Az EMSZ 50 polgármester- és tanácselnök-jelöltet indít a helyhatósági választásokon

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) mintegy 50 polgármester- és tanácselnök-jelöltet indít a júniusi romániai helyhatósági választásokon, és közel 1300 helyi és megyei önkormányzati képviselőjelöltet állít 110 helyszínen – közölte Zakariás Zoltán elnök kedden Kolozsváron.

Az MTI összefoglója szerint az EMSZ elnöke a sajtótájékoztatóján elmondta: pártja tisztában van az idei romániai választási év kihívásaival, és azzal, hogy maximalizálni kell a magyar szavazatok számát. Emlékeztetett: emiatt keresték meg választási együttműködési ajánlattal az RMDSZ-t, és írtak alá országos megállapodást. Az ebben rögzített alapelvek közül kettőt emelt ki: mindkét fél demokratikus értéknek tekinti a politikai pluralizmust, és tiszteletben tartják egymás szervezeti függetlenségét. Rámutatott: az alapelvek leginkább a helyi koalíciók szintjén nyilvánultak volna meg, és sajnálatosnak nevezte, hogy nem sikerült mindenhol megegyezni, így az EMSZ a legtöbb helyen önálló jelöltlistával indul.

A párt Hargita, Kovászna és Bihar megyében állít tanácselnökjelöltet, míg Szatmár és Maros megyében az országos megállapodás értelmében az RMDSZ által nevesített jelöltet támogatja, akárcsak Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen. Utóbbi városban nem sikerült méltányos megállapodásra jutni, ezért saját önkormányzati képviselőjelöltlistát állítanak – mondta. A múlt héten Kelemen Hunor azt állította, hogy Vásárhelyen és Váradon is befutó helyeket javasoltak az EMSZ-nek az RMDSZ listáján, de ők ezt nem fogadták el.

Zakariás azt reméli, hogy Marosvásárhelyen „be tudják csatornázni” a Szabad Emberek Pártjának (POL) eddigi magyar szavazóit, és bejutva a tanácsba alpolgármestert is adhatnak. Bihar megye és Nagyvárad esetében is optimisták – mondta.

Zakariás Zoltán szerint Maros megyében pártja hajlott volna arra, hogy RMDSZ-listán induljon, és kifogásolta, hogy nem biztos befutó helyekre vonatkozott az RMDSZ-es ajánlat. Elmondta: Maros és Szatmár megyében „politikai döntés” függvénye, hogy indítanak-e megyei önkormányzati képviselőjelölt-listát.

Szatmár és Bihar megye több településén állítanak polgármesterjelöltet és önkormányzati képviselőjelölt-listát, a pártnak Nagyváradon, a Kolozs megyei Széken és a Brassó megyei Apácán is lesz polgármesterjelöltje. Gyergyószentmiklóson a függetlenként induló Nagy Zoltánt támogatják.

„Én úgy gondolom, hogy a területi és a helyi szervezeteink vezetői teljes politikai érettséggel és felelősségtudattal álltak hozzá az összes helyen ezekhez a tárgyalásokhoz” – mondta az egyeztetésekre utalva az elnök. Hangsúlyozta: az EMSZ nem az RMDSZ ellenében indul, hanem azokat akarja megszólítani, akik nem szavaznának az RMDSZ-re, „szakmailag és politikailag tiszta alternatívát biztosít” számukra.

Zakariás Zoltán szerint az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) az országos megállapodás aláírása után két héttel egyoldalúan „letiltotta” a helyi koalíciókat, ami úgy is értelmezhető, hogy „megszegte a megállapodást” – mondta az elnök, hozzátéve: ő és pártja nem így értelmezi.

Hangsúlyozta: a helyi koalíciók meghiúsulása azon településeken okozott gondot, ahol „a ráció és politikai felelősség” figyelembevételével szükség lenne bizonyos fajta együttműködésre a magyar pártok között. „Falsnak” nevezte az RMDSZ érvelését, miszerint a helyi koalíciók esetén a szövetség „elveszítené az identitását”. Rámutatott: az RMDSZ négy éve Beszterce-Naszód és Hunyad megyében, idén pedig Temesváron lépett koalícióra román pártokkal. Véleménye szerint egy politikai alakulat identitását a logó, a név és az üzenet megjelenítése definiálja, ezek helyi koalíció esetén nem vesznek el. „Az egyetlen identitás, ami elveszhet, a monopólium, az a kép, hogy az RMDSZ az egyetlen képviselője az erdélyi magyarságnak” – mondta.

Falsnak nevezte az RMDSZ azon kijelentését is, miszerint „megvalósítjuk az összefogást az RMDSZ listáján”, szerinte ez nem összefogást, hanem „beolvadást” jelent. Az EP-választásokról elmondta: az összefogás jegyében az RMDSZ-listát támogatják, amelyen jelöltjük, Szilágyi Zsolt a 4. helyet foglalja el.

Zakariás Zoltán arra is kitért, hogy a parlamenten kívüli pártokat hátrányosan érinti, hogy a választási bizottságokban előbb a parlamenti, majd az EP-képviselettel rendelkező pártok jelölnek képviselőket, így számukra nem mindig marad hely. Ennek megváltoztatása érdekében módosító javaslatot nyújtanak be a parlamentben.