Gyengült a verseny: várhatóan alig módosul az RMDSZ-frakciók összetétele a választások után

Elsőre azt gondolnánk, hogy az RMDSZ júniusi EP-választásokon elért „történelmi” eredménye felsrófolja a parlamenti mandátumok árfolyamát, olyan értelemben, hogy a befutó helyek számának esetleges növekedésére számítva a korábbi évekhez képest többen jelentkeznek majd képviselőnek és szenátornak a szervezetben. Mint szerda este kiderült, ez nem így történt, a szeptember 9-i határidőig kevesebben adták le a jelölési dossziéjukat, mint négy évvel ezelőtt. Így a 2020-asnál mérsékeltebb belső verseny lesz idén az RMDSZ-ben, több területi szervezetnél pedig csak formaságnak ígérkezik a rangsorolás.

A decemberi elsejei választásokon az RMDSZ várhatóan legalább annyi parlamenti mandátumhoz jut, mint négy évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy idén legkevesebb 21 képviselői és 9 szenátori helyért zajlik majd a küzdelem a jelöltaspiránsok között. Ezek az adatok nem egészen pontosak, mert az RMDSZ a magyar összefogás jegyében vélhetően idén is átad egy-egy befutó helyet az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) és a Magyar Polgári Erőnek (MPE), így a parlament alsóházában csak 19 kiadó hely marad. Az még nem ismert, hogy melyik lesz a két megyei szervezet, amelyik kénytelen lesz lemondani egy-egy befutó helyről a két törpepárt számára, mert erről a későbbiekben dönt az RMDSZ operatív döntéshozó testülete, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). Mindenesetre az eddigi gyakorlat szerint a Maros megyei, a háromszéki, illetve a három Hargita megyei szervezet közül kettő ad majd át egy-egy helyet az EMNP-nek és az MPE-nek.

Kevesebben indulnának, mint négy éve

Az RMDSZ sajtóirodájának közlése szerint a határidőig 69 személy tette le a jelölését a képviselői és szenátori helyekre. Ez az adat sem pontos, mert akad egy politikus, akinek a neve kétszer is szerepel a listán: a szórvány jelenlegi képviselője, Benedek Zakariás a Szeben megyei szervezetnél is jelentkezett, de megpályázta a szórványnak fenntartott képviselői helyet is. Így valójában az RMDSZ 68 jelöltaspiránsból válogatva véglegesíti a parlamenti jelöltlistáit. Összehasonlításképpen: négy évvel ezelőtt a 76-an reménykedtek törvényhozói mandátumban, tehát nyolccal többen, mint idén.

A jelöltaspiránsok 68 fős listáját vizsgálva első látásra a következőket lehet megállapítani:

• az RMDSZ összes jelenlegi képviselője és szenátora újrázni készül december elsején
• a parlamenti mandátumra pályázók között mindössze 8 nő (12 százalék) van
• nem lesz verseny olyan erős szervezeteknél, mint Bihar vagy Csík
• hétszeres a túljelentkezés a szórványt megillető képviselői helyre
• meglepően sokan szeretnének felkerülni a jelöltlistára Brassó megyében

A legutolsó megállapításnál érdemes egy kicsit elidőzni. A szórványmegyék – Beszterce, Brassó, Fehér, Hunyad, Temes – az alacsony szavazatszám miatt alapjáraton nem hoznak mandátumot az RMDSZ-nek, de az úgynevezett töredékszavazatok visszaosztása után egy képviselői hely kikerekedhet. Ez történt négy évvel ezelőtt is, amikor Kelemen Atilla jelenlegi parlamenti képviselőnek a Krassó-Szörény megyei lista éléről sikerült bekerülnie a parlamentbe. Talán ezzel is magyarázható, hogy Brassó megyében négyen pályáznak (Géczi Gellért, Kirsch Gábor Ferenc, Toró Tamás, Varga Nándor) a képviselőjelölti listára és hárman (Győrfi Tünde Róza, Magyar Árpád, Tóth Sándor) a szenátorjelölti lista első helyére, és még Szeben megyében is lesz verseny két képviselőjelölt-aspiráns (Balázs Botond és Benedek Zakariás) között. Beszterce-Naszód megyében egy képviselő- (Budai György Gábor) és egy szenátorjelölt (Antal Attila), Fehér megyében egy képviselő- (Csegezi Edit Zsuzsa) és egy szenátorjelölt (Fülöp Szabolcs), Hunyad megyében szintén egy képviselő- (Borsai Zoltán Cristian) és egy szenátorjelölt (Kocsis Attila-Levente), Szeben megyében egy szenátorjelölt (Orosz Csaba), Temes megyében pedig egy képviselőjelölt (Molnár András) szeretne indulni a választásokon.

A négy évvel ezelőtt befutó helyeket biztosító megyei szervezetek közül ábécésorrendben az első az aradi, ahol egyetlen politikus, Faragó Péter jelenlegi képviselő tette le a jelölését, és egyetlen szenátorjelölt-aspiráns sincs, verseny tehát itt nem várható. Meglepő azonban a szavazatszerzési szempontból jóval erősebb Bihar megye helyzete, ahol szintén csak a jelenlegi képviselők (Biró Rozália és Szabó Ödön), illetve a jelenlegi szenátor (Cseke Attila) pályázik mandátumra, tehát küzdelemre Nagyváradon sem kell számítani. De nem volt verseny a területi szervezetnek jutó két képviselői és egy szenátori mandátumért Csíkban sem, ahol már csütörtök délután megtartották a jelöltállító ülést. A szavazás eredményeként Kelemen Hunor és Hajdu Gábor jelenlegi képviselők, illetve Tánczos Barna jelenlegi szenátor már biztos felkerül a Hargita megyei jelöltlistára. Az RMDSZ elnökét egyébként az alapszabály szerint befutó hely illeti meg a parlamenti választásokon, és rá van bízva, hogy melyik szervezet listáján kíván indulni. A csíkkarcfalvi születésű politikus eddig értelemszerűen mindig Csíkot választotta.

A gyergyói RMDSZ-szervezetnek jelenleg egy képviselője van, Bende Sándor, akinek Eigel Tibor gyergyószentmiklósi helyi tanácsossal kell majd megküzdenie a mandátumot jelentő befutó helyért. Jelentkezett szenátorjelöltnek Ambrus István volt gyergyószentmiklósi tanácsosjelölt is, de a területi szervezetnek várhatóan idén sem jut befutó hely a Hargita megyei felsőházi listán. A háromszéki szervezet négy évvel ezelőtt négy RMDSZ-es jelöltet – Gál Károly, Könczei Csaba, Miklós Zoltán, Benedek Zakariás – juttatott be a képviselőházba, nekik most Budai Rozália baróti helyi tanácsossal és Tamás Istvánnal, a gelencei ifjúsági szervezet jelöltjével kell versengeniük. Fejér László Ödön jelenlegi háromszéki szenátor szintén újrázna, hacsak a kihívói, az RMDSZ megyei nőszervezetének jelöltje, Kondor Ágota, vagy az orbaiszéki ifjúsági szervezeté, Bodó Töhötöm meg nem fosztja a mandátumától. A háromszéki szervezet egyébként négy évvel ezelőtt átengedte a negyedik helyet a szórványt képviselő nagyszebeni politikusnak, Benedek Zakariásnak.

Lesz verseny Kolozs megyében is, ahol Csoma Botond képviselő és László Attila szenátor is újra listavezetők szeretnének lenni, de lesz egy-egy kihívójuk a kolozsvári szervezet belmonostori körzetének elnöke, Geréd Imre, illetve Tasnádi István Szilárd volt Kolozs megyei prefektus, jelenlegi alprefektus személyében. Máramaros megyében négy évvel ezelőtt az az Apjok Norbert jutott képviselői mandátumhoz, akit utóbb kizártak az RMDSZ-ből, és idén egy román pártba iratkozott át. Helyére Zahoránszki Brigitta máramarosszigeti helyi tanácsos pályázik. Pintér Zsolt-István megyei tanácsos szenátor szeretne lenni, de a Máramaros megyei szervezetnek várhatóan idén sem jut be a parlamentbe a felsőházi listavezetője.

Maros megyében, akárcsak négy évvel ezelőtt, most is szép számmal lesz kihívójuk a jelenlegi képviselőknek, Csép Andreának és Kolcsár Károlynak, mert a helyükre további hat jelöltaspiráns (Barabási Antal Szabolcs, Birtalan István Balázs, Fodor Sándor József, Kovács Mihály Levente, Labancs Dávid és Vass Levente) is pályázik. A képviselőjelölti listán a harmadik hely is befutónak számít, de ez most Kulcsár Terza Józsefé, az MPE elnökéé. Ha ez a hely idén felszabadul, valamelyest lazulhat a verseny az alsóházi mandátumokért. A két Maros megyei szenátornak, Császár Károlynak és Novák Leventének viszont biztosított a szenátusi jelöltlista mandátumot jelentő első két helye, mert a két politikusnak nincs ellenjelöltje.

Szatmár megyében szintén csak az alsóházi lista két befutó helyéért volt verseny: az újrázni kívánó Magyar Lóránd és Nagy Szabolcs jelenlegi képviselők mellett nyújtotta az ujját Kallós Zoltán oktatási államtitkár is. Azért fogalmaztunk múlt időben, mert az RMDSZ megyei szervezete (Erdélyben elsőként) már szerda délután megtartotta a jelöltrangsoroló ülését, amelyen Kallós Zoltán csak a harmadik helyre került. A Megyei Képviselők Tanácsa ugyanakkor megerősítette Turos Lóránd első helyét a szenátusjelölti listán. Ez már csak azért sem meglepetés, mert a jelenlegi szenátornak nem volt ellenjelöltje.

Udvarhelyszéknek négy évvel ezelőtt két befutó képviselői hely jutott, de az egyiket akkor Zakariás Zoltánnak, az EMSZ jelenlegi elnökének adta át a területi RMDSZ. Azt nem tudni még, hogy idén is megkapja-e ezt a helyet a két kispárt valamelyike, mindenesetre a szervezetnél hárman jelentkeztek képviselőnek: az újrázó Ladányi László, illetve Ilyés Szabolcs és Tornai Szilárd székelyudvarhelyi helyi tanácsosok. Antal Lóránt jelenlegi szenátornak nem kell féltenie a mandátumát, mert rajta kívül senki nem pályázik az Udvarhelyszéket megillető befutó helyre. És ha már a befutó helyek elosztásánál tartunk: az RMDSZ Hargita megyei képviselői és szenátori listája a három széki szervezet – Csík, Udvarhely és Gyergyó – jelöltjeiből áll össze. A képviselői listán jó eredmények esetén az első öt, a szenátorin az első két hely jelent mandátumot. Mint az uh.ro írja, az utóbbi két helyet rendszerint Csík és Udvarhely kapja, a képviselői helyekből pedig az első kettőt Csík, akik után következik egy gyergyói és két udvarhelyi, vagy fordítva, két udvarhelyi és egy gyergyói jelölt. Az algoritmusról a későbbiekben a három szervezet vezetőit tömörítő Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET dönt). A területi szervezetek csak ezután tartják meg a rangsoroló üléseiket.

Keletje van a szórványképviselői mandátumnak

Az idei parlamenti választások előtt kétségkívül a szórványnak fenntartott képviselői helyért lesz a legizgalmasabb a verseny. Az alaposan felértékelődött mandátumra heten pályáznak: a már említett Benedek Zakariás mellett Bodoczi Annamária (Fehér megye), Décsei Atilla (Beszterce-Naszód), Ihász János (Temes), a már szintén említett Kelemen Attila, Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester és nem utolsó sorban Markó Attila. A visszaszolgáltatási ügyekben ellene indított és időközben bűncselekmény hiányában megszüntetett büntetőeljárások miatt egy ideig magyarországi száműzetésben élő sepsiszentgyörgyi jogásznak jó eséllyel újra politikai szerepet szán az RMDSZ. Mindenesetre arról, hogy végül melyik jelöltaspiránsnak jut befutó hely a Maros, Kovászna és Hargita megyei lista valamelyikén, szintén a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) dönt, egyelőre ismeretlen kritériumok alapján.

Az RMDSZ idei jelöltállítási szabályzata szerint a következőkben a jelöltaspiránsokat a megyei és területi szervezetek rangsorolják szeptember folyamán. Ez egyelőre csak Szatmár megyei és a csíkszéki szervezetnél történt meg. A megyei és területi szervezetek jelöltlistáira még a SZÁT-nak is rá kell bólintania október elején. Ez a testület akár módosíthat is a már kialakított sorrenden.