A NATO közleményt adott ki Geoană biztonsági ellenőrzéséről, miközben folytatódnak a kampánykörüli orosz kapcsolatokról szóló vádak

A NATO hivatalos közleményében, amelyet a News. ro-nak küldött, megerősítette, hogy Mircea Geoană, aki 2019 és 2024 között töltötte be a szervezet főtitkár-helyettesi tisztségét, minden szükséges biztonsági ellenőrzésen átesett, amikor csatlakozott a szövetséghez. A NATO szerint minden alkalmazott, beleértve Geoanát is, megkapja a szükséges biztonsági engedélyt a nemzeti hatóságoktól, mielőtt megkezdik munkájukat. A NATO hangsúlyozta, hogy Geoană munkája során folyamatosan támogatta a transzatlanti szövetséget és a demokratikus értékeket.

A közlemény azért vált fontossá, mert Geoană jelenleg egy súlyos botrány középpontjában áll, amely egy nemzetközi oknyomozó újságírói szervezet, az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) által közzétett vizsgálat eredményeként robbant ki. A vizsgálat szerint Geoană kampányának egyik vezetője, a volt bukaresti polgármester, Rareș Mănescu, üzleti kapcsolatban állt egy orosz üzletemberrel, Aleksei Kozlovval, akit orosz propagandistaként ismertek. Kozlov titkos identitással utazott Ukrajnába, és szoros kapcsolatot ápolt a Kremllel, többek között részt vett a Krím annektálása utáni propagandatevékenységekben, valamint orosz zsoldosokkal is kapcsolatba hozták, akik a Donbasz régióban harcoltak.

A NATO megjegyezte, hogy a szervezethez való csatlakozása előtt Geoană minden szükséges ellenőrzést megkapott, és eddigi munkája során nem merültek fel olyan kételyek, amelyek bármiféle kétes orosz kapcsolatra utalnának.

A botrány kirobbanására Geoană azzal reagált, hogy az ellene indított vádakat egy „kompromat”-akciónak tartja, amely szerinte az orosz titkosszolgálatok, különösen az FSB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) módszertanát követi. Hangsúlyozta, hogy a román hatóságokhoz és a NATO-hoz fordult annak érdekében, hogy a vádakat a lehető legalaposabban kivizsgálják.

A romániai Active Watch civil szervezet élesen kritizálta Geoană reakcióját. A szervezet szerint Geoană nem tényekkel cáfolta meg az ellene felhozott vádakat, hanem egy lejárató kampányt indított az újságírók ellen, akik nyilvánosságra hozták az OCCRP által feltárt információkat. Az Active Watch külön kiemelte, hogy Geoană viselkedése egy olyan politikushoz nem méltó, aki a legmagasabb állami tisztségre pályázik, hiszen egy demokratikus társadalomban a sajtó feladata a hatalom ellenőrzése és az átláthatóság biztosítása.

A botrány középpontjában álló újságíró, Attila Biro, a Context.ro nevű román oknyomozó portál főszerkesztője, részt vett a Rareș Mănescu és Aleksei Kozlov kapcsolatainak feltárásában. A nyomozás kimutatta, hogy Kozlov legalább tízszer járt a Krím-félszigeten annak 2014-es illegális annektálása óta, és álnéven propagandista tevékenységet folytatott Ukrajnában. A vádak szerint Mănescu egy céget alapított Kozlovval, miközben Geoană kampányát vezette.

Geoană kampánystábja azzal reagált, hogy az újságírókat az orosz dezinformációs kampány részének nevezte, amelyet Mihail Hodorkovszkij, egy száműzött orosz oligarcha finanszíroz. Attila Biro és a Context.ro visszautasította ezeket az állításokat, hangsúlyozva, hogy az oknyomozó portált jelenleg az Európai Bizottság támogatja, és semmi közük Hodorkovszkijhoz vagy bármilyen orosz dezinformációs kampányhoz. Biro továbbá megemlítette, hogy a Geoană kampánya által terjesztett vádak egy bulgáriai álhírkampány részei, amelyek szerint ő részt vett volna a bolgár főügyész elleni merényletekben.

A botrány és az ellene indított lejárató kampány jelentős hatással lehet Mircea Geoană elnöki kampányára, különösen mivel a vádak szerint kampányának vezetője, Rareș Mănescu, orosz propagandistákkal állt kapcsolatban. A történet tovább gyűrűzik, és valószínűleg komoly politikai következményekkel járhat, különösen a külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdések terén, amelyek meghatározzák a 2024-es romániai elnökválasztás körüli közbeszédet.