Dák kincsek elrablása: súlyos biztonsági hiányosságokra derült fény

Dák kincsek elrablása: súlyos biztonsági hiányosságokra derült fény
Raluca Turcan volt kulturális miniszter a kiállítás megnyitóján a Drents múzeumban, a háttérben az azóta ellopott aranysisak – Fotó: Drents Múzeum

Egy jelentős biztonsági rés miatt történhetett meg a Drents Múzeumból a dák kincsek elrablása, közölte Ernest Oberländer-Târnoveanu, a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója. A bűncselekmény során a coțofenești-i aranysisakot és három dák aranykarkötőt tulajdonítottak el, amelyek Románia nemzeti örökségének kiemelkedő darabjai. A lopás értéke felbecsülhetetlen, az összes kiállított tárgy biztosítási értéke több mint 30 millió euró volt. Az ellopott aranysisak és karkötők biztosítási értékét nem közölték a sajtóval, ez az információ bizalmas, amíg a nyomozás zajlik.

Január 25-én hajnalban három elkövető robbantotta fel a Drents Múzeum falának egy részét, és behatoltak az épületbe, ahonnan a dák aranykincsekkel távoztak. Az incidens idején, a szerződésben foglaltakkal ellentétben, a múzeumban nem tartózkodott őr, noha a megállapodás szerint 24 órás biztonsági szolgálatot kellett volna biztosítani.

A múzeumban 673 dák arany- és ezüstlelet volt kiállítva a „Dacia – Az arany és ezüst birodalma” című tárlat részeként, amelyet 2024 júliusában nyitottak meg. A kiállítást a Román Nemzeti Történeti Múzeum és a Drents Múzeum közösen szervezte.

Oberländer-Târnoveanu elmondta, hogy a kiállítás megkezdése előtt a biztonsági rendszert mind a biztosítótársaság, mind a román szakértők ellenőrizték, és további óvintézkedéseket írtak elő, például megerősített vitrineket és a múzeum gyenge pontjainak lezárását. Ennek ellenére a szerződéses kötelezettségeket nem tartották be: a bejáratnál nem volt őr.

Az ellopott tárgyak közül a coțofenești-i aranysisak a legértékesebb, egyedülálló darab, amely az i.e. V-IV. századból származik. A három aranykarkötő pedig a Sarmizegetusa Regiánál talált kincsek közé tartozik, és az i.e. I. század végére datálhatók.

Raluca Turcan volt kulturális miniszter szerint a dák kincsek ellopásának körülményei több szempontból is furcsák voltak:

A betörés módja: Az elkövetők dinamittal robbantották fel a Drents Múzeum külső falát, ami rendkívül szokatlan módszernek számít egy múzeumi betörés során, különösen a nagy zaj és a feltűnés miatt, amit egy ilyen akció okoz.

A lopott tárgyak kiválasztása: Az elkövetők csupán néhány tárgyat, a legértékesebbnek tartott dák kincseket vitték el, ami arra utal, hogy pontosan tudták, mit keresnek. Ez célzott akcióra vagy előzetes információk birtoklására enged következtetni.

Az időzítés: A betörés éppen a kiállítás utolsó napján történt, ami tovább növeli az ügy gyanússágát. Ez azt sugallhatja, hogy az elkövetők pontosan ismerhették a kiállítás ütemezését, és az utolsó pillanatban akartak cselekedni.

Turcan ezen szempontokat együttesen említette, mint a betörés különös körülményeit, amelyek alapos kivizsgálást igényelnek. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a holland hatóságok és az Interpol együttműködése mielőbb eredményre vezet a kincsek visszaszerzése érdekében. Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kiállítások fontosak a kulturális diplomácia szempontjából, és nem szabad ezeket megszüntetni.

A kiállítást eddig több országban, például Németországban, Kínában, Spanyolországban és Portugáliában is megrendezték, minden probléma nélkül. A hollandiai Drents Múzeum kiválasztása azért történt, mert az intézmény nemzetközi hírnévnek örvend, és 2021-ben elnyerte az év múzeuma címet Hollandiában.

A román hatóságok szoros együttműködésben állnak a holland rendőrséggel, hogy az ellopott műkincseket visszaszerezzék.

Adó 3,5%: ne hagyd az államnál!

Köszönjük, ha idén adód 3,5%-ával a Transtelex Média Egyesületet támogatod! A felajánlás mindössze néhány percet vesz igénybe oldalunkon, és óriási segítséget jelent számunkra.

Irány a felajánlás!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!