségben, így 1994 és 2006 között előadótanárként és kutatóként dolgozhatott amerikai, angliai, japán és német egyetemeken.

Ezután visszatért Romániába, és bekapcsolódott a politikába. Beiratkozott a Demokrata Liberális Pártba, amelynek a 2008-es jelöltlistáján európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett. Az EP-t otthagyta 2009-ben, amikor a második Boc-kormány oktatási miniszterévé nevezték ki. A nevéhez fűződik a reformokat bevezető 2011-es oktatási törvény, amelynek egyik nagy változásokat eredményező előírása az érettségi vizsgatermek bekamerázása volt. Miniszteri mandátuma után, 2012 és 2014 között Traian Băsescu oktatási tanácsadója volt. A Népi Mozgalom Pártja (PMP) elnöki tisztségének sikertelen 2014-es megpályázása után visszatért a tudományos karrierjéhez.

Az elmúlt években Funeriu folyamatosan jelen volt a közéletben, többször állást foglalt a romániai oktatás helyzetéről és más kérdésekről. Egyike Traian Băsescu egykori tanácsadóinak, akik lojálisak maradtak a volt államfőhöz. Az elnöki kampányban a társadalmi megosztottság ellen emelt szót, és bírálta Románia jelenlegi – túlságosan passzívnak tartott – külpolitikáját. „Nem állunk ki határozottan a nemzeti érdekeinkért uniós szinten, nem folytatunk hasznos párbeszédet a Trump-kormányzattal, nem reagáltunk intézményesen semmilyen médiatámadásra” – jelentette ki a napokban egy interjúban.

Silviu Predoiu (független)

Silviu Predoiu független elnökjelölt 1958-ban született a fővárosban, és a rendszerváltás előtt a Bukaresti Egyetem geológia-földrajz karán szerzett oklevelet. Tanulmányait kiegészítendő 1987 és 1989 között részt vett a hírhedt Securitate tisztképző iskolájának külföldi hírszerzési tanfolyamán. „Közel 30 évig voltam külföldi hírszerző tiszt, azaz kém. Külföldi küldetéseket hajtottam végre, végigjártam a titkosszolgálati operatív és vezetői pályák összes szakaszát, a legnehezebb és legérdekesebb munkaterületeken dolgoztam – külső kémelhárítás, szervezett bűnözés elleni küzdelem, terrorizmus elleni küzdelem, belső elhárítás” – részletezte az életrajzában.

Silviu Predoiu 2005 és 2018 között a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) operatív vezetője volt, és ez idő alatt több alkalommal az intézmény ügyvivő igazgatójaként is tevékenykedett. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tavaly megállapította róla, hogy a kommunista titkosrendőrség főhadnagyaként 1987 és 1989 között a Geomin Külkereskedelmi Vállalat ellenőrzéséért felelt. Ennek ellenére a CNSAS szerint nem állítható róla, hogy a rendszerváltás előtt politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, mert a munkája során nem korlátozta az alapvető emberi jogokat és szabadságokat.

Silviu Predoiu a Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Románia pártban kezdte a politikai pályát 2020-ban. A pártból 2021-ben lépett ki, és 2022-ben megalapította Nemzeti Akció Liga Pártot (PLAN) pártot. Ez utóbbi színeiben indult a tavalyi elnökválasztáson, amelynek első fordulójában az utolsó helyezett volt. Még Ludovic Orbannál is kevesebb szavazatot szerzett, pedig a Jobboldali Erő elnöke a kampány közepén visszalépett Elena Lasconi javára.

Egy nemrégiben adott interjúban Predoiu azt nyilatkozta a kommunista rendszerről, hogy „nem volt olyan rossz”. Elnökjelöltként eddig jobbára semmitmondó üzeneteket fogalmazott meg. „Olyan elnökre van szükségünk, akinek van bátorsága jólétet akarni minden román számára. Olyan elnökre, aki egy erős és elismert Romániát szeretne, egy olyan országot, amelyik vezető szerepet tölt be az Európai Unióban, egy olyan országot, ahová a Romániát elhagyó polgárok azért térnek vissza, mert akarnak, nem azért, mert mi hívjuk őket” – jelentette ki.

Lavinia Șandru (PUSL)

Az esélytelennek tartott jelöltek közül Lavinia Șandru neve a legismertebb, mert fiatalon lépett be a politikába, és az elmúlt 25 évben több pártban is megfordult. Életrajza szerint 1975-ben született Désen, és színművészetet tanult a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, ahol 1997-ben szerzett diplomát. Később mesterfokozatot szerzett a Bukaresti Egyetem politikatudományi karán.

Politikai pályát 2001-ben kezdte a Demokrata Pártban (PD), amelynek 2004-ben már a marosvásárhelyi szervezetét vezette. Ugyanabban az évben a párt listáin képviselői mandátumot szerzett, de 2005-ben kilépett a PD parlamenti frakciójából, és egy darabig függetlenként tevékenykedett. Nem sokáig maradt független, mert még 2005-ben Cozmin Gușával együtt létrehozta a Nemzeti Kezdeményezés Pártot (PIN), amelyik 2011-ben fuzionált a Gabriel Oprea alapította a Románia Haladásáért Országos Szövetséggel (UNPR). Egy évre rá már az UNPR alelnöke lett, de váratlanul kilépett a pártból, és bejelentette, hogy felhagy a politizálással.

Visszatért a színészi karrierhez, és belekóstolt műsorvezetőként a televíziós munkába is. Később saját médiaprodukciós céget alapított, és évek óta a Dan Voiculescu politikus-üzletember által alapított Humanista Szociálliberális Párt (PUSL) kommunikációért felel, idén pedig a párt elnökjelöltje lett. Sajtóhírek szerint tavaly megkörnyékezte a Szociáldemokrata Pártot (PSD), amelynek színeiben parlamenti mandátumot akart szerezni, de nem járt sikerrel.

Politikai pályája során Lavinia Șandru többször került a figyelem vagy akár botrányok középpontjába. A PD-ből azért lépett ki 2005-ben, mert konfliktusba került a frissen államfővé választott Traian Băsescuval. Utóbbi alpári módon gyakorlatilag leutcalányozta Șandrut egy emlékezetes nyilatkozatban: „Felhívom a figyelmét arra, hogy a politikában nagyon könnyű kikötni a politikai körgyűrűn” – üzente a parlamenti képviselőnek. Hét évvel később Șandru közölte, hogy fátylat borított a múltra, és kibékült Băsescuval.

Lavinia Șandru házastársa hosszú ideig a Liviu Dragnea volt PSD-elnök környezetéhez tartozó Darius Vâlcov volt, akit 2023-ban, nyolc évig tartó büntetőper végén hat év börtönre ítéltek korrupció miatt. Az egykori miniszter több millió lejért cserében segített egy vállalkozásnak megnyerni közbeszerzési versenytárgyalásokat. Az ítélet indoklása szerint a tanúvallomásaiban Șandru „minimalizálni próbálta volt férje büntetőjogi felelősségét”. Kényelmetlen helyzetbe került a PUSL elnökjelöltje akkor is, amikor a sajtó kiderítette, hogy a közszolgálati televízió (TVR) 24 ezer eurót fizetett a produkciós cége egyik műsoráért. Nem tett jót Șandru megítélésének az sem, hogy több felvételen a Călin Georgescu szolgálatába szegődött és jelenleg nemzetközi körözés alatt álló Horațiu Potra társaságában látható.

A választási kampányban Lavinia Șandru nem fogalmazott meg különösebben eredeti üzeneteket. Talán az érdemel figyelmet, hogy következetesen szorgalmazza Románia szoros együttműködését Lengyelországgal. Kijelentette, hogy ha elnökké választják, a két ország kormánya évente legalább négyszer együttes ülést fog tartani.

John Ion Banu-Muscel (független)

John Ion Banu-Muscel 1960-ban született a Neamț megyei Romanban, majd a műszaki egyetem elvégzése után, 1985-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. A România Liberának 2017-ben azt nyilatkozta, hogy „politikai okokból” hagyta el az országot. A független elnökjelölt Floridában telepedett le, ahol 1990-ben megalapította saját, oceanográfiára szakosodott cégét. Később egy civil szervezetet alapított Román-Amerikai Liga néven, majd 2017-ben létrehozta a Román Nemzet Pártját.

A România Liberának adott interjúban többek között kijelentette, hogy bevezetné Romániában a fegyvertartási jogot és a halállal büntetné azokat a korrupcióért elítélt személyeket, akik nagyon nagy kárt okoznak az államnak. Meggyőződéses republikánus, és 2016-ban Donald Trumpra szavazott, mert a határőrizet szigorítását és a restriktív bevándorláspolitikát ígért.

John Ion Banu Muscel a 2019-es elnökválasztáson is indult, amelyen 25 759 szavazattal az utolsó helyen végzett. Idén a Központi Választási Iroda jóváhagyta ugyan az indulását, de feljelentést tett ellene az ügyészségen, mert gyanús volt, hogy miként tudta összegyűjteni az indulásához szükséges 200 ezer aláírást. A jelölt gyakorlatilag semmivel sem tűnt ki eddig a kampányban. Üzenetként általánosságokat fogalmazott meg, például azt, hogy az államfőként komolyan venné a közvetítői szerepet, hűséges lenne az állam intézményeihez és az állampolgárok érdekeit helyezné előtérbe.

Sebastian Popescu (PNR)

Sebastian Popescu 1982-ben született az Olt megyei Balșon, és állatorvosi diplomát szerzett 2006-ban Temesváron. Ezután Bukarestbe költözött, ahol elmondása szerint 2012-ig különböző állatorvosi rendelőkben, szaküzletekben és gyógyszertárakban dolgozott. Később a személyes blogja szerint „az újságírói és médiavállalkozói karrierre” összpontosított, és létrehozott egy platformot a romániai amatőr teniszezők számára.

A politikába 2015-ben lépett be, amikor megalapította az Új Románia Pártot. A 2019-es és a 2024-es elnökválasztáson is indult: hat éve 30 850 (0,33 százalék) szavazatot szerzett, tavaly pedig 14 683 (0,15 százalék) szavazatot. Akárcsak John Ion Banu Muscel esetében, idén a Központi Választási Iroda jóváhagyta ugyan az indulását, de feljelentést tett ellene az ügyészségen, mert gyanús volt, hogy miként tudta összegyűjteni az indulásához szükséges 200 ezer aláírást.

A jelölt elnökválasztási programja általánosságokban merül ki, és olyan célokat fogalmaz meg, amelyeknek semmi köze az államfői hatáskörökhöz. Többek között újraiparosítaná Romániát, digitalizálná az igazságszolgáltatást, korszerűsítené az egészségügyet és javítana az oktatás minőségén.

Korábbi elnökjelöltportréink: George Simion, Elena Lasconi, Crin Antonescu, Nicușor Dan, Victor Ponta.