Foghíjasra sikeredett a romániai magyar politikai összefogás a 2024-es választásokra

Meglepte az RMDSZ központi székházába múlt szerdára összehívott újságírókat, amikor kiderült, hogy nem történt meg a hárompárti összefogás a 2024-es romániai választássorozat előtt. A várakozásokkal ellentétben Kelemen Hunor szövetségi elnök nem harmadmagával, hanem előbb az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökével, Zakariás Zoltánnal, majd a Magyar Polgári Erő (MPE) vezetőjével, Kulcsár-Terza Józseffel állt a sajtó elé ismertetni a két magyar kispárttal külön-külön kötött együttműködési megállapodásokat.

Ez azért is volt meglepetés, mert egy nappal korábban az RMDSZ is hárompárti megállapodást sugallt az eseményt beharangozó közleményében. Másrészt Kelemen Hunor maga is azt nyilatkozta egy tavaly novemberi kerekasztal-beszélgetésen, hogy elvi megállapodásra jutott Zakariás Zoltán EMSZ-elnökkel, amihez csatlakozni fog a frissen megalakult MPE, Kulcsár-Terza József ugyanis „hasonlóan gondolkodik az összefogásról”. Beszélt akkor arról is: a három alakulat egyetért abban, hogy a későbbiekben aláírandó együttműködési keretmegállapodásnak az összes 2024-es választásra ki kell terjednie.

A hárompárti megállapodás elmaradását firtató újságírói kérdésre szerdán az RMDSZ elnöke csak annyit mondott, hogy a tárgyalások külön-külön zajlottak, a szövetség pedig különmegállapodást kötött a két kisebbik párttal. Az már Kulcsár-Terza József megszólalásakor derült ki, hogy a hármas egyezség az EMSZ ellenkezésén bukott meg. „Nem nőttek fel erre a feladatra” – nyilatkozta a másik kispártról az MPE elnöke. Azt mindenesetre Csoma Botond szóvivő is megerősítette a Transtelexnek, hogy az RMDSZ is egy hárompárti megállapodást szeretett volna az idei választásokról.

„Segíteni a fideszes barátaink munkáját”

Ezt megerősítette a Transtelexnek Kulcsár-Terza József is, mint ahogy azt is, hogy a hárompárti megállapodást az EMSZ utasította el. „Azt mondták, hogy nem akarnak velünk, az MPE-vel egy asztalhoz ülni. Ezt nem tartom korrektnek. Azt gondolom, hogy nem nőttek fel a feladathoz. Mi sem vagyunk szerelmesek az RMDSZ-be, de tudjuk, hogy a magyarságért össze kell fognunk” – jelentette ki.

A parlamenti képviselő a magyar egység megbontásával vádolta az EMSZ-t. Kifejtette: választási évben az erdélyi magyar közösség vezetőinek félre kell tenniük a személyes nézeteltéréseiket. Szerinte az lenne a kívánatos, hogy a választók ne érzékeljék ezeket a belső feszültségeket; azt kell üzenni számukra, hogy megvalósult a teljes körű összefogás a politikai szervezetek között. Ezt azzal indokolta, hogy létfontosságú az erdélyi magyarok európai parlamenti képviseletének megőrzése, és ezt csak a választók mozgósításával lehet megvalósítani.

„Minden magyarnak el kellene mennie szavazni, mert be kell jutni az Európai Parlamentbe. Nagyon fontos, hogy két magyar politikus legyen ott Brüsszelben, Strasbourgban, és segítse a fideszes barátaink munkáját” – érvelt Kulcsár. Hozzátette, hogy nem érti és „nem nézi jó szemmel” az EMSZ álláspontját, de nem szeretne keményebb szavakat használni, mert „nem ennek van a helye és az ideje”. Arra kérdésünkre, hogy mivel magyarázza Zakariás Zoltánék fenntartásait az MPE-vel szemben, kijelentette: majd eljön annak az ideje is, hogy elmondja erről az igazságot.

A politikusnak felvetettük, hogy ugyanabban parlamenti frakcióban ülve lett volna alkalmuk az elmúlt hónapokban kibeszélni a sérelmeiket az EMSZ elnökével. Kulcsár erre úgy reagált: „Ha nem is beszéltük ki a sérelmeinket, az EMSZ-nek akkor sem kellene így viselkednie”. Majd ismét azt fejtegette, hogy az EP-választások egy közösségi ügy, és az erdélyi magyar szavazók mozgósításának szempontjából nagyon fontos lett volna, hogy egy asztalhoz üljön mindhárom magyar párt elnöke.

„Akkor is le kellett volna ülnök hármasban tárgyalni, ha esetleg sértődöttek vagyunk. Nekem is vannak problémáim az EMSZ-szel, de vannak helyzetek, hogy a sündisznót le kell nyelni. Én lenyelem a sündisznót a magyarságért és a székelységért. Nem a pártom érdekét nézem, hanem azt, hogy az erdélyi magyarság érdekei érvényesüljenek” – fogalmazott Kulcsár.

Az EMSZ szerint szó sem volt hárompárti egyezségről

Az EMSZ elnöke, Zakariás Zoltán szerint azonban fel sem merült egy hárompárti megállapodás aláírása a kolozsvári sajtótájékoztatók előtt. Lapunknak felidézte, hogy tavaly ősszel az EMSZ kezdeményezte egy kétpárti együttműködési megállapodás aláírását az RMDSZ-szel a 2024-es választásokról.

„Mivel az RMDSZ állít listát az európai parlamenti és a parlamenti választásokon, nyilvánvaló, hogy velük kellett megegyeznünk országos szinten” – magyarázta. Közlése szerint kezdeményezésükre Kelemen Hunor szövetségi elnök pozitívan reagált, így elindult az RMDSZ és az EMSZ között egy tárgyalássorozat, aminek az eredménye a szerdán aláírt egyezség. „Hogy közben a Magyar Polgári Erő mit csinált, kivel tárgyalt, azt én nem tudom, mert nem volt erről semmiféle információm. Azt is utólag tudtam meg az RMDSZ-től, hogy ők a Magyar Polgári Erővel is aláírnak egy megállapodást” – jelentette ki a politikus.

Szerinte valójában annyi történt, hogy „utolsó pillanatban”, egy nappal az RMDSZ és az EMSZ közötti megállapodás aláírása előtt felmerült: mivel az RMDSZ az MPE-vel is egyezséget köt, nem állhatna-e ki együtt a három pártelnök az aláírások utáni kolozsvári sajtótájékoztatón. „Ez azért messze van a hárompárti megállapodástól” – jegyezte meg Zakariás Zoltán.

Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért nem értett egyet a „hárompárti” sajtótájékoztatóval, az EMSZ elnöke kijelentette: „Nem láttam semmi értelmét. Mivel mi az RMDSZ-szel kötöttünk megállapodást, úgy tekintettük, hogy ezt ketten fogjuk bejelenteni”. Hozzátette: értékelése szerint mind a két szervezet szempontjából méltányos megállapodást írt alá szerdán az RMDSZ elnökével. „Én remélem, hogy a megállapodás szelleme és a betűje is leáramlik az RMDSZ és az EMSZ helyi és területi szervezeteihez, és meg vagyok győződve, hogy ha ez megtörténik, akkor szavazatmaximálás érhető el a június 9-i dupla választáson. Erre szükség van, mert ha nagy lesz a román részvétel az EP-választásokon, akkor az 5 százalék elérése is probléma lehet” – fogalmazott a képviselő.

A politikus nem kívánta kommentálni Kulcsár-Terza Józsefnek azt a nyilvánosság előtt is elhangzott kijelentését, miszerint az EMSZ azért ellenezte a hárompárti megállapodás aláírását, mert nem nőtt fel erre a feladatra. „Ha most látnánk egymást, akkor mosolyognék egyet” – mondta a telefonos interjúban. Arra kérdésünkre, hogy szerinte az MPE elnöke milyen „kibeszélendő sérelmekre” utalhatott a lapunknak adott nyilatkozatában, Zakariás Zoltán kijelentette: „Nem tudom, hogy milyen sérelmekre utalt. Nekem semmiféle sérelmem nincsen vele szemben”.

Sérelmek márpedig vannak

Az EMSZ elnökének nyilatkozatai ellenére az MPE megalakulása óta feszült a két magyar kispárt viszonya. A Magyar Polgári Erőt ugyanis az egykori Magyar Polgári Pártnak (MPP) azok a politikusai hozták létre, akik ellenezték a fúziót Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Élére pedig az a Kulcsár-Terza József került ügyvivő elnökként, aki az MPP és az RMDSZ közötti megállapodásnak köszönhetően 2016-ban parlamenti képviselő lett, majd 2020-ban már az EMSZ-szel megkötött egyezség nyomán jutott újabb mandátumhoz az RMDSZ listáján Zakariás Zoltánnal együtt. Kulcsár-Terza első parlamenti mandátuma alatt volt egy közjáték is: 2019 decemberében a Mezei János féle pártvezetést ellenző, ezért az MPP-ből kizárt, illetve a párton belül perifériára szorult politikusokkal együtt megalapította az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Majd miután a pártvezetéssel kiegyezett és biztosítékot kapott arra, hogy újból jelölt lehet, elhatárolódott a maga által alapított szerveződéstől.

Az MPE megalakulásának tavaly áprilisi bejelentése után az EMSZ egyik vezető politikusa a Transtelexnek azt nyilatkozta: az új párt létrejötte Kulcsár-Terza József egyéni ambícióit szolgálja ki és az RMDSZ-nek kedvez. „Azok az MPP-sek alapították meg a Magyar Polgári Erőt, akik Biró Zsolt elnöksége idején lepaktáltak az RMDSZ-szel. Ezek az emberek eddig is az RMDSZ-hez húztak, sokan közülük pénzhez is jutnak az RMDSZ jóvoltából” – magyarázta akkor a névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint Kulcsár Terza József a pártalapítással kizsarolhat egy újabb parlamenti mandátumot magának az RMDSZ listáján. Ez voltaképp meg is történt a Kelemen Hunorral múlt szerdán aláírt megállapodással.

Kulcsár-Terza József ezekre a vádakra úgy reagált: az EMSZ névtelenül nyilatkozó politikusa voltaképp az EMNP náci karlendítéséről elhíresült egykori elnökének, Csomortányi Istvánnak a véleményét visszhangozta. „Ez az ő támadása. De ha valaki valamit mond, azt vállalja is. Én mindig névvel vállalom a bírálataimat” – jelentette ki a hét végén a Transtelexnek. Hozzátette, hogy az MPE megalakításáról nem jómaga, hanem „egy komoly csapat” döntött. „Én nem is nagyon akartam pártot, ez az igazság. Ezt a csapat akarta, és nem fogom őket cserben hagyni. És meg kell kérdezni azt, aki szerint én egy újabb képviselői mandátum megszerzéséért hoztam létre az MPE-t, hogy ő mit tett az erdélyi magyarságért. Én a munkát komolyan gondolom, amit én elkezdtem, folytatni kell. Persze, ha Csomortányi István nem képes erre, az egy más tészta” – mondta Kulcsár-Terza József.

Ki nyer és ki veszít az egység megbomlásával?

Az MPE mindenesetre jól járt a múlt szerdai különmegállapodással, mert a párt így 2024-ben parlamenti mandátumhoz juthat az RMDSZ listáján. Az EMSZ pedig rosszul járt, mert 2020-tól eltérően nem két, hanem csak egy parlamenti mandátumot szerezhet. Ami pedig az RMDSZ-t illeti: Kelemen Hunor múlt szerdai sajtónyilatkozatában is hangsúlyozta: az európai parlamenti és a parlamenti választásokon egységet kell felmutatni az erdélyi magyar közösségnek. Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője kérdésünkre cáfolta, hogy a hárompárti megállapodás elmaradása a szövetségi elnök által hangoztatott egység megbomlását jelentené. Szerinte a külön-külön kötött kétpárti megállapodások is tükrözik az erdélyi magyarság politikai összefogását. „Az a tény, hogy az RMDSZ megegyezett a két a kisebbik magyar politikai alakulattal azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar politikai elit mindent megtett, a lehetőségekhez mérten, hogy erős, egységes közösségként készüljünk fel a történelmi fontosságú megmérettetésekre” – magyarázta.

A hárompárti megállapodás elmaradása várhatóan nem fogja érdemben befolyásolni az RMDSZ európai parlamenti választási eredményeit, ha az EMSZ és az MPE a megállapodásoknak megfelelően valóban támogatni fogja a jelöltjeit. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy az EP-választásokon az RMDSZ-nek nem kedvez, de nem is árt az erdélyi magyar politikai összefogás megbomlása. Az önkormányzati választásokon azonban már verseny lesz Székelyföldön a három magyar párt között. Az RMDSZ-nek pedig kedvez a két kispárt egymásnak feszülése, mert ha egy adott településen az EMSZ és az MPE is indít jelöltet az egyfordulós polgármester-választáson, akkor megoszlanak az RMDSZ ellenzékének szavazatai.

Ezt Kulcsár-Terza József meg is erősítette a Transtelexnek. „Én nem mondom, hogy nem kedvez az RMDSZ-nek ez a helyzetet, de ezt nem mi teremtettük. Az EMSZ teremtette. Kolozsváron sem ültek le velünk egy asztalhoz az országos megállapodások aláírása előtt, így nem számítok arra, hogy helyi szinten leülnek velünk tárgyalni közös polgármesterjelöltekről. Mire számítsak olyan politikusoktól, akik a pártérdeket a közösség érdeke fölé helyezik? Én minden esetre hajlandó lennék tárgyalni velük. Kolozsváron is azt mondtam, hogy az RMDSZ, az EMSZ és az EMP üljön egy asztalhoz. De ők azt mondták, hogy nem” – reagált a felvetésünkre az MPE elnöke. Zakariás Zoltán ugyanakkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy „hipotetikusan nem zárja ki” a helyi szintű megállapodásokat az MPE-vel a helyhatósági választások előtt az RMDSZ jelöltjei elleni összefogásról. „Sokat konzultáltam a területi elnökeinkkel, de nem tudnám megmondani, hogy milyen településeken indulhatnak MPE-s jelöltek, mert ez a párt még nem tűnt fel sehol. Valószínűleg ezután fognak feltűnni” – tette hozzá.

Azt kérdésünkre Kulcsár-Terza József is megerősítette, hogy az MPE-t felkészületlenül érte a helyhatósági választások előre hozása szeptemberről júniusra, mert a párt megszervezése még kezdeti stádiumban van, a megyei szervezeteik sem alakultak meg. Közlése szerint a tervük az volt, hogy a nyár folyamán „piknikezéssel egybekötött” találkozókon alakítják ki a helyi pártstruktúrákat és „állítják fel a csapatokat” az önkormányzati választásokra. Mivel ez a terv bukott, nem számít arra, hogy az MPE jól tud majd teljesíteni a június 9-i megmérettetésen. Kulcsárt emlékeztettük arra, hogy az MPE sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke korábban egy sajtótájékoztatón kijelentette: az összes fontosabb székelyföldi városban lesznek polgármesterjelöltjeik. „Dolgozunk rajta” – reagált a politikus, hozzátéve: még nem tudná megmondani, hogy hány településen lesznek jelöltjeik, de ezt április első hetében be fogják jelenteni.

Zakariás Zoltán még nem tudott pontos választ adni arra a kérdésünkre, hogy az EMSZ hány településen indít polgármesterjelöltet. Közlése szerint a jelenlegi polgármestereik mindenképpen újráznának, de más településeken is megpróbálnak versenybe szállni. Hangsúlyozta, hogy csak azokon a településeken indítanak jelölteket, ahol a verseny nem veszélyezteti a magyar vezetést.