Aprópénzt osztogatott az oktatási tárca az iskolai bántalmazás visszaszorítására, és év végén még azt is visszakérte

Bár az iskolai bántalmazás jelensége évtizedek óta ismert fogalom. 2018-ban pedig az iskolai csúfolkodást, sértést, bosszantást, megalázást, megfélemlítést és testi-lelki erőszakot, tiltó törvényt is elfogadtak.

A jelenség megfékezésére érdemi lépés eddig nem nagyon történt, legalábbis olyan nem, ami valódi eszközt biztosított volna az oktatási rendszer szereplőinek, hogy a tanintézményekben tapasztalt bántalmazásokat visszaszorítsák. Erről tanúskodik az is, hogy Romániában minden második tanulót ér fenyegetés, megalázás vagy fizikai erőszak, és öt közül négy szemtanúja volt már zaklatásnak. Egyesek közülük a bullying miatt öngyilkosok is lettek.

Az oktatási minisztérium illetékes ügyosztálya azonban év végén új tervvel állt elő, hogy a jelenségre, ha nem is megoldást, legalább reakciót adjon: egy olyan országos szintű pályázatot írt ki 2024-re (január és május közötti megvalósítással), mely lehetőséget biztosított az iskoláknak, hogy különböző érzékenyítő tevékenységekkel csökkentsék az iskolán belül tapasztalt bántalmazások mértékét. Pontosabban az iskolák biztonságát erősítsék, és az oktatáshoz szükséges zavartalan környezetet megteremtsék.

A jól hangzó kezdeményezésnek azonban több szépséghibája is van. Ugyanis a minisztérium év végén annyi pénzt adott rá, ami szinte semmire sem elég, és azt is visszakérték a nyertes pályázóktól, mert nem gondoltak arra, hogy a 2024-es évi tevékenységeket nem tudják 2023-ban lebonyolítani.

A háromszéki iskoláknak mindössze 4 ezer lej jutott

„Nagyon sok esetben az iskolákban azt vesszük észre, hogy megpróbálják a különböző iskolai bántalmazáshoz, zaklatáshoz hasonló eseteket eltitkolni. Sok esetben azért próbálják meg eltitkolni a diákok, a pedagógusok vagy a szülők is, hogy ne rontsák az iskola hírnevét.

Azzal viszont, hogy egy problémát eltitkolunk, és a szőnyeg alá söpörjük, nem oldjuk meg” – jelentette ki Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár a Transtelexnek. Az államtitkár szavaiból kiderül, mennyire mélyre kellene ásni ahhoz, hogy a diákok, de akár a tanárok által elkövetett erőszakos cselekmények napvilágra kerüljenek.

Kallós szerint minden erőszakos viselkedés mögött van egy kiváltó ok, és azt is meg kell vizsgálni, mert olykor nem csak a zaklatott gyermek, hanem a bántalmazó diák is küzd valamilyen problémával, aminek észlelésével és a helyzetre adott válaszokkal elkerülhetők lehetnek további atrocitások. Ezért fontos, hogy minél szorosabb kapcsolat alakuljon ki az oktatási intézmények és a szülői közösség között.

Az oktatási minisztérium országos szintű pályázatára elkülönített pénzt a diáklétszám alapján osztották szét a megyék között. Kovászna megyében így lett meghatározva a 21 ezer lej, amit a tíz beérkező pályázat elbírálása után helyi szinten osztottak szét. A döntés szerint öt iskola 4000 lejt, egy iskola pedig mindössze 1000 lejt kapott.

Nesze semmi fogd meg jól

Azt az azonban az államtitkár sem gondolná, hogy négyezer lejjel meg lehet váltani a világot. Ő azért tartja nagyon fontosnak az iskolai bántalmazások visszaszorítását célzó első országos programot, mert felhívja a figyelmet egy valós problémára. Másrészt pedig végre elkezdődik egy folyamat.

„Legyünk őszinték, beszéljünk nyíltan: a 4000 lej szinte semmire sem elég. Arra elég, hogy felhívjuk a figyelmet. Arra elég, hogy legyenek olyan oktatási intézmények, olyan szülők, olyan pedagógusok, akik felvállalják, hogy igenis abban a környezetben, ahol az ők gyermekeik vannak, ez a jelenség előfordul, és hogy mi az, amit lehet tenni annak érdekében, hogy ezt a jelenséget visszaszorítsuk” – jelentette ki Kallós Zoltán.

Érdeklődésünkre, hogy az oktatási minisztérium miért ilyen csekély összeget osztott szét megyénkként, Kallós azt mondta, hogy egyelőre ezek voltak a lehetőségek, és szerinte most az a fontos, hogy kezdjenek el foglalkozni a problémával országos szinten is.

A program lezajlásakor és elszámolása után pedig levonják a következtetéseket, ha a kapott reakciók megfelelőek lesznek, akkor utána pedig meg lehet fogalmazni a komolyabb célokat is. Az államtitkár szerint erre már elő kell teremteni a komolyabb összegeket is.

„Ahhoz, hogy egy átfogó és komoly programot létrehozzál, ahhoz előzetes tanulmányokra is szükség van. A program pedig nagyon jó alkalmat biztosít a felmérésre, akár egy kisebb pénzösszeggel is. Ne arra fektessük a hangsúlyt, hogy semmire sem elég, hogy 4000 lejből nem tudunk sok szakértőt kifizetni, akik eljönnek és foglalkoznak ezzel a problémával, mert el tud kezdődni egy folyamat. Gyakorlatilag ez egy hosszú útnak az első lépése” – magyarázta Kallos Zoltán.

Az iskola másként hetet és a zöld hetet is megemlítette, mint azok a lehetőségek, melyek nagyobb szabadságot adnak az iskoláknak, ugyanakkor úgy vélte ott vannak a különböző szabad tevékenységek is, amelyek minden iskolában megszerveznek: kirándulásokat, családi napokat.

„Az a fontos, hogy mindenhol rájöjjenek és megértsék, hogy az iskolán belüli tevékenységek között a bullyinghoz hasonló témákkal is kell foglalkozni. Az pedig nincs rendben, hogy vannak iskolák, ahol az iskola másként héten nyolc éve főzik a bográcsot és nem találnak ki semmi egyebet” – tette hozzá.

Habár az oktatási minisztérium az iskolai tanácsadók (pszichológusok) számát már valamennyire növelte az iskolákban, a szaktárca országos szinten csak most kezdett el az iskolai bántalmazás problémájával foglalkozni, ami pozitív, ám sok éves tartozás törlesztésének tűnik. Az államtitkárt ezért arról is megkérdeztük, hogy nem késtek-e meg vele.

Kallós szerint is hamarabb kellett volna kezdeményezni egy országos programot, azonban ő úgy látja, jobb később, mint soha. Ugyanakkor helyi szinten már voltak kezdeményezések mind az iskolai pszichológusok, mind a pedagógusok részéről, akik számos programmal elősegítették a diákok érzékenyítését.

Kevés pénz jött, de azt is visszakérték

A kézdiszentléleki Apor István a pénzt terembérlésre és a meghívottak kifizetésére költené, a diákoknak az iskolához közeli helységben béreltek termet, ahol előadásokat tartanak majd áprilisban.

Rancz-Gyárfás Elemér, Apor István Általános Iskola igazgatója szerint a pályázatot december közepén megnyerték, a pénzt december 21-én vagy 22-én át is utalták, de a pályázat lebonyolítása következő évre szólt, az állami pénzeket azonban, ha nem tudják elkölteni abban az évben, akkor vissza kell utalni.

„Amikor a pénzt kiutalták mi rögtön érdeklődtünk, mert oké, hogy a pénzt megkaptuk, de nem tudtuk elkölteni, mert akkor lehet elkölteni, amikor zajlik a projekt. Azt mondták, hogy minisztériumban nem tudnak most semmi érdemlegeset mondani, mert akkor történt az udvarhelyi falomlás, és a miniszter asszony akkor kint volt Udvarhelyen. Vártuk a visszajelzést, aztán Szőcs Levente, a Kovászna Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (CJRAE Covasna) igazgatója szólt, hogy az a döntés született, hogy a pénzt vissza kell utalni, mert az egyértelműen nem költhető el, majd január, február környékén fognak pontosítást adni arról, hogy akkor mi lesz a további helyzet” – jelentette ki az igazgató.

Az igazgató szerint amikor egyik kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal, olyankor elég nehéz projekteket végig vinni, ők már egy másik sikeres pályázatuknál is keserű szájízzel vittek végig a projektet.

Rancz-Gyárfás Elemér szerint nem arról van szó, hogy ne lenne ezeknek a projekteknek pozitív hozadéka, de a lebonyolítás, főleg az anyagiak szempontjából, az elég „necces” szokott lenni.

A program másik szépséghibája kapcsán az államtitkárt is megkérdeztük, de nem látta át gazdaságilag, hogy miért így sikerült megoldani a kifizetéseket. Ellenben azt mondta, mivel a program tevékenységeire január és május között fog sor kerülni, amire a pénzt vissza fogják utalni a tanintézményeknek, így ez nem fogja befolyásolni a megvalósulásukat.

Felvetésünkre, hogy az iskolaigazgatók így azonban bizonytalanok abban, hogy mikor kapják meg a pénzt, egyesek szerint ez akár február-márciusig is eltarthat, ami hátráltathatja a szervezést, Kallós azt mondta, ő úgy tudja, hogy január folyamán megérkezik a pénz. „Mivel központi költségvetés el lett fogadva decemberben, ezért értelemszerűen a megyei és a helyi költségvetések is sokkal hamarabb lesznek elfogadva, mint máskor” – fűzte hozzá azzal kiegészítve, hogy az igazgatók az előző évek rossz tapasztalatiból indulnak ki.

Rancz-Gyárfás Elemér magáról a programról azt mondta, azért is tartja fontos, mert minden iskolában adódnak problémák az iskolai bántalmazás témakörében.

Az Aporban azonban nem a bullying fizikai formája okoz gondot, hanem a pszichológiai és verbális megfélemlítés, ami az igazgató szerint egyes eseteknél kimeríti a zsarolás, fenyegetés fogalmát. Rossz anyagi háttérrel rendelkező diákokról van szó, akik a tehetősebb társaikkal szemben próbáltak jobb helyzetbe kerülni, profitálni.

De az Apor István Általános Iskola az iskolaelhagyás problémájával is küszködik. A hátrányos helyzetű diákok kevésbé látják ugyanis értelmét az iskola elvégzésének és érettségi bizonyítvány megszerzésének.

Az igazgató szerint a gyermekek motiválatlanságát a körülmények és a szülők hozzáállása egyaránt befolyásolja. Az igazgató szerint pozitív példákra és diákok közötti együttműködésre is szükség van, hogy a motiválatlan diákok is lehetőséget kapjanak az általános iskola elvégzésére, ami hosszú távon a társadalom számára is fontos, hisz így tudnak hasznos részeivé válni a közösségnek.

Ez a program azonban az igazgató szerint sem a megoldás kulcsa, csak a többi projekt mellé egy segítség, ők pedig megragadnak minden adódó lehetőséget.

Háromszéki igazgatók véleménye a programról

Szőke Ana-Maria, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója úgy tudja, hogy az oktatási minisztérium eredetileg nagyobb összeget ígért a megyéknek, ezért történhetett meg, hogy az első öt sikeresen pályázó iskola 4000 lejt kapott, a hatodik helyen végző Puskás azonban csak résztámogatást kapott (1000 lejt), a négy másik jelentkező pedig semmit sem nyert.

Az igazgató szerint azért is tartják sajnálatosnak, hogy csak ezer lejt kaptak, mert hozzájuk elég sok problémás diák érkezik a falvakból is, és olyan diákjaik is vannak, akiknél a szülők válása viselkedési gondokat vont maga után a diákoknál.

A bullying szóbeli is lehet, de sajnos főleg a kilencedikesek körében között nagyon sok a fizikai bántalmazás, ami váratlanul ért minket, mert az elmúlt években nem volt ennyi

– részletezte az igazgatónő. Mivel a pályázatban leírt tevékenységeket 4000 lejes finanszírozással írták meg, most háromezer lejjel kevesebből kellene fából vaskarikát gyártani.

Az igazgató szerint 4000 lejből is kevés dolgot lehetne megvalósítani egy egész éves program során, nem hogy ezer lejjel.

„Talán tízezer lej elegendő lehetne egy egész éves projekt végigfuttatására, viszont nem csak az anyagi része a fontos. A legnagyobb eredményt az hozná, ha a szülőket is be tudjuk vonni, és ők is átérzik, hogy az oktatási rendszer részei. A szülőknek is érezniük kell, hogy nekik is itt a helyük. És még egy fontos dolog: nem szégyen, ha a gyerek szakiskolába jár, ezt szintén meg szeretnénk tanítani a szülőknek” – mondta az igazgató.

Az oktatási minisztérium által a rendelkezésre bocsájtott összeget, amit saját büdzséből egészítenek ki, egy konferencia megszervezésére is fordítják, és a témához kötődő szakemberek, pszichológusok honoráriumára szeretnék költeni, akik majd előadásokat tartanak a diákoknak. Ugyanakkor a csoportos tevékenységek mellett a viselkedési szabályokról is beszélnének.

Szőcs Emese, a Nicolae Colan Általános Iskola igazgatója szerint a Velem lehet beszélni című program alatt ők is előadásokat szerettek volna elhozni a diákoknak és a szülőknek. Igaz, a Puskással ellentétben a Colánnak erre 4000 lej áll rendelkezésére: a honoráriumok, a benzinszámlák, az étkeztetés kifizetésére.

A szervezők a program egyik fontos részeként olyan sarkot hoznának létre az iskola udvarán, ahol leülhetnek a diákok és egymással őszintén beszélgethetnek.

„Fontos, hogy a diákok merjenek róla beszélni, ha bántja őket valami, mert ez a baj, hogy nem merik elmondani. Hát a négyezer lejt végül is felhasználjuk majd, ha ismét megkapjuk. Nagyon nem sok, de valamire csak elég. Persze, ha lehetne, akkor többet is el tudnánk költeni egy ilyen programra” – hangsúlyozta az igazgató.

Szőcs Emese szerint az iskolai bántalmazás bármely formáját megelőző programokra nagy szükség van. A Colanban azért is, mert sok hátrányosabb helyzetű diák van, akiknél az oktatáshoz szükséges biztonságos és támogató családi háttér nincs biztosítva. A támogatás hiányát próbálják a Velem lehet beszélgetni programmal is kompenzálni, hisz már az is fontos, ha a diák történeteit valaki meghallgatja, oda figyel rájuk.

Papp Ágota pszichológus a Colan pályázatának megírója azt fűzte hozzá, hogy már csak a verbális bántalmazásnak is komoly következményei lehetnek a diákokra nézve, hisz kihatással van elsősorban a személyiségfejlődésre, problémát okoz az énkép kialakításánál is.

„Amikor napi szinten vagy gyakran megéli az a gyerek, hogy szívatják, akkor ez az ő önértékelésére, önképére nagyon destruktív módon hat. Hisz a tanulásban is megnyilvánulhat, hogy valamihez nem ért, vagy nem tudja annyira felvenni a ritmust” – tette hozzá.

Iskolai bántalmazás és zaklatás

Amióta mindenki a közösségi médián csüng, picivel nehezebb nem észre venni, vagy egyenesen félrenézni, az iskolán belüli bántalmazás (bullying) súlyos problémáját. Már csak azért is, mert időről időre megjelennek olyan – rendszerint diákok által készített – videók a neten, amelyen egy, vagy több diák egy másikat fizikailag bántalmaz.

Ezek a videók chatbeszélgetésekben, csoportokban landolnak, mielőtt szélesebb közönséghez is eljutnának, és jobb esetben eljárást vonnának maguk után. Mint ahogy történt az aradi esetnél is, ahol iskolatársai megrugdosták a diákot, vagy Bákó megyében, ahol ketrecbe zártak és botokkal ütöttek egy 12 évest a társai. A közösségi médiának azonban egyik negatív velejárója az internetes zaklatás, aminek rengeteg diák válik áldozatául.

Az iskolai bántalmazást azonban nem is mindig diákok követik el egymás ellen, egy besztercei tanítónő például megrángatta és a székhez ragasztószalagozta egy nyolc éves tanulóját. De a háromszéki torján például úgy akarta rendezni az osztályfőnök a diákok közötti konfliktust, hogy az egyiküket a karikagyűrűjével úgy fejen vágta, hogy bedagadt, másokat felpofozott vagy megcibálta a fülüket.

Történt ez Kovászna megyében, ahol a a Kovászna Megyei Diáktanács jelentéséből kiderült: az iskolákba járó diákok közel 23%-a volt már szemtanúja fizikai, lelki vagy verbális erőszaknak, és mintegy 20%-uk tapasztalt a személye vagy mások ellen megnyilvánuló diszkriminatív magatartást.

A bántalmazásnak azonban nem csak látható, hanem pszichikai és érzelmi formája is lehet, melyek akár mélyebb és tartósabb sérüléseket is okozhatnak. Ezeket pedig nagyon kevés esetben derülnek ki. Egyrészt azért sem, mert a lelkileg vagy pszichológiailag bántalmazott diákok félnek az újabb támadásoktól, de gyakran nem érzik úgy, hogy ha elmondanák a felnőtteknek, akkor azok segíteni tudnának, rosszabb esetbe, attól tartanak, hogy a felnőttek rosszul reagálnak rá.

A Transtelexen több cikk is megjelent már a témában, érdemes végiglapozni, mert a szakértők számos olyan tanácsot fogalmaztak már meg, melyek eligazítják a szülőket a segítségnyújtásban.