Kolonccá váltak az RMDSZ számára a magyar kispártokkal kötött tavaszi megállapodások

Nagyjából a papírforma szerint alakultak az RMDSZ területi szervezeteinek szeptember végén lezárult rangsoroló ülései, néhány megyében azonban szoros küzdelmet, sőt kisebb zendülést is hozott a jelöltaspiránsok versenye. Utóbbiak egy része számára még nem értek véget az izgalmak, mert a képviselő- és szenátorjelölti listákat hétfői ülésén véglegesíti a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Az pedig már biztos, hogy az RMDSZ 32 tagú operatív döntéshozó testülete legkevesebb három megyei listán módosítani fog. Így eleshet a parlamenti mandátumtól három olyan képviselőjelölt, akiket eredetileg befutónak rangsoroltak, mert akárcsak négy évvel ezelőtt, helyet kell szorítani „az RMDSZ-en kívüli politikai erők” két jelöltjének, illetve – az alapszabályzatnak megfelelően – a szórvány jelöltjének is.

Hagyománynak tekinthető módon három megyei RMDSZ-szervezet biztosít befutó helyet a magyar ellenzéknek és a szórványnak: a Hargita, a Maros és a Kovászna megyei. Négy évvel ezelőtt az ellenzéket az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíciója, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelentette, amelyik két jelöltet juttatott be a parlamentbe: Zakariás Zoltánt a Hargita megyei, Kulcsár-Terza Józsefet a Maros megyei listán. A szórvány jelöltje, Benedek Zakariás a Kovászna megyei jelöltlistán szerzett 2020-ban mandátumot. Később, az EMNP és az MPP fúziója után Kulcsár-Terza József kivált az EMSZ-ből, és tavaly saját pártot alapított Magyar Polgári Erő (PME) néven. Így idén márciusban Kelemen Hunor szövetségi elnök már nem egy, hanem két párttal kötött a teljes választási évre szóló megállapodást, amely szerint az EMSZ és az MPE is kap egy-egy befutó helyet az RMDSZ listáin (az egyezségekről és a hátterükről itt írtunk részletesen).

A decemberi elsejei parlamenti választásokon Zakariás Zoltán (EMSZ) és Kulcsár-Terza József (MPE) is újabb mandátumot szeretne. RMDSZ-es forrásaink szerint hétfőn a SZÁT valószínűsíthetően Zakariásnak ismét a Hargita megyei, Kulcsár-Terzának ezúttal a Kovászna megyei, a szórvány jelöltjének pedig a Maros megyei listán biztosít befutó helyet.

Csak Vass Levente visszatérése jelent némi meglepetést

Amint azt korábbi cikkünkben írtuk, idén kevesebben jelentkeztek képviselő- és szenátorjelöltnek az RMDSZ-ben, mint négy éve, és ahogyan megelőlegeztük, több erős szervezetben verseny sem volt. Ahol pedig volt, ott szoros lett a küzdelem, és a rangsoroló ülések nem voltak feszültségmentesek. Kolozs megyében például a kolozsvári szervezet Belmonostor körzeti elnökének, Geréd Imrének sikerült megszorongatnia Csoma Botond jelenlegi képviselőházi frakcióvezetőt és megyei elnököt, aki úgy került a parlamenti mandátumot jelentő első helyre a listán, hogy mindössze négy szavazattal szerzett többet a kihívójánál. A szoros eredményt forrásaink azzal magyarázták, hogy az MCC erdélyi igazgatójának, Talpas Botondnak egyre nagyobb a befolyása a Kolozs megyei RMDSZ-ben, és Geréd Imre maga is fontos pozíciót tölt be a fideszes elitképző intézményben. Erőfölénye elolvadásához hozzájárulhatott, hogy Csoma sok időt tölt Bukarestben vagy külföldön, és sokak szerint elhanyagolja a Kolozs megyei szervezetet.

Ez utóbbi vádra a képviselőházi frakcióvezető úgy reagált: a Facebook-oldalán vissza lehet nézni, hogy az utóbbi kilenc évben – amióta a Kolozs megyei szervezet elnöke – számtalan helyi közösségi rendezvényen vett részt a megye településein, folyamatosan tartotta a kapcsolatot a helyi RMDSZ-szervezetekkel. „Erről meg lehet kérdezni a helyi szervezetvezetőket és a polgármestereket is” – nyilatkozta a Transtelexnek. A rangsoroló ülésen történtek kapcsán hangsúlyozta, hogy semmi baja a belső versennyel, de a szoros eredménynek előzményei vannak. Elmondta, hogy korábban konfliktusai voltak Talpas Botonddal, a Megyei Képviselők Tanácsának elnökével és Geréd Imre körzeti elnökkel a júniusi helyhatósági választások előtt. A nézeteltérés oka az volt, hogy az utóbbi két politikus a már meglévő két fiatal mellett egy harmadik fiatalnak is befutó helyet szeretett volna az RMDSZ kolozsvári tanácsosjelölti listáján, amit Csoma elutasított, mert ezzel megbomlott volna a fiatal és a tapasztalt jelöltek közötti egyensúly. „A másik konfliktus abból eredt, hogy kijelentettem az eredetileg szenátori mandátumot óhajtó Geréd Imrének: erre a tisztségre alkalmasabbnak tartom Tasnádi István Szilárd alprefektust” – magyarázta a frakcióvezető.

A Kolozs megye szenátorjelölti lista első helyéért zajló versenyben Tasnádi István Szilárd nagy szavazatkülönbséggel le is győzte László Attila jelenlegi szenátort, aki így elesett egy újabb felsőházi mandátumtól. Ez különösen annak fényében nem volt meglepetés, hogy a rangsoroló ülésen a szavazás előtt Csoma Botond megyei elnökként számonkérte László Attilán, hogy az elmúlt években kevés közösségi rendezvényen jelent meg, és úgy viselkedett, mintha „magánszemélyként” került volna be a parlamentbe. A négy évvel ezelőtti választásokon Kolozs megyében az RMDSZ egy képviselői és egy szenátori mandátumot szerzett.

Az RMDSZ-szervezetek közül Maros megyében volt a legtöbb jelöltaspiráns: képviselőnek – egy visszalépés után – heten, szenátornak ketten jelentkeztek. A Területi Képviselők Tanácsának (TKT) ülésén tartott rangsoroláskor végül Csép Andrea képviselő szerezte meg az alsóházi jelöltlista első helyét, de meglepetésként Vass Levente kapta meg a mandátumot jelentő második helyet, így a volt egészségügyi államtitkár négy év kiesés után visszatérhet a parlamentbe. A harmadik – szintén befutó – helyre Kolcsár Károly jelenlegi képviselő került. A verseny rendkívül szoros volt: első körben Csép és Vass 55-55 szavazatot, Kolcsár pedig 54 szavazatot kapott, és egy második fordulóra is szükség volt a végső sorrend kialakításához.

A Maros megyei szervezetben az utóbbi időszakban teret vesztő Vass Levente hirtelen visszatérésének hátterében forrásaink szerint az állhat, hogy László Attila kolozsvári orvos-szenátor kiesésével az RMDSZ-nek szüksége lesz a parlamentben egy egészségügyi szakpolitikusra. Magyarán: az országos vezetőségtől jöhetett ukáz a küldötteknek arról, hogy az urológus főorvost befutó helyre kell juttatni. A TKT Novák Leventét rangsorolta a szenátorjelölti lista első, és Császár Károlyt a második helyére. Így mindkét jelenlegi szenátor újra bekerülhet a parlamentbe, mert 2020-ban az RMDSZ két szenátori és három képviselői mandátumot szerzett Maros megyében. Csakhogy a harmadikként rangsorolt Kolcsár Károly eleshet a mandátumtól, ha a listán befutó helyre kerül a szórvány jelöltje.

Hargita megyében a három közül két RMDSZ-szervezetben, a gyergyószékiben és az udvarhelyszékiben volt verseny. Az előbbi szervezetben Bende Sándor jelenlegi képviselő kapott befutó helyet, aki a rangsoroláson legyőzte Eigel Tibor gyergyószentmiklósi helyi tanácsost. Gyergyószéknek nem járt befutó hely a megyei szenátorjelölti listán. Udvarhelyszékről Ladányi László Zsolt jelenlegi képviselő és Ilyés Szabolcs székelyudvarhelyi helyi tanácsos kapott mandátumesélyes helyet, megelőzve Tornai Szilárd székelyudvarhelyi helyi tanácsost, a szenátusi listára pedig egyetlen jelöltként Antal Lóránt jelentkezett – számolt be az uh.ro. A csíkszéki szervezet az alsóházba verseny nélkül Kelemen Hunor szövetségi elnököt és Hajdu Gábort jelölte, a felsőházba pedig Tánczos Barna jelenlegi szenátort. A képviselőjelöltek sorrendjének algoritmusa szerint a Hargita megyei listán az első két hely Csíkszéké, a harmadik Gyergyóé, a negyedik és az ötödik pedig Udvarhelyszéké. Így az öt bejutó helyet sorban Kelemen Hunor, Hajdu Gábor, Bende Sándor, Ladányi László Zsolt és Ilyés Szabolcs foglalják majd el. A megyei szenátusjelölti lista első két – befutó – helyére Tánczos Barna és Antal Lóránt jelenlegi szenátorok kerültek. Ilyés Szabolcs azonban eleshet a mandátumról, ha a SZÁT hétfőn úgy dönt, hogy a képviselőjelölti listán befutó helyet kell szorítani Zakariás Zoltánnak.

Lázadoznak a háromszékiek

Nyilvánosan sem a Maros megyei, sem az udvarhelyszéki RMDSZ nem tiltakozott amiatt, hogy a hétfői SZÁT-ülés után várhatóan át kell majd adniuk egy befutó helyet egy „kívülről jött” jelöltnek. Annál inkább zúgolódtak a háromszékiek, akik utolsóként – hétfőn – tartottak rangsoroló ülést. Mint írtuk, az RMDSZ Kovászna megyei politikusai igazságtalannak tartják, hogy Kulcsár-Terza József biztos befutó legyen a megyében, és elvegye a helyet valakitől, aki tényleg dolgozott azért a közösségért, amelyik a parlamentbe küldte. A Háromszéki Képviselők Tanácsa Miklós Zoltán, Gál Károly és Könczei Csaba jelenlegi képviselőket rangsorolta a képviselőjelölti lista biztos befutónak számító első három helyére, a felsőházi listát pedig Fejér László Ödön jelenlegi szenátor vezeti. Ezek szerint Könczei Csaba mandátuma válik bizonytalanná, ha az RMDSZ az MPE elnökét Kovászna megyében indítja a választásokon.

A rangsoroló ülésen felszólaló politikusok kifejtették, értik és elismerik az MPE-vel tavasszal megkötött megállapodást, de Kulcsárék a negatív kampánnyal – Kézdiszéken és Erdővidéken is több helyen – tulajdonképpen megszegték ez a szerződést. Kelemen Hunor szövetségi elnöknek ezért azt üzenték: vizsgálja felül álláspontját, mert nem tartják elfogadhatónak, hogy „egy veréb csak úgy beüljön a mások által szorgalmasan megépített fészekbe”. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökeként azt ígérte, tolmácsolja üzenetüket, Tamás Sándor pedig elmondta, mivel ő rendkívül bizakodó, és hisz abban, hogy ismét megszerezhetik a negyedik képviselői helyet is, ezt ajánlaná fel Kulcsár-Terzának, annál is inkább, mert így talán munkára, kampányolásra ösztönözhetnék. Mint fogalmazott, ezt a javaslatot terjeszti a SZÁT elé.

Megkerestük Kulcsár-Terza Józsefet, aki a Transtelexnek azt nyilatkozta, hogy a háromszéki rangsoroló ülésen elhangzott vádakra egyelőre nem kíván reagálni. „Majd eljön annak is az ideje” – jelentette ki. Annyit azért megjegyzett, hogy az MPE tízezer támogató aláírást gyűjtött össze az RMDSZ államfőjelöltjének, és jómaga képviselőként az elmúlt négy évben „a nemzeti ügyeken” dolgozott. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ-szel kötött írásos megállapodás szerint egy befutó hely megilleti a pártját, és azt majd a SZÁT fogja eldönteni, hogy melyik megyében. Arra a kérdésünkre, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy az RMDSZ hétfőn felrúgja ezt a megállapodást, Kulcsár-Terza kijelentette: az elmúlt nyolc évben parlamenti képviselőként nagyon jó munkaviszonya volt Kelemen Hunor szövetségi elnökkel. „Amit mi megbeszéltünk, az úgy volt. Nem mindig értettünk egyet, de addig egyeztettünk, amíg valahogy dűlőre jutottunk. Ha nem jutottunk dűlőre, akkor is megbeszéltük, és amit mondtunk, azt betartottuk. Most pedig az RMDSZ és az MPE között van egy írásos megállapodás, aminek a ránk eső részét, az RMDSZ kéréseit teljesítettük” – magyarázta, hozzátéve, hogy ezért az MPE áldozatokat is hozott, mert az önkormányzati választásokon szavazatokat veszített.

Kolcsár és Könczei még bíznak egy parlamenti mandátumban

Megkerestük azt a három RMDSZ-es jelöltet is, akiknek a SZÁT döntése után bizonytalanná válhat a parlamenti mandátuma. Arról kérdeztük őket, hogyan látják a helyzetüket, és mire számítanak hétfői SZÁT-ülésen. A civil szférából jött pályázatíró szakember, Ilyés Szabolcs azt mondta: szerinte Zakariás Zoltán udvarhelyszéki képviselőként kifejtett tevékenysége nem indokolja azt, hogy folytassa a parlamenti munkát. „Ám, ha a SZÁT ezt indokoltnak tartja egy erős érdekképviselet érdekében, akkor elfogadom a döntést” – jelentette ki, megjegyezve: bízott abban, hogy az udvarhelyszéki rangsorolás nyomán az ötödiknél előkelőbb helyre kerül a jelöltlistán. Az, hogy ez végül nem sikerült, nagyobb csalódás számára, mint az, hogy korábban alulmaradt Szakács-Paál Istvánnal szemben az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltéről döntő előválasztáson – tette hozzá a helyi tanácsos.

Kolcsár Károly képviselő optimistábban látja a politikai jövőjét. A Transtelexnek elmondta, hogy a Maros megyei jelöltlista negyedik helye is befutó lehet, és akkor is mandátumhoz juthat, ha a SZÁT számára kedvezőtlen döntést hoz. Emlékeztetett arra, hogy 2016-ban csupán 160 szavazaton, 2020-ban 400 szavazaton múlott a negyedik RMDSZ-es mandátum Maros megyében. „Szerintem nagyon jó mozgósítással meg lehet szerezni a negyedik mandátumot” – jelentette ki. Azzal is érvelt, hogy míg 2016-ban 66 ezer szavazatot szerzett az RMDSZ Maros megyében, az idei EP-választásokon már közel 88 ezret. „Nyilván függ a román pártok szavazóinak részvételétől is, de azért az egyértelmű, hogyha a júniusi mozgósítás összejön, akkor több mandátum lesz” – magyarázta a politikus.

Optimistán nyilatkozott a Transtelexnek Könczei Csaba is, aki abban bízik, hogy a töredékszavazatok visszaosztása nyomán a Kovászna megyei RMDSZ-nek nem három, hanem négy képviselője lesz a parlamentben, akárcsak négy évvel ezelőtt. A háromszéki politikus ugyanakkor elismerte, hogy a visszaosztás eredménye rendszerint „egy választási lutri”. „De lássuk, hogyan dönt hétfőn a SZÁT” – mondta Könczei, hozzátéve: nem hinné, hogy az RMDSZ felrúgná az EMSZ-szel és az MPE-vel kötött megállapodásokat.

Mindenesetre már sokan bánják az RMDSZ-ben, hogy a szervezetnek a hátán kell cipelni a korábban még izmosabb ellenzéki pártok maradványait. Voltaképp maga Horváth Anna fogalmazta meg a háromszéki rangsoroló ülésen azt, hogy miért fogott össze tavasszal az RMDSZ az EMSZ-szel és az MPE-vel, amikor – a Háromszék tudósításából idézünk – „felidézte az akkori hangulatot, a bizonytalanságot, és azt, hogy mekkora szükség volt a megállapodásra”. Az önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök arra utalt, hogy akkoriban sokan úgy érezték, hogy az európai parlamenti választások kudarccal végződnek az RMDSZ számára. Vagyis rezgett a léc, ezért minden egyes szavazatra szükség volt júniusban.

Az európai parlamenti választásokon azonban „történelmi eredményt” ért el az RMDSZ az EMSZ és MPE minimális hozzájárulásával, így nem csoda, hogy most már vannak olyan hangok, akik szerint fel kellene bontani a két kispárttal kötött egyezséget. Azonban minimális az esélye annak, hogy a SZÁT hétfőn a megállapodás felrúgásáról döntsön – derült ki Kelemen Hunor szeptemberi nyilatkozatából. A Transtelexnek több politikus is megerősítette, hogy a szövetségi elnök nem akarja kockáztatni az RMDSZ és a saját hitelét egy ilyen lépéssel. Egy másik forrásunk pedig arról beszélt, hogy a két kispárttal kötött egyezségnek köszönhetően a bizonytalan választók egy részét is urnákhoz lehet vinni, ezért sem lenne jó felrúgni a megállapodásokat. „Sok választót nem érdekli a politika, csak az, hogy azok ott fenn egyezzenek meg. Ha civakodás van, akkor azért sem megy el szavazni” – magyarázta. Egyik forrásunk ugyanakkor nem zárta ki, hogy a lázadozó háromszékiek követelésének engedve a SZÁT Kulcsár-Terza József helyett a szórvány jelöltjét teszi majd a Kovásza megyei listára.

Szórvány: Markó és Bodoczi között dőlhet el a verseny?

Arról, hogy ki lesz ez a jelölt, szintén a SZÁT dönt hétfőn. Két törvényhozási cikluson át a nagyszebeni Benedek Zakariás képviselte a parlamentben a szórványt. A politikus előbb a Hargita megyei, majd a háromszéki listán jutott mandátumhoz. Az idei parlamenti választások előtt azonban az RMDSZ már megpályáztatta a szórványnak járó képviselői helyet, amelyre heten jelentkeztek: maga Benedek Zakariás (Szeben megye), Bodoczi Annamária (Fehér megye), Décsei Atilla (Beszterce-Naszód megye), Ihász János (Temes megye), Kelemen Attila (Krassó-Szörény megye), Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester és Markó Attila.

Utóbbi jelöltaspiráns nem szorul különösebb bemutatásra. A visszaszolgáltatási ügyekben ellene indított és időközben bűncselekmény hiányában megszüntetett büntetőeljárások miatt egy ideig magyarországi száműzetésben élő jogász a meghurcoltatása kompenzálásaként újra politikai szerepet kaphat az RMDSZ-ben. Úgy tudjuk, hogy a Brassói születésű Markó Attilát elsősorban a háromszékiek támogatják, korábban Kovászna megyei képviselő is volt. Mellette szól az erkölcsi tőkéje és politikai tapasztalata. Forrásaink szerint ő a verseny egyik nagy esélyese, annak ellenére, hogy a szórvánnyal kapcsolatos tevékenységekben nem jeleskedett.

A másik esélyes információink szerint a 36 éves Bodoczi Annamária, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsi tagja, aki 17 éve az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, és az elmúlt évtizedben Bukarestben, a képviselőházi frakciónak dolgozott. De a jelöltség megpályázása szempontjából tán a legfontosabb tudnivaló róla, hogy a Fehér megyei bethlenszentmiklósi Jövőnk a Szórványban Egyesület elnökeként a szórványtelepülés és a főváros között ingázva évek óta aktív közösségépítő tevékenységet folytat. Az sem elhanyagolható, hogy eddigi pályája jelentős részében „tűzközelben” volt, segítette több RMDSZ-es miniszter kommunikációját, részt vett a frakciódöntések előkészítésében, egyszóval nem tévedne el a parlamentben és általában a bukaresti politikában.

Az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökétől, Jakab Adorjántól megtudtuk, hogy a szórványképviselői helyre pályázó hét jelölt a SZÁT ülésén 3-3 percet kap programja bemutatására. Az időt azért is szabták szűkre, mert a pályázóknak az elmúlt hetekben volt alkalmuk akár egyenként is megkeresni az operatív döntéshozó testület tagjait, és felvázolni a szórvánnyal kapcsolatos elképzeléseiket – magyarázta. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy a szavazás technikai részleteiről – egyfordulós vagy kétfordulós – a SZÁT fog dönteni a hétfői ülése elején.