Vádak és tapsok között zajlott Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben

Roxana Mînzatu európai parlamenti meghallgatása elég mozgalmasan alakult, és több feszültebb pillanatra is sor került, bár jól szerepelt, az elfogadásáról csak jövő héten tudunk meg biztosat. Az európai biztosok meghallgatása már múlt héten elkezdődött, de hat biztosé erre a hétre tolódott, köztük Mînzatué is, akit a Szociáldemokrata Párt nevesített a biztosi posztra, miután Von der Leyen Ciolacu tudomására hozta, hogy nőt szeretne látni a csapatában. Kiválasztásáról és szerepköréről bővebb cikkünk is van, amiben kiemeltük, hogy Románia Európai Bizottság alelnöki pozíciójának elnyerése mindenképpen kedvezően hat az ország nemzetközi megítélésére.

Mînzatu a kompetenciák, oktatás, munkahelyek és szociális jogok területére kapna kinevezést és az EB egyik alelnöke volna, Ursula von der Leyen közvetlen munkatársa, ha sikerül átmennie az európai parlamenti szűrőn. Meghallgatását elemezve az írta a sajtó, hogy határozottan kiállt a nézetei mellett, még akkor is, amikor kellemetlenebb kérdéseket kapott.

Az elején többnyire a szakmai témákra koncentráltak: szó volt a minimálbér kérdéséről, a szociális jogok fejlesztéséről, sőt, még arról a munkavállalói jogunkról is, hogy munkaidőn kívül „lecsatlakozzunk” (ne kelljen e-maileket nézegetni éjjel-nappal). Lelkesedéssel beszélt az Erasmus+ programról is, amit szerinte az EU egyik legnagyobb vívmányának kell tekinteni. Úgy tűnt, hogy ez a téma különösen közel áll a szívéhez, és több kérdésre is erre hivatkozva válaszolt.

A hangulat akkor vált feszültebbé, amikor előkerült a házával kapcsolatos kérdés. Mînzatu brassói családi házának bővítése a román sajtóban már korábban is felmerült: a liberálisok szellőztették meg az ügyet a választási kampány adok-kapok meccseiben, és azt feszegették, hogy nem volt minden rendben az építési engedélyek körül. Az EP-ben az egyik képviselő rákérdezett, hogy valóban rendelkezett-e az összes szükséges engedéllyel a ház bővítéséhez, mivel az ingatlan Brassó történelmi városközpontjában található, ami szigorúbb szabályokat vonhat maga után. Mînzatu kijelentette, hogy minden rendben volt: két hivatalos dokumentuma is van, az egyik 2011-ből, a másik pedig 2024. november 11-i dátummal, amelyek igazolják, hogy a ház nem számít műemléknek, és az építkezés jogszerű volt. Elmondása szerint a bővítés 60-ról 100 négyzetméterre történt, tehát nem volt kirívó mértékű.

Egy szélsőjobboldali képviselő, Juan Carlos Girauta Vidal, ennél is élesebb kritikával lépett fel. Azt állította, hogy Mînzatu csak „egy kvóta”, vagyis azért került ebbe a szerepbe, mert Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyomást gyakorolt az országokra, hogy több nőt küldjenek a biztosi posztokra. A képviselő szerint így próbálják biztosítani a nemek közötti egyensúlyt az EU-ban. Mînzatu nyugodtan reagált erre, megköszönte a kérdést, és hangoztatta, hogy a nők az EU lakosságának felét teszik ki, és őt a szakmai felkészültsége miatt jelölték, nem pedig puszta számszerű egyensúly miatt. Válasza nagy tapsot kapott, főleg, amikor hozzátette, hogy „a kompetencia és a profizmus fog számítani”.

A Politico elemzői szerint Mînzatu összességében jól teljesített. Felkészültsége megmutatkozott, főleg amikor az EU-s foglalkoztatáspolitika és a szociális ügyek részleteire kellett válaszolnia. Több képviselő szerint kifejezetten konkrét válaszokat adott, például amikor a mesterséges intelligenciáról vagy az oktatás fejlesztéséről volt szó. Még ha voltak is ellentmondásosabb pillanatai, a meghallgatás végén a képviselők tapsa arra utalt, hogy sokan elismerően tekintettek a teljesítményére.

Hogy végül elfogadják-e Mînzatu kinevezését, az elkövetkező napokban derül ki, várhatóan a jövő héten születik döntés az ügyében. Az Agerpres beszámolója szerint a meghallgatás után Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője kijelentette, továbbra is kérdések maradtak Roxana Mînzatu brassói házának jogi helyzetével kapcsolatban, amelyeket tisztázni kell. Weber hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak olyan tagokból kell állnia, akik körül semmilyen múltbeli vagy jelenlegi tevékenység nem vet fel aggályokat, az integritás alapvető követelmény a Bizottság számára.

A liberális Siegfried Mureșan, néppárti alelnök hasonló álláspontot képviselt, és elmondta, hogy frakciója további egyeztetéseket folytat a témában. Mureșan szerint elképzelhető, hogy írásbeli kérdéseket intéznek Mînzatuhoz, vagy akár egy újabb meghallgatást is tarthatnak. Többféle opciót mérlegelnek: írásbeli kérdések feltevése, egy második meghallgatás, negatív szavazat, vagy akár egy kétharmados pozitív szavazat a koordinátorok szintjén, illetve egyszerű többség a bizottságok plenáris ülésén.

Mînzatu a meghallgatás után bemutatta a román újságíróknak is azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a brassói háza nem számít műemléknek.