Nicu Ștefănuță: A SENS az egyetlen valódi progresszív zöld párt Romániában

Kikből áll a szervezet, hogy választották ki a képviselő- és a szenátorjelölteket?

Van egy tagtoborzási eljárásunk, aminek köszönhetően ki tudjuk válogatni azokat az embereket, akik valóban progresszívek, zöldek, hitelesek és függetlenek. Lényegében azokból szerveződött, akik a kampánycsapatomat alkották az Európai Parlamenti választásokon, illetve vannak közöttünk volt USR-sek is. Úgy látom, a tagfelvétel, illetve a tagok kiválasztása sikeres, olyan emberekkel bővültünk, akik valóban progresszívek.

Miért nem ön az elnöke ennek a pártnak?

Nem akarok egy hagyományos értelemben vett vezető lenni, nem akarok az atyuskája lenni ennek az alakuló mozgalomnak. Alakuljanak ki a szervezetnek a saját struktúrái, alakítsák ezt a tagok, a progresszivitás erről is szól.

Korábban azt nyilatkozta a Transtelexnek, hogy a hiteles romániai zöld pártok és civil szervezetek koalícióra lépését akarja segíteni. Meddig sikerült jutni a szervezéssel, az együttműködésnek mik voltak az akadályai?

Egy éve indult ez a folyamat, a SENS és a VOLT nevű pártok is benne lettek volna ebben a koalícióban, viszont a VOLT úgy döntött, hogy inkább a REPER-rel szövetkezik. Én pedig időközben megértettem, hogy a valódi progresszív, zöld beállítottságú emberek a SENS körül csoportosulnak. Úgy láttam, hogy ez egy nagyon jó platform lehet, egy olyan szervezet, ami megmarad a közéletnek azon a területén, ahonnan indult.

A SENS pártot egy baráti kör, volt USR-s kollégák alapították, ehhez csatlakoztak a kampánycsapatom önkéntesei. Nagy részük eddig egyáltalán nem politizált, most fedezik fel ezt a világot, sokan az EP-kampányom során ismerkedtek meg a baloldali, zöld politikával.

Nagyon fiatalok a párt tagjai, mennyi az átlagéletkor?

Valóban nagyon fiatalok, ami a mostani parlamenti választáson egy problémát jelent, mivel a parlamentiképviselő-jelölteknek legalább 23 évesnek kell lenniük, míg szenátorjelölt csak olyan lehet, aki betöltötte a 35-öt. Nagyon nehéz volt a jelöltállítás, sok olyan tagunk van, aki kiváló jelölt lehetett volna, de nem érte el az életkori küszöböt. Ez is egyike azoknak az okoknak, melyek miatt közép és hosszú távon is fenn kell maradjon ez a szervezet, hogy ezek a fiatalok is szerepet vállalhassanak a közéletben.

Egyébként nemcsak a SENS tagsága nagyon fiatal, az én szavazóim is azok, többségük szintén 2000-ben vagy 2000 után született. Sok volt a támogatóim között a középiskolás, a tizenkettedikesek között voltak, akik nagykorúként szavazhattak, míg a tizedik, tizenegyedikesek a szüleiket, családtagjaikat győzték meg, hogy engem támogassanak.

A SENS-en kívül még egy, a neve alapján zöldnek tűnő párt indul a választáson, a Román Ökológus Párt (Partidul Eologist Român – PER). Felmerült velük kapcsolatban az együttműködés lehetősége? A PER négyévente szokott szerepelni a szavazólapokon, de két választás között nem igazán lehet hallani róluk.

Nem ismerem őket, kerültem annak a lehetőségét is, hogy kapcsolatba hozzanak velük. Ha valódi zöld párt lenne a PER, a több tíz éves fennállása során erőteljesebben meg kellett volna jelennie a közéletben. Úgy vélem, valami teljesen új, progresszív erőre van szükség. A meglévő pártok nem beszélnek modern ügyekről, például az LMBTQ-jogokról. Bár néha szóba hoznak zöld témákat, egyik romániai alakulat sem tartozik az Európai Zöldek családjához. A SENS-et viszont meghívták az Európai Zöldek választás utáni első kongresszusára.

Milyen eredménnyel lenne elégedett a parlamenti választások után?

Azt szeretném, ha a SENS jól szerepelne, hogy képes legyen mozgósítani, hogy a szimpatizánsaink úgy érezzék, van kire szavazniuk. Az én terveim közép és hosszú távra szólnak, hogy hozzunk létre egy erős és hiteles, progresszív szervezetet, amely állandó jelleggel jelen van a politikai porondon.

A romániai környezetvédelmi, természetvédelmi problémák közül melyeket tartja a legsúlyosabbaknak? Mit terveznek tenni azért, hogy megoldják ezeket a problémákat?

A városi élettel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak engem a leginkább, melyek közvetlenül érintik az emberek mindennapjait. Nagyon súlyos gond szerintem, hogy nincs elég zöldövezet, rossz a levegő minősége, ami légzőszervi vagy rákos megbetegedésekhez vezethet. Az emberek az életükkel fizetnek azért, mert nem eléggé zöld, nem eléggé természetközeli a városi környezetünk. Nyáron alig lehet levegőt kapni a városokban.

Ezen a jól megszervezett, elektromos árammal működő tömegközlekedéssel lehetne segíteni, de hozzájárulhatnak a megoldáshoz a zöldített tetők, a városi természet, azaz a zöldövezetek bővítése, az épületek hőszigetelése.

Az unió fejenként legalább 26 négyzetméternyi zöldövezet kialakítását ajánlja, ez például Kolozsváron mindössze fejenként 10-12 négyzetméter úgy, hogy bele vannak számolva a temetők, valamint a Bükk és a Hója erdők is.

Nagyon sokat segítene a helyzeten, sőt, sok szempontból megmenthetne minket a vasúthálózat fejlesztése. A Romániában élők túlságosan személygépkocsi függők. A vonatozás olcsóbb, környezetbarátabb és akár gyorsabb is lehetne, mint az autózás. A jelenlegi viszonyok között azonban Szebenből Kolozsvárig eljutni 6-8 órába kerül. Nemrég vásárolták meg az első nagysebességű szerelvényt, ami Bukarest és Brassó között közlekedik, az egyik legforgalmasabb szakaszon, hogy az emberek lássák, de ez nagyon kevés.

Én magam nem vagyok ökológus, viszont a SENS pártban számos kiváló ökológus, biológus van, akikkel közösen olyan programot írtunk, melyben a természeti környezet, például az erdők vagy a gyepek védelme is szerepel.

A programjukban szerepel a kisebbségek védelme is. A SENS-nek vannak magyar nemzetiségű jelöltjei, ahogy önnek is voltak magyar szavazói az EP-választáson. Tudja, hogy milyen arányban voltak a magyarok a támogatói között?

Fontosnak tartjuk a kisebbségek képviseletét, nemcsak az etnikai kisebbségekét, hanem például az LMBTQ-közösségét is. Vannak magyar nemzetiségű jelöltjei is a SENS-nek, és szép számmal vannak olyan indulók is, akik az LMBTQ-közösséghez tartoznak.

Az EP-választáson jól szerepeltem a jelentős magyar közösséggel rendelkező megyékben, Kovászna megyében például 1 százalékot, Szatmár megyében 2 százalékot, Maros megyében 4 százalékot, Kolozs megyében pedig 7 százalékot értem el, ami azt mutatja, hogy sok magyar szavazott rám. Inkább a városiak választottak engem, Kolozsváron voltak például olyan szavazókörzetek, melyeket megnyertem, ezekben több voksot kaptam, mint a PSD. Ezek olyan körzetek voltak, ahol sok diák lakott, magyar nemzetiségű diákok is. De sokan támogattak azok közül is, akikkel pl. a Kalotaszegi Néptánctáborokban szoktam találkozni, pedig a néptáncmozgalmat egy eléggé konzervatív közegnek szokták tekinteni.

Sajnos, azok a román politikusok, akik kérik a magyarok szavazatait, nem ajánlanak eleget cserébe. Románia, a román állam sokkal többet kellene nyújtson a magyar közösségnek, főként a magyar kultúra támogatására, hogy a romániai magyarok ne csak a Fidesz és a Communitas Alapítvány felé forduljanak. A magyarok támogatása felelősséggel tölt el, azt szeretném üzenni a választóimnak, hogy nem fogom elfelejteni a szavazatukat.

Ugyanakkor szeretnék köszönetet mondani a Transtelexnek is, ez volt egy egyetlen romániai magyar portál, amely teret adott nekem, publikálta az írásomat és a velem kapcsolatos híreket.

Kiemelt témája a SENS pártnak a női jogok is. Ez alatt mire gondolnak pontosan, elsősorban az abortusz kérdésére?

Nem csak az abortuszra, de ez az egyik fontos kérdés a női jogok terén. Csatlakoztunk a My Voice, My Choice európai mozgalomhoz, mely a biztonságos és ingyenes terhességmegszakításért küzd, ezért 1 millió aláírás összegyűjtését tűzte ki célul. Vannak olyan EU-s országok, például Lengyelország, ahol illegális az abortusz. Nálunk nem az, viszont a kórházak 80 százalékában nem csinálják, és a 14. hét előtti gyógyszeres magzatelhajtást is mindössze az intézmények 4 százaléka végzi el. Az igénylőket a magánklinikákra küldik, ahol egy beavatkozás költsége eléri a 4-6 ezer lejt, ami szerintem nincs rendben. Emellett a nők elleni erőszak visszaszorítása is szerepel a SENS programjában, ami szintén nagyon súlyos probléma Romániában.

Ön szerint miért nem végeznek abortuszt a kórházak többségében?

Van, ahol nincs ilyen kórházi osztály, de sok esetben vallási okokra hivatkozva utasítják el a beavatkozást. Eléggé kevesen specializálódnak abortusz végzésére, ennek szintén lehetnek vallási okai, de az is lehet, hogy nem tekintik eléggé pénzesnek ezt a szakterületet.

A mentálhigiénés ellátás is a fontos témáik között szerepel, mennyire súlyos ez a probléma ma Romániában?

30 éve járok pszichológushoz, elmondhatom, hogy ez megmentette az életemet, ezért együttérzek azokkal, akik szintén segítségre szorulnak. Nekem megadatott az a luxus, hogy ki tudjam fizetni a foglalkozások költségét, de sokan ezt nem engedhetik meg maguknak, mert 3-400 lej körül mozog egy alkalom díja. Azt szeretnénk elérni, hogy a mentális problémákat hasonlóképpen kezeljék, mint a testi betegségeket, legyen szerves része a közegészségügyi ellátásnak. Azt javasoljuk, hogy számolja el az állam évente 30 órányi foglakozás árát mindazok esetén, akik pszichológus segítségét veszik igénybe. Jelenleg az ingyenes ellátás csak a daganatos betegeknek és az autistáknak jár, viszont a rászorulók köre ennél sokkal szélesebb.