Megszabadulnának a lelkészeiktől – fellázadt Érmihályfalván a református közösség

2024. február 10. – 11:20

Megszabadulnának a lelkészeiktől – fellázadt Érmihályfalván a református közösség
Az érmihályfalvi református templom – Fotó: képernyőmentés Oláh Sándor videófelvételéből

Másolás

Vágólapra másolva

A 2024-es egyházi járulékok magas összegének közzététele jelentette az utolsó cseppet a pohárban. A kisváros két hete fel van bolydulva, előkerültek az évtizedes sérelmek. A január 28-án tartott istentiszteletről tömegesen kivonultak, így tiltakoztak a lelkészek viselkedése ellen. Közel száz panaszlevelet és egy 1254 hívő által aláírt tiltakozó nyilatkozatot juttattak el az egyház felsőbb vezetéséhez. Sokan állítják: húsz éve folynak különféle visszaélések az érmelléki kisváros gyülekezeténél, azonban a püspökség és az egyházmegye mindeddig szőnyeg alá söpörte az ügyeket.

„Semmi mást nem akarunk, csak hogy elmenjenek innen, a felelősségre vonástól is eltekintünk. Azt akarjuk, hogy a mihályfalvi református közösségi élet megint olyan legyen, mint régen” – jelentette ki a Transtelexnek Máté Zsolt, a tiltakozó megmozdulások egyik szervezője. Elmondta, januárban összevitatkozott Balázs János Dénes helyi lelkésszel a megemelt tarifák miatt, a két héttel ezelőtt kirobbant elégedetlenségi hullám kezdetén pedig úgy érezte, kell tennie valamit, mert ezt követeli az igazságérzete. Azóta Oláh Sándorral közösen, aki 2008-ig presbiteri tisztséget töltött be, gyűjtik a panaszleveleket és az aláírásokat a papok eltávolítása érdekében.

A lelkész házaspár, Balázsné Kiss Csilla és Balázs János Dénes 22 éve szolgál Mihályfalván, és mint Oláh Sándortól megtudtuk, már a kezdeti években voltak elégedetlenségek, születtek panaszlevelek, de csak most jött el az a pont, amikor kiállt és nyilvánosan elkezdett tiltakozni a hívek jelentős többsége a papok viselkedése miatt. „Azelőtt két kórusunk volt, működött IKE, csigakészítő egylet, élénk volt a közösségi élet, most már viszont az istentiszteleteken túl csak a kátéórák vannak megtartva. Ha még itt lesznek öt évig, nem marad református Mihályfalván” – kesergett Oláh Sándor.

A volt presbiter szerint eleve nem ezt a lelkész házaspárt szerették volna Mihályfalvára hozni, azonban a Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület „lenyomta a torkukon” őket. Azóta pedig lényegében hiába tiltakoztak, nyújtottak be panaszt az egyház vezetőségének, ezeket a Tőkést követő Csűry István püspöksége alatt is a szőnyeg alá söpörték. Most viszont, mondta reménykedve Máté Zsolt és Oláh Sándor, új vezetőség van, és abban bíznak, hogy a tavaly ősszel megválasztott püspök, illetve az új esperes „az igazság mellé áll”, és megoldja végre a problémáikat.

Az érmihályfalvi egyébként egy nagy gyülekezetnek számít, a kilencezres kisváros lakosságának több mint fele tartozott ide korábban, mondta Oláh Sándor. Hogy most pontosan hányan vannak, nem tudni, mert sokan hagyták el a közösséget, ráadásul többen úgy, hogy ezt nem is jelentették be. Megjegyezte, az utóbbi időben 20-30-an járnak az istentiszteletekre, miközben a 2000-es évek előtt volt rá példa, hogy karácsonykor nem fértek be a hívek a templomba. Ezért vezették be azt, hogy karácsonykor két istentiszteletet tartottak, és mindkét alkalommal tettek be plusz lócákat, amiket el is foglaltak.

Mit kifogásolnak a két lelkésszel kapcsolatban?

Az egyik felháborodott fiatal nő lapunkhoz eljuttatott levelében azt panaszolta, hogy „évek óta igyekeznek minél jobban kizsákmányolni a saját híveiket, emellett elhíresültek lelkészhez nem méltó jellemükről, viselkedésükről is. Nem áll tőlük távol a fizikai erőszak alkalmazása, az istenkáromlás, fenyegetőzés, a szószéken rendszeresen politikai értekezéseket folytatnak, ha pedig konfliktusuk van valakivel, kivárják a megfelelő alkalmat, hogy megbosszulhassák. Esküvők, temetések alkalmával igyekeznek megalázni az engedetlen híveket, amikor a legsebezhetőbbek”.

Saját élményét is megosztotta, mint írta, 2013-ban, amikor konfirmáló korú volt, már annyira elege lett, hogy meggyőzte a szüleit, vigyék máshová – így végül egy közeli községben, Érszalacson konfirmált le. „A tiszteletes asszony a káté órákon való rendszeres megalázásunkkal, büntetések kiszabásával igyekezett megbosszulni, hogy szüleink egyet nem értésüket fejezték ki több egyházi dologgal kapcsolatban. Összegyűltek a sérelmek, rossz volt légkör, éreztem hogy nem szeret, megalázott mások előtt, végül már sírtam anyáéknak, hogy ne küldjenek kátéra” – idézte fel a fiatal nő.

A városkához kötőtő közösségi oldalakon az egyházi botrány egyértelműen a legfontosabb téma napok óta, ezrével szólnak hozzá a bejegyzésekhez a helyiek. Pénzügyi visszaélésekről, választási trükközésről, brutálisan magas egyházi járulékokról, kötelezővé tett „adományokról” szólnak a panaszok. Valamint arról, hogy a lelkészek gyakran sértő módon beszélnek a hívekkel, temetéskor a részvétnyilvánítást (ha egyáltalán erre sor kerül) megelőzik az anyagiak: be van-e fizetve az egyházfenntartói járulék?

„Három, négy, de akár ötezer lejt is elkérnek egy temetésért, az egyházadón felül. Volt olyan eset, amikor valaki az adóval is alaposan el volt maradva, és végül a rokona temetése nyolcezer lejébe került”

– magyarázta Oláh Sándor, aki szerint ezek borzasztóan magas díjak. Sokan ki se tudják fizetni, ezért máshová temetkeztek, katolikus vagy ortodox papot kértek fel a szertartáshoz. És jó ideje tart az elvándorlás is, átkeresztelkednek katolikusnak, baptistának, és az is gyakori, hogy a fiatal párok egyszerűen lemondanak az egyházi esküvőről.

A volt presbiter elmondta, tanúja volt annak, hogy valaki a betegnyugdíj szelvényével igazolta, hogy mindössze havi 500 lej a jövedelme, és ennek 1 százaléka nem több, mint évi 60 lej, ennek ellenére kikövetelték tőle a minimális évi 130 lejes egyházfenntartói járulékot.

A botrány kezdete óta Máté Zsolt gyűjti a panaszleveleket, hétfőn több mint 90-et adtak át az Érmelléki Református Egyházmegye esperesének. Valamint egy nyilatkozatot, melyet 1254-en írtak alá. A szövege: „Teljes mértékben nem vagyunk megelégedve az Érmihályfalvi Református Egyházközség lelkészeivel és vezetőségével”.

Elmondta, a panaszok között voltak, melyek a református óvoda és napközi óvónőitől és a szülőktől jöttek, és a lelkészek kommunikációs stílusáról, be nem tartott ígéretekről szóltak. A konfirmálók szülei a bánásmódra panaszkodtak, a szóhasználatra, testi fenyítésre, térdepeltetésre, hajtépésre. Az egyházi járulékokat is sokan kifogásolták, az elégedetlenek szerint arra is volt eset, hogy az év elején befizetett járulékra másik év elején rászámolták az inflációt és kiegészítést kértek. A temetővel kapcsolatos ügyek is szerepeltek, például hogy túlságosan nagy összegeket kértek a különböző munkálatok (sírkőkészítés, sírkeretezés, kriptákkal kapcsolatos munkálatok) engedélyezéséért, illetve a már említett óriási temetési illetékeket is sokan kifogásolták. És megjelentek a kötelezővé tett adományok, valamint a személyes sérelmek is.

„Számomra az volt a legfájdalmasabb, amikor a perselypénzt lenyúlták. Egy bizonyos összeg szerepelt a perselybontó jegyzőkönyvben, melyet a főgondnok aláírt vasárnap, és rendszerint ennél 200-300 lejjel kisebb összeg került be hétfőn a könyvelésbe” – mondta Oláh Sándor, aki állítja: minderről bizonyítékokat nyújtott be az egyházi vezetőkhöz. „Amikor ezt szóvá tettem Kovács Zoltán főgondnoknak, aki korábban polgármester volt mihályfalván, és főgondnok a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnél, annyit mondott, hogy

ne foglalkozzak ezzel, más papok is lopnak, sőt, a többi pap többet lop”

– idézte fel a volt a presbiter, akit szerint néhány év elteltével „kipakolták” a presbitériumból a cirkuszok miatt.

Máté Zsolt és Oláh Sándor, miután egyeztettek ez új egyházi vezetőkkel, úgy döntöttek, hogy törvényes módon adnak nyomatékot annak a követelésüknek, hogy távolítsák el a mihályfalvi lelkész házaspárt. Január 28-án több mint négyszázan a Gödör rendezvényházban gyűltek össze, majd együtt vonultak át a templomba. Azonban amikor a lelkésznő elkezdte a szolgálatot, testületileg felálltak és kivonultak, majd a templom ajtaja előtt énekeltek és imádkoztak közösen.

Az akciónak, úgy tűnik, lett is foganatja, következő vasárnap már az esperes tartott istentiszteletet Mihályfalván, aki próbálta nyugtatni a kedélyeket. Azt ígérte, ez alkalommal nem seprik a szőnyeg alá a panaszokat és igazságot tesznek az ügyben, miután lefolytatnak egy kivizsgálást.

De mit csinál a presbitérium?

A református egyházközségeket hivatalosan a presbitérium vezeti, Máté Zsolt és Oláh Sándor szerint azonban Érmihályfalván a 32 tagú testület jelenleg olyan emberekből áll, akik rábólintanak arra, amit a lelkészek elhatároznak. A két lelkész pedig a felelősséget többnyire a presbiterekre hárítja, hiszen elvileg ők az egyházközség vezetősége, ők döntenek a fontos kérdésekben. Beszélgetőtársaim egy idősebb egyháztag bejegyzésére hívták a fel a figyelmem, aki arról írt, hogy a papok manipulálták a szavazatra jogosultak névsorát, így befolyásolták a presbiterválasztás menetét.

Azok az egyháztagok szavazhatnak, akik napra készen kifizetik az egyházfenntartói járulékot. Sokan viszont azzal szembesültek, hogy bár befizették időben az egyházadót, nem szerepeltek a választói névjegyzékben. A legtöbben csak később vették észre, hogy a nyugtán, amit kaptak, a befizetett összeg adományként lett elkönyvelve, így – bár fizettek – mégsem az lett elkönyvelve, hogy rendezték az adót. Állításuk szerint a lelkészek tudták, hogy a tagság jelentős része hogyan szavazna, és eszerint manipulálták a választói névjegyzéket.

A lelkészek nem nyilatkoztak

Az egyházközség honlapján szereplő mobilszámon Balázs János Dénes válaszolt, azonban arra kért, hívjam később, mert olyan helyen van, ahol nem tud beszélni. A megjelölt időpontban azonban már nem vette fel a telefont.

A főgondnok színjátékot emleget és kiábrándult az egyházból

Kovács Zoltán mihályfalvi egyházi főgondnokot, aki korábban a város polgármestere is volt, viszont sikerült elérnem, és el is beszélgettünk. „Vannak, akik 20 éve ezt csinálják, el akarják a papokat zavarni. A református egyházat nem segíti, aki kéne, például a román állam, pályázatot például egyet se nyertünk. Ezek az emberek, akik most is szervezkednek, nagy részük olyan mozgatórugó, akik ezelőtt 20 évvel is aláírásokat gyűjtött. Ez egy színjáték. Akkor 700 aláírást gyűjtöttek, de a nagy részük az aláíróknak nem volt református, egy része olyan volt, hogy reformátusnak keresztelték, de nem fizette az egyházfenntartói járulékot” – fejtegette a főgondnok.

Kovács Zoltán elmondta, a kifogásolt, magasnak tartott egyházadót az alapján állapították meg, amit az esperesi hivatal a levelében decemberben javasolt. Az összegek nem magasabbak, mint amennyit javasoltak, illetve ehelyett lehet egy százalék az egyháztag jövedelméből.

„Nincsenek az összegek e fölött, és ha van olyan egyháztag, aki ezt nem tudja kifizetni, elengedjük az adót vagy fizetheti részletekben” – magyarázta.

Kifejtette, 30 éve főgondnok Mihályfalván, és nem örül, hogy a Facebookon meg a sajtóban folyik a vita az egyházközség ügyeiről, mert a dolgok folyása elsősorban nem a papoktól függ, hanem a gyülekezeti tagoktól. Állította, a díjszabási lista meg volt szavazva a januári közgyűlésen. „Ha eljöttek volna, látták volna” – jegyezte meg.

Kérdésemre, hogy hányan voltak a közgyűlésen, elmondta, körülbelül 150-en, hozzátéve: azok szavazhatnak, akik fizetik az egyházfenntartói járulékot. A korábbi aláírásgyűjtésről megjegyezte, amikor átnézték a 700 leadott tiltakozó szavazatot, azt állapították meg, hogy alig 150 volt ezek közül olyan, aki naprakészen kifizette az egyházadót, tehát jogosult lett volna beleszólni az egyházi ügyekbe.

„Bárkivel szívesen beszélgetek, de ha nem keresnek meg, akkor nem tudunk beszélgetni” – jegyezte meg a főgondnok. Kovács Zoltán azt is elmondta, kérték az esperesi hivataltól, hogy a most leadott aláírások listáját adják át nekik is, illetve közöljék, hogy mi a vád az egyházközség vezetősége ellen, hogy védekezhessenek, de nem kapták meg. A listát szerették volna összevetni a választói névjegyzékükkel, hogy lássák, kik vannak rajta, kik azok, akik rendben vannak a kifizetésekkel és szavazati joggal rendelkeznek, és kik nem.

A most tiltakozókkal kapcsolatban kifejtette, úgy tudja, vannak közöttük olyanok, akik nem is reformátusok, hanem katolikusok, sőt, ortodoxokról is tud, ezért „ezt a grémiumot nem akarja minősíteni”. Hozzátette: „a háborgó emberek között vannak, akiknek pénzt fizettek, hogy menjenek, így mondják, egy százast kaptak, mint a választásokon”. Kérdésemre, hogy honnan származnak ezek az információk, nem akart válaszolni.

Oláh Sándor perselypénzzel kapcsolatos állításait ugyanakkor visszautasította. Kifejtette, amikor a pénzt számolják, jelen van 5-6 presbiter is, előttük töltik ki a nyugtát. Hozzátette, emlékszik ő is egy olyan esetre, amikor kb. 20 éve az akkori „könyvelő által összeszedett papírok alapján” kivettek egy összeget a perselypénzből, amiből „seprűt vettek meg ilyesmit”. De ez egy egyszeri, régi eset volt.

„Biztos nem fogok vállalni tisztséget a választás után. Kiábrándultam az emberekből, az egyházból, ez már nem az én egyházam, mocskosabbak a módszerek, mint a politikában. A jóisten előtt meghajlok, de köpök azokra, akik a cirkuszt csinálják” – mondta Kovács Zoltán főgondnok.

Mit mond az esperes?

Felhívtam az esperesi hivatalt, Bara László, az Érmelléki Református Egyházmegye új esperese arra kért, írásban küldjem el a kérdéseimet. Megtettem, érdeklődtem a kapott aláírások és a panaszok felől, arról, hogy eddig milyen következtetésekre jutottak, illetve hogy ilyen esetben milyen eljárást követ a református egyház.

Az esperes udvarias, ám túl sok információt nem tartalmazó levélben válaszolt, kifejtette, hogy „az Érmihályfalvi Református Egyházközségben kialakult, a közösségi médiában nagy visszhangot kapott konfliktus ügyének a törvényes kivizsgálása folyamatban van. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárói, illetve az illetékes Érmelléki Református Egyházmegye mindent megtesznek annak érdekében, hogy az egyházi kánon rendelkezéseinek értelmében intézkedve, minél hamarabb helyreállítsák a gyülekezet békéjét.” Valamint, hogy a vizsgálat lefolytatásáig bővebb tájékoztatást nem nyújthatnak az esetről.

Értesüléseink szerint február 20-án készülnek az egyházi elöljárók közgyűlést tartani a kialakult konfliktusról Érmihályfalván.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!