Kurtán-furcsán, de véget vetett az érmihályfalvi egyházi botránynak a KREK új vezetősége

Mint arról beszámoltunk, a Bihar megyei Érmihályfalván hetek óra dagad a botrány a református egyházközségnél, ahol a hívek többsége a papok távozását követelte. A közösségi médiában lelki és anyagi jellegű visszaélésekre, bántalmazásra, lelkészekhez nem méltó viselkedésre panaszkodtak az egyháztagok százai.

Balázsné Kiss Csilla és Balázs János Dénes 22 éve szolgálnak az érmelléki kisvárosban, és mint kiderült, hosszú évek óta panaszkodnak rájuk az egyházközség tagjai. Hiába, mert a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), illetve az Érmelléki Református Egyházmegye korábbi vezetői nem jártak el az ügyükben. Mint sokan állítják: szőnyeg alá seperték a panaszaikat. A felháborodott hívek úgy vélik, a lelkész házaspárt Mihályfalvára helyező Tőkés László korábbi püspökkel, majd utódjával, Csűry Istvánnal fennálló szoros kapcsolatuk miatt élvezhettek védettséget.

Az utolsó cseppet a pohárban a 2024-es egyházfenntartói járulékok nyilvánosságra hozatala jelentette, ekkor lázadt fel a gyülekezet. Január 28-án tömegesen kivonultak az istentiszteletről, a tiltakozó akciójukat pedig felvették és kiposztolták. Azóta záporoznak a panaszok, de nemcsak a közösségi médiában: közel 100 panaszlevelet juttattak el a napokban a püspökségre és az egyházmegye vezetőségéhez.

Bízva egyebek mellett abban, hogy a tavaly ősszel megválasztott új püspök és az új esperes végre fellép annak érdekében, hogy megszabadulhassanak a lelkészeiktől. Az alulról jövő megmozdulások szervezői korábban azt nyilatkozták a Transtelexnek, hogy

hajlandók eltekinteni a felelősségre vonástól is abban az esetben, ha eltávolítják végre a két papot. Ez is történt.

Február 20-ára közgyűlést hívott össze a KREK, melyen megjelentek a „generális vizitációban” (ami lényegében egy átfogó átvilágítást jelent) részt vállaló egyházi tisztségviselők. A gyűlést megelőző istentiszteleten – bűnbánati hét van ugyanis a reformátusoknál – Bogdán Szabolcs püspök hirdetett igét.

A botrány kitörése óta egyébként nem a helyi papok, hanem beszolgáló környékbeli lelkészek tartják az istentiszteleteket Mihályfalván. A közgyűlésre eléggé sokan elmentek, közel 200-an lehettek a templomban. A két reklamált helyi lelkész közül csak az egyik jelent meg. Pedig három nappal korábban még arról írtak az egyházközség Facebook-oldalán, hogy várják a híveket az istentiszteletre.

„2024. FEBR.20-ÁN GENERÁLIS VIZITÁCIÓ. 6 órától istentisztelet, jertek, várunk titeket! NEM MONDTUNK LE A LELKÈSZI HIVATÁSRÓL!” – posztolták. A bejegyzésük újabb felháborodási hullámot idézett elő, végül már a békés tiltakozó akciók szervezői igyekeztek csitítani a fellobbant indulatokat.

A lelkészek felmondtak, a palástjukat azonban nem vették el

Dénes István Lukács egyházkerületi főjegyző, püspökhelyettes arról beszélt, hogy „vegyes érzésekkel jött”, majd bejelentette: a két lelkész lemondott az Érmihályfalván betöltött állásáról, a KREK vezetősége pedig elfogadta ezt. Lemondott a presbitérium is, és átadta az egyházközség vezetését az egyházmegyei tanácsnak. Kijelentette, amíg nem történik meg a lelkész- és a presbiterválasztás, ez a helyzet áll fenn, majd megköszönte a távozók szolgálatát.

„Visszaélésre utaló jelet nem találtunk”

Salánki Lóránt gazdasági előadótanácsos az egyházközség pénzügyi, vagyoni átvilágításának eredményéről számolt be. Mint elmondta, három évre visszamenőleg ellenőriztek minden nyugtát, kiadást igazoló dokumentumot, vagyoni leltárt, a hasznosítási szerződéseket, díjszabásokat, választási névjegyzékeket. Felsorolta, hogy 2021-ben 315 ezer lej gyűlt össze az egyházfenntartói járulékokból (átlagban 200 lej volt az egyházadó), 2022-ben 370 ezer lej gyűlt (238 lejt fizettek átlagban az egyháztagok), 2023-ban pedig 411 ezer lej jött össze (a 285 lejes átlagú járulékokból). Megjegyezte, az egyházközség fenntart egy óvodát, ezért lehetetett viszonylag magas az egyházadó.

A perselypénzekről, illetve azokról „a különböző dolgokról, amik a médiában megjelentek”, kifejtette, a pénzszámlálási jegyzőkönyveket 3 személy írta alá, és nem találtak arra utaló jeleket, ebből kisebb összegeket visszatartottak volna. (A múltkori cikkünkben arról írtunk, hogy egy korábban, több mint tíz évvel ezelőtt szolgáló presbiter szerint a perselypénzekből 2-300 lejjel kevesebbet könyveltek annál, mint amennyi ténylegesen befolyt.)

Az előadótanácsos arról is beszélt, hogy a bevételek, például a temetési, esketési költségek „az aktuális díjszabásoknak megfelelően” alakultak. Megjegyezte, rendhagyónak számít, hogy Mihályfalván szakmai csoportoknak megfelelően állapították meg az egyházfenntartói járulékot oly módon, hogy aki tehetősebb, nagyobb összegű hozzájárulást fizessen. Leszögezte ugyanakkor, hogy ezt egy 1997-es presbiteri döntés megengedi.

„Szükséges és mértéktartó kiadásokat” talált, magyarázta, hozzátéve, hogy a mihályfalvi egy „tehetős gyülekezetnek” számít, melynek ingó és ingatlanvagyonának értéke eléri a 7,5 millió lejt. „A gyülekezet pénzügyi helyzete több, mint megnyugtató” – jelentette ki. Elmondta: a könyvelés áttekinthető, naprakész és tükrözi a valóságot, a bérleti díjak megfelelnek a piaci áraknak, visszaélésekre utaló jeleket nem találtak. „Tartóztassák magukat azoktól a megnyilvánulásoktól, amik ártanak, sokan akarnak ártani az egyháznak” – mondta az előadótanácsos. Majd arról beszélt, hogy a nagy felháborodást kiváltó, 2024-es díjszabást „átértékelik” és hozzáigazítják a környékbeli települések díjaihoz. Hozzáfűzte: „nem ezek voltak azok a dolgok, amelyek miatt a helyzet kialakult”.

„Tiszta lapot hagytak maguk után a lelkészek és a presbitérium” – jelentette ki. Ezen a ponton a gyülekezet egységesen felhördült.

„Ha bekiabálások lesznek, záróének, és hazamegyünk”

– indított Bara László érmelléki esperes. „Lehet tovább mocskolódni, gyanúsítgatni, az elmúlt 21 évet felidézni, egymás torkának esni, de így nem lehet előremenni. Mihályfalvának nem szabad ilyen híre legyen. Ez most egy új kezdet, tiszta lappal indulunk” – szögezte le. Majd kifejtette, a lelkészek „a mai napon lemondtak, és záros határidőn belül elhagyják a települést”.

Az egyébként a gyűlésen nem derült ki, hogy pontosan mikor lehet új lelkésze a mihályfalvi gyülekezetnek. Az esperes kifejtette, az új presbitérium – követve az egyházon belüli eljárásrendet – októberben foglalhatja el hivatalát. Amíg nem választanak új papokat, két környékbeli település, Tarcsa és Ottomány lelkészei szolgálnak majd be Mihályfalván. Bara László a gazdasági előadótanácsos beszámolójára visszautalva megjegyezte, „más okok miatt” alakult ki a feszült helyzet, azt azonban nem részletezte, pontosan milyen okokra gondol.

„Érdemes tovább marni egymást? Ez most egy új kezdet, egy új lehetőség a bizonyításra” – mondta, majd ismét kifejezte rosszallását a Facebook-on lefolyt „átkozódás, szitkozódás” miatt. „Felfelé kell nézni” – jelentette ki, ekkor a hívek egy része elkezdte ütemesen kopogtatni a padokat, ami – mint megtudtam – azt jelenti, hogy elégedettek.

A közgyűlést követően az egyházi tisztségviselők felsorakoztak a kijáratnál, és sorra kezet fogtak a távozókkal. Úgy tűnt, a gyülekezet tagjai elégedettek azzal, hogy távozik a lelkész házaspár, azonban még többen próbáltak panaszolni, érezhetően vártak volna valamiféle erkölcsi elégtételt, hogy az ügy lelki oldaláról is szó essen. Egy idősebb férfi többször is elmondta, felháborodottan, hogy a helyi papok 260 lejt kértek temetési költségként egy olyan családtól, ahol halva született egy gyerek, arra hivatkozva, hogy nem volt megkeresztelve.

„Nem volt meg a pásztori lelkület”

– válaszolta a gyűlés után kérdésemre Bogdán Szabolcs püspök, akit a kialakult helyzet valós okairól faggattam. Kérdésemre azt is elmondta, nem vették el a lelkész házaspár palástját, így maradnak a lelkészi állományban. Azaz szolgálhatnak más gyülekezetnél. Érdeklődésemre a püspök leszögezte: neki csak akkor van joga egy lelkész palástját elvenni, ha feljelentés alapján fegyelmi eljárás indul ellene. Felvetettem, hogy a mihályfalvi gyülekezet tagjai közel száz panaszlevelet nyújtottak be, erre kijelentette: az összes feljelentést visszavonták a panasztevők a generális vizitáció előtt.

Bara Sándor esperes kérdésemre kijelentette: „megromlott a kapcsolat, eltávolodott egymástól a gyülekezet és a két lelkész”. A miértre vonatkozó érdeklődésre azt válaszolta, nem tudja, mi volt ennek az oka.

„Nem kellett volna bocsánatot kérni a vezetőség nevében?”

– kérdeztem, Rácz Ervin generális direktor szerint azonban az új vezetőségnek nem kell bocsánatot kérnie. „Amint kiderült számunkra, hogy baj van, azonnal léptünk és megoldottuk a problémát” – szögezte le. „A lelkülettel volt a baj, lelki típusú problémák voltak itt” – tette hozzá Rácz Ervin. A palástjog kapcsán pedig elmondta: úgy kell ezt felfogni, mint egy házasságot, ami tönkrement. A válás után meg kell adni a lehetőséget, hogy esetleg egy másik gyülekezettel jobban megtalálhassák a közös hangot a távozó papok. „Az előző vezetőség azt gondolta, hogy meg lehet menteni a házasságot, az új vezetőség viszont belátta, jobb külön” – mondta.

„Azért egy ejnyebejnyét elvártunk volna”

Máté Zsolt, a békés tiltakozó akciók egyik szervezője elismerte, hogy valóban visszavonták az összes feljelentést. Ez volt a megállapodás az egyház vezetőségével: eltekintenek a felelősségre vonástól, ha gyorsan eltávolítják a két papot. „Ez tűnt a gyors megoldásnak. Annyira magabiztosak voltak a lelkészek, hogy jobbnak láttuk így. Hangoztatták, hogy innen mennek nyugdíjba, meg hogy ezután az egyik gyerekük lesz majd a pap Mihályfalván” – magyarázta.

„Azért egy ejnyebejnyét elvártunk volna” – tette hozzá Máté Zsolt.