Hirtelen magyar-román üggyé lett a Georgescu elleni harc, ugyanis Kelemen Hunor nyilatkozatát miszerint a szélsőséges jelölt az egykori diktatúra titkosszolgálatába, a Securitatéba volt bekötve, felkapta a teljes román sajtó. Georgescu sem volt rest, a Realitatea csatornán az RMDSZ-t támadta, és külön említést tett a kettős állampolgárságú pénzügyminiszterről is. Mindeközben Georgescut csütörtökön hat órán keresztül hallgatták ki a kampányával kapcsolatos vádak ügyében, és az időközben megszületett ítélet szerint végleg elvesztette a pert az elnökválasztások érvénytelenítése ügyében. Az mindenesetre rejtély, hogy miért épp Kelemen támadja Georgescut, miközben Ciolacu és Bolojan vagy más politikai szereplők mélyen hallgatnak.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat körlevélben arra hívja fel a figyelmet, hogy Călin Georgescu a romániai magyar közösséget és annak politikai képviseletét, az RMDSZ-t támadta: „lakótelepi egyesületként” jellemezte az RMDSZ-t, és azt állította, hogy a szövetséget „vizsgálat alá kellene vonni”. Emellett célkeresztbe vette Tánczos Barna pénzügyminisztert, kettős állampolgárságára hivatkozva, azt sugallva, hogy egy magyarországi állampolgársággal is rendelkező ember nem tölthetne be ilyen pozíciót Romániában.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Georgescu retorikája egyértelműen szélsőjobboldali, a Vasgárda és a legionárius mozgalmak eszméit idézi. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat szerint ezek az uszító kijelentések nemcsak a magyar közösség jogait veszélyeztetik, hanem tovább erősítik a romániai nacionalista és diszkriminatív narratívákat.
A szervezet kiemeli, hogy Georgescu magyarellenes retorikája már korábban is megmutatkozott, és mostani kirohanása ismételten bizonyítja, hogy célja a magyar közösség politikai marginalizálása. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat felszólítja a nemzetközi közvéleményt, hogy figyeljen oda ezekre a jogsértő megnyilvánulásokra, és támogassa az erdélyi magyarok érdekvédelmét.
Kelemen Hunor: Georgescu a Caraman-hálózat embere
Călin Georgescu támadása válaszként érkezett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének nyilatkozatára, amelyben Kelemen nyíltan bírálta Georgescut, és a „régi rendszer emberének” nevezte. Kelemen kijelentette, hogy Georgescu valójában nem rendszerellenes jelölt, ahogy magát beállítja, hanem az egykori államszocialista rezsim titkosszolgálatának az embere, a Caraman-hálózat tagja.
Kelemen arra is rámutatott, hogy Georgescu szélsőséges nézetei, amelyeket a Vasgárda és a legionárius eszmék ihlettek, évek óta ismertek a román hatóságok előtt, mégsem léptek fel ellene. Az RMDSZ vezetője az állami intézmények passzivitását is bírálta, ami szerinte megengedhetetlen, mivel Georgescu retorikája a 20. század legsötétebb időszakát idézi fel, és nyílt uszítás a magyar közösség ellen.
Georgescu erre reagálva a Realitatea Plus hírcsatornának adott interjújában támadta az RMDSZ-t, megkérdőjelezve a szövetség legitimitását.
A Caraman-hálózat
Mihai Caraman a hidegháború alatt a román kommunista hírszerzés egyik legismertebb alakja volt, az 1950-es és 1960-as években sikeresen vezetett egy kémhálózatot, amely a NATO belső információihoz juttatta a KGB-t. Caraman egyedülálló stratégiai érzékkel és a hírszerzési műveletekben való jártasságával képes volt olyan kulcsfontosságú pozíciókat megközelíteni, amelyek révén hozzáférhetett titkos katonai és politikai dokumentumokhoz.
A hálózat tevékenysége nemzetközi botrányt kavart, különösen akkor, amikor a francia hatóságok felfedezték, hogy több NATO-alkalmazottat beszerveztek, akik közvetlenül segítették Caraman műveleteit. A kémkedési akciók során megszerzett információk a Szovjetunió érdekeit szolgálták, és veszélyt jelentettek a NATO biztonságára.
Az 1989-es román forradalom során és azt követően a Caraman-hálózat jelentős szerepet játszhatott a hatalmi átmenet irányításában is. Andrei Caramitru politikai elemző arról ír a Facebook-oldalán, hogy az egykori hírszerző szolgálatnak volt egy „Corbii” (Hollók) néven emlegetett csoportosulása, akik konkrétan be voltak kötve a KGB-hez, és forradalom káoszát kihasználva igyekeztek a régi kommunista elit pozícióit megőrizni.
A forradalom előtti időszakban a hálózat számos tagja – köztük Ion Iliescu és Nicolae Militaru – aktívan szervezkedett a szovjet KGB-vel együttműködve. A forradalom alatt manipulálták a közvéleményt és a politikai helyzetet, hogy igazolják hatalomátvételüket. A bűncselekményekkel, zavarkeltéssel és dezinformációval a hálózat tagjai biztosították, hogy az átmeneti időszakban is meghatározó szerepük legyen a román politikában.
Hogy a két hálózat valahol összeér, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Ceaușescu-rezsim bukása után Ion Iliescu volt az, aki kinevezte Caramant a frissen megalakult román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőjévé, amit két évig irányított. Bár a Szovjetunió összeomlása után eltávolították pozíciójából, hírszerzési és politikai kapcsolatai révén továbbra is jelentős befolyást gyakorolt az ország politikai életére. 2024 júliusában hunyt el, de temetése eseménysorozatot indított el, amely rávilágított a hálózat ma is aktív tevékenységére.
Caraman temetése, mint akcióindító jel
A Deutsche Welle arról ír, hogy Caraman temetése több volt, mint egyszerű búcsúztató. A ceremónia a hírszerzés egyes tagjai számára alkalom volt arra, hogy Moszkva támogatásával újrakezdjék a politikai és társadalmi destabilizációs akciókat. Ezt követően, 2024. július 24-én intenzív dezinformációs kampány indult, amely célzottan megosztotta a román társadalmat, aláásta a NATO- és EU-tagságot, és a nyugati értékek ellen hangolta a közvéleményt.
Az egyik legfontosabb eszköz a szociális média manipulációja volt: több ezer Facebook-oldalon terjesztettek „nemzeti értékekről” szóló tartalmakat, összeesküvés-elméleteket, valamint álhíreket. Ezek az üzenetek egyszerre célozták az érzelmi felkorbácsolást és a közvélemény megosztását, különösen az érzékeny társadalmi és politikai kérdésekben.
Ezzel párhuzamosan a WhatsApp- és TikTok-csoportokban is aktívan folyt a dezinformációs kampány. Ezeket a platformokat populista és nacionalista üzenetek terjesztésére használták, amelyek célja az volt, hogy aláássák a nyugati segítségnyújtás legitimitását, és negatív képet fessenek az EU és a NATO intézkedéseiről. Az ilyen tartalmak kiélezték az elégedetlenséget, és fokozatosan polarizálták a közvéleményt.
A kampány szerves része volt az is, hogy szélsőséges politikai szereplők, például Diana Șoșoacă és George Simion nyilvánosan támogatták Oroszország ukrajnai agresszióját. Ezek a politikai figurák olyan nyugatellenes narratívákat közvetítettek, amelyek a Kreml retorikáját tükrözték, és erősítették a NATO- és EU-ellenes érzelmeket.
A destabilizáció egyik különösen érzékeny területe a gazdasági és szociális elégedetlenség kiélezése volt. Célzott kampányok zajlottak a katonai és rendőrségi WhatsApp-csoportokban, ahol a bérekkel és nyugdíjakkal kapcsolatos panaszokat szították. Ez nemcsak a személyzet elégedetlenségét fokozta, hanem az állami intézmények belső kohézióját is gyengítette. Az ilyen jellegű kampányok célja az volt, hogy hiteltelenítsék a kormányt, és megingassák a társadalmi stabilitást.
Georgescut csütörtökön hat órán keresztül hallgatták ki az érvénytelenített elnökválasztások ügyében
Annak ellenére, hogy Georgescu titkosrendőrségi kapcsolatairól a sajtó nagyon sokat cikkezett, és a Spotmedia még 2024 novemberében megírta a jelöltnek az egykori SIE-főnökhöz, Caramanhoz fűződő viszonyát, a hivatalos román állami szervek eddig nem beszéltek erről, és egyetlen román politikus sem állt ki, hogy ezt a narratívát bizonyítékokkal alátámassza. Az érvénytelenített elnökválasztás előzményeként lefolytatott vizsgálat, amelynek dokumentumait Klaus Iohannis nyilvánosságra hozta, ugyancsak nem beszélnek erről a kapcsolatról, sőt a moszkvai befolyást feltételező jelentések nyomán sem indultak újabb vizsgálatok, amiknek eredménye alátámasztaná ezeket a feltételezéseket.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék csütörtökön tárgyalta Călin Georgescu fellebbezését az elnökválasztások érvénytelenítése ügyében, miután a Fellebbviteli Bíróság elutasította a keresetét. Georgescu az eljárás során azt állította, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok, és az emberi jogok megsértésére hivatkozott, mondván, hogy a „választás szabadsága és az emberi méltóság” sérült. A bírósági tárgyalásra összegyűlt támogatói tömeg skandálta nevét, miközben Georgescu az állami intézmények elleni „harcról” és a „népakarat eltiprásáról” beszélt. A bíróság döntést hozott az ügyben, írja a G4Media, és Georgescu által benyújtott fellebbezést az elnökválasztások érvénytelenítésével kapcsolatos ügyben véglegesen visszautasították.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!