Egy robbantásos betörés során több Romániától kölcsönzött dák kincs tűnt el egy holland múzeumból

Egy robbanás rázta meg szombat hajnalban a hollandiai Assen városát, ahol ismeretlen elkövetők behatoltak a Drents Múzeumba, és elraboltak több kiállítási tárgyat a Dacia – az arany és ezüst királysága című tárlatról. Az eset helyi idő szerint 3:45-kor történt, és a robbanás több környező épületben is károkat okozott, ablakokat tört be, írja a G4Media a holland sajtó híradásai alapján. A hatóságok jelenleg is nyomoznak, és tanúkat keresnek, azonban eddig senkit sem tartóztattak le.

A múzeum jelenleg zárva tart, míg a rendőrség a helyszínen gyűjti a bizonyítékokat. Egyelőre nem tudni, hogy a támadást egyetlen személy vagy csoport hajtotta végre. A legfrissebb információk szerint a holland rendőrség gyanítja, hogy a lopás gondosan megtervezett akció volt. Egy leégett járművet találtak a Grolloërstraat és Marwijksoord kereszteződésében, amelyet valószínűleg a tettesek használtak, majd átszálltak egy másik járműbe. A hatóságok most kamerafelvételeket gyűjtenek és tanúkat keresnek, valamint kérik, hogy azok, akik az utóbbi napokban gyanús személyeket láttak a múzeumban vagy a környéken, jelentsék azt.

Művészettörténeti szakértők, például Arthur Brand, aggodalmukat fejezték ki a műkincsek sorsa miatt, mivel gyakran előfordul, hogy az aranytárgyakat anyagi értékük miatt beolvasztják. Hasonló esetek történtek Berlinben és Münchenben, ahol ellopott aranykincsek máig nem kerültek elő.

A kiállításon több mint 50 arany- és ezüstkincs szerepel, amelyek a mai Románia területén egykor létező Dák Királyságból származnak. A műtárgyak között olyan világhírű darabok is megtalálhatók volt, mint a Perșinari, Săcuieni és Ostrovul Mare kincsei, valamint a híres coțofenești-i sisak és a Sarmizegetusa Regia dák karkötői. Az anyag gazdagságát jól mutatja, hogy összesen 673 műtárgyat állítottak ki 18 romániai múzeum gyűjteményeiből.

A tárlaton először mutattak be a nagyközönségnek három, az utóbbi években Suceava, Bacău és Brassó megyékben felfedezett kincset is. A kiállítást egy részletes szakmai katalógus kíséri, amelyben számos román régész közreműködésével tárják fel a dák kultúra és történelem mélységeit.

A legfrissebb információk szerint a rablás során négy, a Dák Tezaur legértékesebb darabjai közé tartozó műkincset loptak el: a híres Coțofenești aranysisakot és három dák karkötőt, amelyek mind a romániai kulturális örökség felbecsülhetetlen értékű részei. A coțofenești-i aranysisak, egy különleges, 770 gramm súlyú, aranyból készült sisak, amelyet 1928-ban fedeztek fel a romániai Poiana Vărbilău községben, ahol egy helyi általános iskolás diák találta meg. A tömör aranyból készült sisak a Kr. e. 4. századból származik, és az akkori mesterek rendkívüli kézműves tudását tükrözi.

A legelterjedtebb feltételezés szerint a sisak nem katonai használatra készült, hanem szimbolikus vagy ceremoniális szerepe volt. Valószínűleg egy katonai vezető, pap vagy magas rangú nemes viselte vallási rituálék alkalmával. Mielőtt Hollandiába került volna, a sisakot a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeumban őrizték, ahol a román nemzeti kulturális örökség egyik legértékesebb tárgyaként tartották számon.

Az eltulajdonított darabok az összesen 673 kiállított arany- és ezüsttárgy közül a legkiemelkedőbbek voltak, de a rablók további, egyelőre nem meghatározott számú műkincset is elvittek.

A múzeum igazgatója, Harry Tupan, és a román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatója, Ernest Târnoveanu megerősítették, hogy négy kiemelkedően értékes műtárgyat – a coțofenești-i aranysisakot és három dák karkötőt – loptak el. Ezen kívül néhány más tárgy is eltűnt, de a pontos szám még nem ismert.

A kiállítás egyébként a vége felé közeledett, a múzeum reklámozta is, hogy alig pár napig látogatható még a dák aranykincseket bemutató tárlat. Többek között ilyen videók készültek a kincsekről:

A Drents Múzeumban történt rablás után azonnal aktiválták a nemzetközi együttműködési protokollokat. A holland rendőrség bejelentette, hogy életbe léptették a határokon átnyúló együttműködési mechanizmust, és az Interpolt is értesítették az ellopott műkincsek visszaszerzése érdekében. A román külügyminisztérium az esetről tájékoztatta a román belügyminisztériumot és az ország rendőri szerveit. Ugyanakkor értesítették Románia szomszédos országainak nagykövetségeit, hogy felhívják a figyelmet az eltulajdonított műtárgyak jelentőségére, és kérjék az adott ország hatóságainak támogatását.

Emil Hurezeanu román külügyminiszter telefonon tárgyalt holland kollégájával, Caspar Veldkampkal, hogy kiemelje az ellopott műkincsek rendkívüli kulturális és szimbolikus jelentőségét, valamint a román közvélemény felháborodását és aggodalmát az ügy kapcsán. A holland fél biztosította Romániát arról, hogy a legmagasabb szintű politikai és operatív szándék áll rendelkezésre a tettesek kézre kerítése és a műkincsek visszaszolgáltatása érdekében. A holland hatóságok minden szükséges erőforrást mozgósítottak az ügy gyors megoldása érdekében.

Az esemény súlyosságát kiemeli az is, hogy az ellopott tárgyak, köztük a híres Coțofenești aranysisak és három dák karkötő, nemcsak történelmi, hanem szimbolikus értéket is képviselnek Románia számára. Az eset a Drents Múzeum 170 éves fennállása alatt példa nélkülinek számít, és a múzeumot is mélyen megrázta. Az intézmény vezetősége szintén szoros együttműködést folytat a hatóságokkal a műtárgyak mielőbbi visszaszerzése érdekében.

A rendőrség arra kér mindenkit, hogy aki bármilyen információval rendelkezik a rablással kapcsolatban, azonnal jelentkezzen. A támadás nemcsak a múzeum számára jelent hatalmas veszteséget, hanem az egész kulturális örökség számára, hiszen ezek a műtárgyak felbecsülhetetlen értékűek, és a dák történelem fontos darabjai.