Alulbiztosították a dák aranykincseket: az ellopott aranysisak valós értéke több száz millió euróra tehető

Az asseni Drents Múzeumban megrendezett Dacia kiállítás darabjai közül négy felbecsülhetetlen értékű műtárgyat – a coţofeneşti-i aranysisakot és három dák királyi karkötőt – elloptak. Az eset a kiállítás utolsó napja előtt történt, és óriási aggodalmat váltott ki mind a szakmai körökben, mind a közvéleményben.

Mire jutott eddig a rendőrség?

A múzeum biztonsági kameráinak felvételein látszik, hogy a rablók robbanószerrel bontották meg a múzeum falát, majd egy kalapács segítségével törték fel a műtárgyakat védő vitrineket. Egy negyedik karkötő, amely másik vitrinben volt kiállítva, sértetlen maradt. A lopást elkövetők módszerei arra utalnak, hogy egy jól szervezett, profi bűnbanda állhat az eset mögött.

Az ügy kivizsgálása jelenleg is folyamatban van, és mind a román, mind a holland hatóságok dolgoznak az ellopott műtárgyak visszaszerzésén. A De Telegraaf holland lap értesülései szerint a holland rendőrség három tettes nyomában van. A hatóságok nem zárják ki egy negyedik tettes létezését sem, valamint azt sem, hogy románok is érintettek lehetnek az ügyben. A források szerint a tettesek valószínűleg Németországba menekültek.

A nyomozást végző rendőrök, akiknek létszáma 35 fő, a térfigyelő kamerák felvételeinek elemzése, valamint a látogatók gyanús mozgásainak vizsgálata során szerzett információk alapján jelenleg a tettesek nyomában vannak. A holland rendőrség egyelőre nem adott hivatalos tájékoztatást az ügy részleteiről, hogy ne befolyásolják a nyomozást.

A holland hatóságok eddig több mint ötven bejelentést kaptak a bűncselekménnyel kapcsolatban, és minden nyomot alaposan megvizsgálnak. A rendőrség arra kéri az embereket, hogy osszanak meg minden információt vagy felvételt, amely segíthet a tettesek elfogásában.

A műtárgyak biztosítása és értéke

Január 26-án sajtótájékoztatót tartottak Bukarestben, amin a Román Nemzeti Történeti Múzeum (MNIR) és a Kulturális Minisztérium vezetői ismertették a robbantásos betörés körülményeit. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az egész kiállítás biztosítása egy holland biztosítótársaságnál történt, 30 millió euró összértékre. Az ellopott tárgyak értékét azonban alulbecsülték a biztosítási szerződésben, hívja fel a figyelmet a Cultura la duba portál. A coţofeneşti-i aranysisak biztosítási értéke például mindössze 4 millió euró volt, miközben a műkincspiacon valós értéke szakértők szerint több száz millió euróra tehető. A három dák karkötő darabonként 400 000 euró értékre volt biztosítva.

A bukaresti sajtótájékoztatón Diana Baciuna, a Kulturális Minisztérium államtitkára átadta az újságíróknak a Drents Múzeummal kötött szerződést és az abban szereplő műtárgyak értékére vonatkozó adatokat. Néhány perccel később a dokumentumokat a România TV nyilvánosságra hozta. A konferencia végén a minisztérium és a múzeum képviselői arra kérték a sajtót, hogy ne tegyék közzé a bizalmas adatokat, mivel azok veszélyeztethetik a többi, még visszaszállításra váró műtárgy biztonságát. Amikor az újságírók rákérdeztek a dokumentumok átadásának okára, Mădălin Voicu államtitkár cinikusan annyit mondott: „Mert buták voltunk.”

Ernest Oberländer-Târnoveanu, az MNIR igazgatója elmondta, hogy a kiállítás teljes biztosítása 30 millió euróra szólt egy neves holland biztosítónál. Az ellopott tárgyak biztosítási értéke szerint a Coţofeneşti aranysisak 4 millió eurót, míg a három dák karkötő darabonként 400 000 eurót ér.

Ha a műtárgyak nem kerülnek elő, Románia megkapja az értéküket biztosítási kártérítésként. Ugyanakkor a hatóságok hangsúlyozták, hogy számukra nem a pénz, hanem a műtárgyak visszaszerzése a prioritás, mivel ezek a román kulturális örökség pótolhatatlan darabjai. Ha évekkel később előkerülnének, a tárgyakat a biztosítási összeg kifizetése ellenére vissza kell szolgáltatni Romániának.

A bukaresti sajtótájékoztatón Diana Baciuna, a Kulturális Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy a Drents Múzeum volt felelős a műtárgyak biztonságáért a kiállítás ideje alatt. A szerződés szerint a MNIR felelt a tárgyak szállításáért Romániából Hollandiába és vissza. A szerződés ugyanakkor előírta, hogy a kiállított tárgyakat speciális, szinte feltörhetetlen biztonsági vitrinben kell őrizni, de a sajtóban megjelent információk szerint ez nem valósult meg megfelelően.

Biztonsági aggályok Romániában

Az ellopott dák aranykincsek esete újra ráirányította a figyelmet a romániai múzeumoknak a gyenge biztonsági helyzetére is. Alexandru Constantin Chituță, a nagyszebeni Brukenthal Múzeum igazgatója felszólította a Kulturális Minisztériumot, hogy sürgősen növelje a múzeumok biztonsági rendszerének színvonalát.

Ismét ráirányult a figyelem a Nemzeti Történeti Múzeum rossz állapotára is: a több mint 120 éves épület 80%-a zárva van, a felújítási munkák évek óta állnak, és a múzeum értékes gyűjteményei ládákban, megfelelő tárolási körülmények nélkül hevernek.

A lopás hírére körülbelül harminc ember gyűlt össze a Nemzeti Történeti Múzeum előtt Bukarestben. Virágokat helyeztek el és gyertyákat gyújtottak az ellopott tárgyak emlékére, és kifejezték fájdalmukat a történelmi veszteség miatt.

A hollandiai rablás miatt most megkérdőjeleződik a 2025 szeptemberére tervezett Brâncuși-kiállítás sorsa is, ami szintén Hollandiában kerülne megrendezésre. Diana Baciuna államtitkár szerint a Kulturális Minisztérium alaposan mérlegelni fogja, hogy a jelenlegi körülmények között hozzájáruljanak-e román műtárgyak Hollandiába szállításához.

Aggodalmak a nemzetközi múzeumi világban

A múzeumi szakemberek körében nemzetközi szinten is nagy aggodalmat váltott ki a Drents Múzeumban történt eset, különösen azért, mert az utóbbi időben több olyan rablás történt, ahol robbanószert használtak. Egy hasonló eset történt 2024 novemberében Oisterwijk városában, ahol egy művészeti galéria ajtaját robbantották fel, hogy Andy Warhol híres szitanyomatainak sorozatából négyet ellopjanak.

A Groninger Múzeum korábbi igazgatója, Andreas Blühm, hangsúlyozta, hogy az ilyen rablások után mindig belső vizsgálatokat indítanak a biztonsági intézkedések felülvizsgálatára. Blühm szerint a jelenlegi incidens „megdöbbentő”, és új stratégiák kidolgozását teszi szükségessé a múzeumok védelme érdekében.

Emanuel Viorel Petac, a Romániai Múzeumok és Gyűjtemények Országos Bizottságának elnöke, „terrortámadásnak” nevezte a történteket, és arra figyelmeztetett, hogy a bűnözés egy új, sokkal szervezettebb szintjével állunk szemben. Petac szerint a rablás egyetemes veszteséget jelent: „Ezek a tárgyak nemcsak kulturális örökség részei, hanem az emberiség számára is pótolhatatlanok.” A szakértő hangsúlyozta, hogy az ilyen esetek fényt vetnek a nemzetközi műkincsvédelmi rendszerek gyengeségeire.