Izzadt az RMDSZ szóvivője a Transtelex által inspirált kolozsvári vitán

Bevallottan a Transtelexen tavasszal megjelent vitasorozat inspirálta az RMDSZ Oázisának vasárnap délután tartott eseményét a Kolozsvári Magyar Napokon. A Győzött az etnopolitika? című beszélgetésen Csoma Botond képviselőházi frakcióvezetőt és szövetségi szóvivőt Rostás-Péter István rádiós újságíró faggatta, kérdéseinek zöme azonban inkább csak áttételesen kapcsolódott a címben kiemelt témához.

Mindenesetre voltak kényelmetlennek szánt felvetések is: a moderátor számonkérte a szóvivőn az RMDSZ romapolitikáját, a kommunikációját, a tanügyi törvény ellentmondásait, a magyar érettségizők dolgozatainak javítása körüli botrányt, a kisebbségi törvény elfogadtatásának elhúzódását, a román nacionalista veszéllyel való riogatást, és nem utolsó sorban a június 9-i választásokon elért eredmények „történelmiként” történő tálalását. Csoma a „hazai pálya” előnyeit is élvezve magabiztosan válaszolt a kérdésekre. Ehhez hozzájárult, hogy a beszélgetésen fel sem merült az a téma, ami talán kizökkenthette volna a nyugalmából, mint ahogyan történt ez az etnopolitikáról tartott Transtelex Dialógon is: a moderátor nem szembesítette az RMDSZ szóvivőjét a Fidesz politikai modelljének és kampányeszközeinek átvételével és annak a politológusok és szociológusok szerinti hosszú távú káros hatásaival. Csoma ennek ellenére átnedvesedett inggel távozott az eseményről, de nem a kérdések izzasztották meg, hanem a 35 fokos meleg és a pódiumot sem kímélő perzselő napsugarak.

„Az RMDSZ etnopolitikája a valóságból merítkezik”

Rostás-Péter István a beszélgetés elején megállapította: az RMDSZ az idők során kénytelen volt újragondolni a vízióját a magyar közösség demográfiai fogyása miatt, és a képviselni kívánt közösséget a vegyes házasságban élőkkel, a magyar anyanyelvű romákkal és Kárpátokon túli magyarokkal bővítette ki, és próbálta a problémáikat megoldani. Arra a kérdésre, hogyan sikerült megbirkózni ezzel a feladattal, Csoma Botond kijelentette: a felsorolt közösségek különböző kontextusokban és különböző hangsúllyal a rendszerváltás után mindig is az RMDSZ látóterében voltak. A megszólításuk sikere azonban sok mindentől függött, többek között a belpolitikai széljárástól, a választott eszközöktől. „A lényeg, hogy az etnopolitika keretei adottak. Az erdélyi magyarok egy nyelvileg, etnikailag és kulturálisan determinált közösség, érdekei vannak a román államon belül, és ezeket képviselni kell. Ezt teszi az RMDSZ 1990 óta” – magyarázta.

Az újságíró szembesítette a szóvivőt azzal, hogy a 2023-as temesvári kongresszusán az RMDSZ állásfoglalást fogadott el a magyarul beszélő romák egyenlő társadalmi részvételéről, de az ebben vállaltak teljesítésével jócskán késésben van. Csoma ezt azzal magyarázta, hogy 2024 kampányév, ezért áthelyeződtek a prioritások. „Most annak az eszköztárnak a meghatározásánál tartunk, amelyet használni kell a kérdés kezelésére. Ha 2024 decemberében véget ér ez a választási maraton, és 2028-ig lesz egy relatíve békeidő, akkor remélem, hogy ezen a téren is kézzel fogható eredményeket tudunk felmutatni” – válaszolta a lehető legpolitikusabbik módon a szóvivő.

A moderátor emlékeztette a frakcióvezetőt, hogy több településen – még Székelyföldön is – a magyar anyanyelvű roma gyerekeknek köszönhetően válik lehetővé egy-egy magyar osztály elindítása a helyi iskolában. Az oktatáshoz kapcsolódóan megjegyezte, hogy az RMDSZ a kommunikációjában dicsérte az új tanügyi törvényt, holott a jogszabályban számos ellentmondás szerepel, az iskolaelhagyás jelenségével pedig csak szándéknyilatkozat szintjén foglalkozik. A bírálatot Csoma azzal hárította, hogy az új közoktatási törvénybe az RMDSZ több javaslata is bekerült ugyan, de azért nem lehet számonkérni a szövetségen a visszásságait. Másrészt – tette hozzá –, ez kerettörvény, amelyik nem szabályoz minden részletkérdést. „Amit tudtunk, azt megtettük magyar oktatás védelmében. Komoly vitáink voltak a román politikai partnerekkel, és sikerült a magyar érdekeket érvényesíteni. A törvény nem tökéletes, de etnopolitikai szempontból garanciákat biztosít a magyar oktatás megfelelő lebonyolítására” – jelentette ki.

Az újságíró szóba hozta a beszélgetésen a magyar diákok jelöletlen román érettségi dolgozatai körüli idei botrányt, megjegyezve, hogy ebben az ügyben az oktatási minisztérium RMDSZ-es államtitkára „finoman szólva nem teljesített túl jól”. Csoma védelmébe vette Kallós Zoltánt. Arra hivatkozott, hogy az érettségi dolgozatok frissen bevezetett digitális javítását nem szabályozták. „Az államtitkárnak improvizálni kellett. Ami tőle függött, azt megtette, és a végeredmény szerintem jó lett. Végül is a magyar diákok román érettségi jegyei nem voltak rosszabbak Kolozs megyében sem, mint tavaly. Nem hiszem, hogy politikai szempontból vagy közösségi érdekérvényesítés szempontjából ez egy fiaskó lett volna” – magyarázta, emlékeztetve arra is: a digitális javítás bevezetése előtt sem volt teljes garancia arra, hogy a magyar gyermekek román érettségi dolgozatai olyan román tanárokhoz kerülnek, akik magyar iskolában is tanítottak. (Az ügy kirobbanásához hozzájáruló oktatáspolitikai hibákról itt olvashat részletesen – szerk. megj.)

A rádiós újságíró ezután az RMDSZ kommunikációját bírálta. Kifogásolta, hogy a szervezet az erdélyi magyarok számára kedvező parlamenti törvénymódosítások esetében rendszerint az utolsó mozzanatról – a végszavazásról – tájékoztat, de a közemberhez nem jut el, hogy voltaképp miről szól is jogszabály. „Tematizálni kellene, hogy van egy probléma, és végigkövetni a kommunikációban a törvényhozási procedúrát” – vetette fel a szóvivőnek. Válaszában Csoma elismerte, hogy az RMDSZ-nek nem minden szakpolitikai kérdést sikerül megfelelően gyakorlatiasan tematizálni. Amikor a politikai kommunikáció kapcsán moderátor azt hozta szóba, hogy az RMDSZ-es parlamenti képviselők facebookos követőinek száma jóval alulmúlja a Böjte Csaba szerzetesét vagy akár a Koszikáét, a szóvivő kijelentette, hogy ez nem egy elegáns összehasonlítás. „A politikusként sem írókkal, sem előadóművészekkel, sem papokkal nem szeretnék versenyezni, ők egy más kategória. (…) Nem azért, hogy a saját lovamat dicsérem, de szerintem nagyon sokat javult az utóbbi években az RMDSZ kommunikációja minden felületen” – fejtegette.

Ekkor hozta szóba a moderátor a Transtelexen kibontakozott vitára is utalva azt, hogy az RMDSZ részben a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges nacionalizmusa jelentette veszélyre alapozta a június 9-i választásokat megelőző kampányát, ami kontraproduktívnak bizonyulhat. „Megéri-e továbbra is ezt az AUR-os narratívát előtérbe helyezni?” – tette fel a kérdést. Erre Csoma úgy reagált: az RMDSZ etnopolitikája kevéssé ideologikus és a valóságból merítkezik.

Emlékeztetett arra, hogy a szervezet korábban ugyanazt kommunikálta a korábbi kampányokban más szélsőségesen nacionalista román politikusokról, Gheorghe Funarról vagy Corneliu Vadim Tudorról, mint idén George Simionról. Megemlítette, hogy tavasszal az RMDSZ-szel szemben kritikus értelmiségiek azt állították: a szövetség riogató kampánya félrevezető, mert az AUR strukturálisan nem magyarellenes párt. Erre azonban az AUR képviselőházi frakcióvezetője cáfolt rá – idézte fel –, aki a választások előtt néhány nappal oktatási apartheidnek nevezte a magyar iskolák működtetését. „Nem lehet azt mondani, hogy most kitalált valamit az RMDSZ, amit politikailag instrumentalizál, és ennek lesz egy bumeráng-effektusa” – jelentette ki. Azt a bírálatot pedig határozottan visszautasította, hogy az RMDSZ egyenlőségjelet tesz a román társadalom és az AUR közé. „Ez badarság, mindig is disztingváltunk, sőt kerestük a román demokratikus erők szolidaritását a nacionalizmus elleni fellépéshez” – magyarázta.

A beszélgetés félidőjének tájékán hangzott el a moderátor részéről az esemény címében szereplő kérdés: győzhet-e az etnopolitika, mit könyvel el az RMDSZ győzelemként? Csoma erre úgy válaszolt: győzelemnek, sőt történelmi győzelemként könyvelhető el az RMDSZ idei választási teljesítménye, mert még soha nem kapott annyi szavazatot, mint június 9-én. „Ha nagyon le akarom csupaszítani ezt a kérdést, június 9-én az etnopolitika győzelme azt jelentette, hogy a közösségnek különleges bizalma van az RMDSZ-ben. Tehát az etnopolitika győzelemének fokmérője az, hogy mennyire bíznak az erdélyi magyarok a szövetségben” – fogalmazott a politikus. Kifejtette, hogy az RMDSZ etnikai politizálásának két gyakorlati iránya van: jogokat megtartani, jogokat bővíteni. „Kontextusfüggő, hogy melyik kerül előtérbe. A jogok bővítése visszaszorult, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, most a megőrzésre kell fókuszálni” – részletezte.

A beszélgetés végéhez közeledve a közelgő parlamenti és államelnök-választásról kérdezte a moderátor az RMDSZ szóvivőjét. Csoma Botond válaszaiból megtudhattuk, hogy:

• az RMDSZ szerint nem feltétlenül rossz a választások időrendje
• még nem tudni, miként hat a részvételre, hogy a parlamenti választásokat december elsején tartják
• december elsején várhatóan erősödik a nacionalista hangulat
• december elsején az RMDSZ nem fog koszorúzni a nacionalista hangulat tompításának kedvéért
• egyelőre megjósolhatatlan, ki kerül be második fordulóba, Mirce Geoană indulása az egyik bizonytalansági tényező
• az RMDSZ-nek lesz államfőjelöltje, akit szeptember 6-án nevesítenek
• az RMDSZ államfőjelöltjének feladata elmondani, hogy a magyaroknak is van víziója Romániáról, és politikusai tudnák vezetni ezt az országot.

Rostás-Péter István végezetül felvetette: annyira kínosan elhúzódott a parlamentben a kisebbségi törvény elfogadása, hogy az RMDSZ-nek „inkább el kellene már engednie” ezt a tervezetet, amelyet egyébként 18 éve leszavazott a szenátus, de még mindig nem tűzték napirendre a képviselőházban.

Ezt a felvetést Csoma elutasította. „Nem hagyjuk ezt a törvényt, mert meghatározó a magyar közösség szempontjából. Határozott célunk volt napirendre tűzetni ebben a parlamenti ciklusban. Amikor láttuk azt, hogy semmi esélye nem lenne az elfogadásának, akkor (…) letettünk róla” – magyarázta.

Ecksteinra is hivatkozott az RMDSZ szóvivője

Az esemény végén a közönség tehetett fel kérdéseket Csoma Botondnak. Az egyik így hangzott: volt-e arra irányuló nyomás vagy kérés a Fidesz részéről, hogy az RMDSZ csatlakozzon az Orbán Viktorék alapította Európai Patrióták frakcióhoz az Európai Parlamentben. A sajtó már korábban feltette ezt a kérdést a szóvivőnek, de most az aktualitását az is adta, hogy a múlt héten, szintén az Oázisban Kelemen Hunor szövetségi elnök felvetette: a jövőben a politikai közép talán a patrióta irányzat lesz, mivel a többi mainstream politikai irányzat – köztük az Európai Néppárt, amelynek tagja jelenleg az RMDSZ – nagyon eltolódott balra. A kérdező emlékeztetett arra is, hogy Tőkés László Tusványoson szintén sürgette az RMDSZ belépését az Orbán-féle EP-frakcióba. Csoma válaszában kijelentette, hogy a Fidesz részéről ilyen jellegű nyomást nem érzékelt.

„Az erdélyi magyar érdekeket vagy a Kárpát-medencei magyar érdekeket más frakciókban is lehet érvényesíteni” – nyilatkozta a szóvivő.

A Transtelex munkatársa felidézte Csoma Botondnak a szövetségi elnöknek közvetlenül a június 9-i választások után adott interjúját, amelyben Kelemen Hunor az RMDSZ „elfideszesedésének” kritikusairól – némi konspirációt is sugallva – kijelentette: „Vannak, nem kevesen, de nem is nagyon sokan, akik arra gyúrnak, hogy 5 százalék alá menjen az RMDSZ. Ehhez stratégiát alkottak, írtak nagyon sokat, sok energiát belefektettek ebbe (…). Ők az RMDSZ-re koncentrálnak, de az erdélyi magyar közösséget nem ismerik”. A szóvivőtől azt kérdeztük: Kelemen Hunorhoz hasonlóan ellendrukkereknek tartja-e azokat az értelmiségieket – például az Erdélyi Pluralizmus csoport tagjait –, akik az etnikai politizálás körüli Transtelex-vita során az RMDSZ Fidesznek történő alárendeltségének veszélyére hívták fel a figyelmet.

Csoma kifejtette: azt nem tudná kijelenteni, hogy az említett csoport tagjai mindannyian az RMDSZ parlamentből való kiszorulásának drukkolnak. „Nem gondolom azt, hogy mindenki, aki ideológiai jellegű kritikát fogalmaz meg az RMDSZ-szel szemben, azt szeretné, hogy ne lépjük át az 5 százalékos küszöböt, de azért azt el tudom képzelni, hogy vannak közöttük olyanok” – fogalmazott a politikus. Érvei szerint az RMDSZ etnikai politizálásának kritikusai nem tudják elképzelni azt, hogy a Kárpátokon túl is lehetnek olyan román etnikumú emberek, akik az RMDSZ-re szavaznak az európai parlamenti választásokon. „Ebből kiindulva nekem az a hipotézisem, hogy vannak olyan emberek, akik esetleg azt szeretnék, hogy az RMDSZ ne kerüljön be a parlamentbe” – tette hozzá.

A politikust emlékeztettük arra, hogy korábban többször is hozzászólt a Transtelexen kialakult etnopolitika-vitához, és a témában szervezett vitaesten is részt vett. Ám ezt a gyanúnk szerint kampánycélokból is tette, mert június 9. előtt az RMDSZ-t az a hangulat uralta, hogy a választásokon minden szavazatra szükség lesz, a bírálókéra is. Azt kérdeztük tőle: a júniusi választási eredmények fényében érzi-e még szükségét a párbeszédnek az RMDSZ-szel szemben kritikus értelmiségiekkel?

„Én a párbeszédnek mindig érzem a szükségességét, tehát nem a politikai haszon miatt álltam bele ebbe a történetbe. Úgy gondoltam, hogy inkább elmegyek a Transtelex Dialógra, hogy a résztvevők ne csak egymás között beszéljetek az RMDSZ-ről, hanem legyek én is ott, és tudjak valamit az RMDSZ nevében mondani. (…) A klasszikus szabadelvűség vezényelt ebben a kérdésben. A Szabadelvű Körben is azt tanultam, Eckstein-Kovács Pétertől egyébként, hogy az érvek ütköztetésével közelebb kerülhetünk az igazsághoz”

– nyilatkozta a szóvivő, hozzátéve, hogy „nyilván” az RMDSZ vezetőségével konzultálva vett részt a Transtelex eseményén.