A 2024-es állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést éjfél után hagyta jóvá a kormány

Elfogadta csütörtök este a kormány a 2024-es állami és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A tervezetben foglalt fontosabb intézkedésekről, illetve azokról a sarokszámokról, amelyre a 2024-es büdzsét tervezik, ebben a cikkben írtunk.

Az éjfél után elfogadott tervezetet a kormány továbbította a parlamentnek, azzal a kéréssel, hogy a törvényhozó testület sürgősségi eljárásban vitassa meg és szavazzon róluk.

Az Agerpres összefoglalója szerint kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök elmondta, hogy a 2024-es állami költségvetés a beruházásokra összpontosít, amelyek a GDP mintegy 7 százalékát teszik majd ki.

Hozzátette, jövőre a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul, ami „a második legmagasabb lesz az EU-ban”. Ez 150 milliárd lejes többletet jelent majd a GDP-ben 2023-hoz képest.

A dokumentum szerint jövőre a becsült bruttó nemzeti termék eléri az 1733 milliárd lejt, a GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalékos lesz, 586 milliárd lej feletti bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. A becslések szerint a kiadások el fogják érni a GDP 38,8 százalékát, a bevételek pedig a 33,8 százalékát.

Ciolacu kifejtette, a társadalombiztosítási költségvetés bizonyítja, hogy van pénz mind a nyugdíjak január elsejei, 13,8 százalékos emelésére, mind azok szeptember elsejei újraszámítására. Ugyanakkor jut pénz a gyerekpénz és a szociális juttatások emelésére is – mondta a miniszterelnök.

Megerősítette, hogy emelni fogják a pedagógusok fizetését, és van keret a közalkalmazottak bérének 5 százalékkal történő növelésére; utóbbi nem vonatkozik a közjogi méltóságokra.

Azt is elmondta: beruházásokra 120 milliárd lejt szán a kormány, ez „1989 utáni abszolút rekord”. A „történelem legnagyobb költségvetését” különítik el oktatásra, 21 milliárd lejjel többet, mint idén. A szállítási infrastruktúrába történő beruházásokat 27 százalékkal emelik, azaz 6,5 milliárd lej többletet fordítanak autópálya-építésre, a vasúti gördülőállomány és a kikötők modernizálására.

Ciolacu közölte, 30 és 50 százalék közötti többletből gazdálkodhat majd az egészségügyi szektor (beleértve az egészségbiztosító pénztárat), illetve a környezetvédelmi és a fejlesztési ágazat azáltal, hogy az Anghel Saligny program keretét 3,7 milliárd lejjel emelik.

A kormányfő kijelentette, a kormány minden prioritását „masszívan” finanszírozzák: a humán erőforrást a tanügyben, az egészségügy korszerűsítését, az infrastrukturális fejlesztéseket, a környezetvédelmet, illetve a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását.

Ciolacu megerősítette, hogy 2024-ben nem lesznek adóemelések, a bevételek növekedését kizárólag a beruházásoktól és az adóelkerülést célzó intézkedésektől várják.

Jövőre biztosan nőni fog az országos minimálbér

A kormányülésen a miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kormány 3700 lejes minimálbért javasol 2024. július elsejétől. Azért csak a jövő év második felétől emelnék az összeget, hogy biztosítsanak hat hónapot a felkészülésre a vállalkozói szféra számára. Addig a minimálbér bruttó összegéből 200 lej adómentes marad – részletezte Ciolacu.

Idén október elsejétől az országos minimálbér bruttó értéke 3300 lej, a nettó értéke 2097 lej.