Ki nyer és ki veszít a 2024-es költségvetés tervezete szerint?

A költségvetés 3,4%-os gazdasági növekedésre, 6%-os átlagos éves inflációra és a GDP 5%-os hiányára épül. 586 milliárd lej feletti bevétellel és 673 milliárd lej feletti kiadással számol a kormány.

Négy minisztérium jövőre kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint idén, a forrásmegvonások a legnagyobb mértékben az energiaügyi minisztériumot érintik, amelynek jövő évi költségvetési előirányzata 7,617 milliárd lej, 42,25 százalékkal kisebb, mint 2023-ban.

A beruházások és európai projektek minisztériumának előirányzata az idei évhez képest 38,47 százalékkal 8,667 milliárd lejre, az igazságügyi minisztériumé 2,22 százalékkal 3,036 milliárd lejre, az egészségügyi tárcáé pedig 18,46 százalékkal 19,405 milliárd lejre csökken.

A legnagyobb mértékben a pénzügyminisztérium költségvetési kerete növekedik, 65,62 százalékkal 9,968 milliárd lejre. Az oktatási tárca 50,07 százalékkal nagyobb összegből, 61,621 milliárd lejből gazdálkodhat, a családügyi minisztérium büdzséje pedig 41,41 százalékkal 363,174 millió lejre emelkedik.

A további minisztériumok előirányzatai a következőképpen alakulnak 2024-ben (zárójelben a növekedés százalékban):

belügy: 27,987 milliárd lej (0,62)
külügy: 1,34 milliárd lej (3,9)
mezőgazdaság: 25,196 milliárd lej (9)
védelem: 39,544 milliárd lej (25,39)
kultúra: 1,483 milliárd lej (16,2)
szállításügy: 30 milliárd lej (28,59)
pénzügy: 65,887 milliárd lej (2,19)
gazdaság, vállalkozások és turizmus: 1,308 milliárd lej (3,58)
fejlesztés: 13,208 milliárd lej (35,01)
munkaügy: 75,941 milliárd lej (13,39)
környezetvédelem: 3,144 milliárd lej (10,77)
kutatás és innováció: 3,166 milliárd lej (27,35)

A legfőbb ügyészség költségvetése 5,24 százalékkal 1,573 milliárd lejre, az elnöki hivatalé 0,9 százalékkal 109,699 millió lejre, a szenátusé 8,99 százalékkal 357,765 millió lejre, a képviselőházé 6,25 százalékkal 663,055 millió lejre nő.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetési előirányzata 3,959 milliárd lej (2,22 százalékos növekedés), a Külügyi Hírszerző Szolgálaté (SIE) pedig 699,03 milliárd lej (1,75 százalékos növekedés) lesz, míg a Kormányőrség (SPP) kerete 29,54 százalékkal 356,869 millió lejre csökken.

Mennyivel nőnek a nyugdíjak és a fizetések 2024-ben, és honnan veszi a kormány a pénzt

A tervezet szerint a közszférában a fizetések január 1-jétől 5 százalékkal emelkednek, a bónuszokat azonban a decemberi szinten maximálják. A túlórákat továbbra sem fizetik ki, hanem szabadidővel kompenzálják, de ez alól kivételt képeznek a rendőrök és a katonák.

Ami a nyugdíjakat illeti, az emelés 2024 januárjától 13,8 százalékos lesz, és az újraszámított nyugdíjakról is rendelkezik az állami nyugdíjrendszerről szóló 360/2023. számú törvény.

Annak érdekében, hogy a kiadásokat a költségvetési hiány felduzzasztása nélkül fenn lehessen tartani, egyéb intézkedéseket is előirányoztak.

Így felfüggesztik a megüresedett vagy ideiglenesen betöltetlen álláshelyek versenyvizsgával vagy vizsgával történő betöltését, és nem adnak nyugdíjazási támogatást vagy kompenzációs kifizetéseket.

Ugyanakkor a teljes vagy többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknak a nettó nyereség legalább 90 százalékát át kell utalniuk a központi költségvetésbe.

A második nyugdíjpillérhez való hozzájárulások 2024-től a GDP mintegy 0,2%-ával emelkednek.

Adóemeléseket terveznek a szerencsejátékok esetében is.

Anélkül, hogy pontosítanák, hogyan, említést tesznek az adóbehajtás hatékonyságának növeléséről/az adóelkerülés csökkentéséről/digitalizálásáról az adóhivatal esetében.

Ami az államadósságot illeti, az uniós módszertan szerinti javasolt felső határ 2024 végére a GDP 49,8%-a. Ez a felső határ 2024-re kötelező érvényű.

Ha kritikát kell megfogalmazni a tervezett kapcsolatosan, akkor már első olvasásra feltűnik, hogy a polgármesterek és a megyei tanácselnökök is megkapják az 5 százalékos emelést, bár a közméltóságokat ki kellett volna zárni. Az ok a fejlesztési miniszter, a liberális Adrian Veștea szerint: „Hallottunk olyan polgármesterekről, akik azt állítják, hogy egy tanítónő fizetési szintjén vannak”.

Enyhén szólva szerencsétlen az összehasonlítás, tekintve, hogy alig néhány órával azután hangzott el, hogy a kormány újabb próbatételnek tette ki a pedagógusokat. Pontosabban, miután a nyári sztrájkmegállapodáshoz képest már a felére csökkentették a béremelést, 40 százalékról 20 százalékra, a rendelettervezet előírta, hogy január 1-jétől a fizetésük valójában csak 8 százalékkal emelkedjen. Miután körbefutott a sajtóban a hír, hogy átverték a tanárokat, jelentkezett a kormány egy helyesbítéssel arról, hogy egy régi változatot tettek közzé, és az év elejétől az emelés 13 százalékos lesz.

És nem ez volt az egyetlen oktatásnak kimért pofon. Miután napokig a koalíciós tisztségviselők Marcel Ciolacutól Nicolae Ciucăig és Ligia Deca-ig minden nyilvános szereplésükön azzal dicsekedtek az utóbbi időben, hogy 2024-ben rekordösszegű költségvetést terveznek az oktatásra fordítani, a pénzügyi dokumentumból megtudtuk, hogy a tervezet valójában sérti az oktatási törvényeket, mivel alacsonyabb az előirányzott költségvetési keret a minimális küszöbértéknél, amelyet előír a jogszabály.

A zöld kezdeményezések is szenvednek: drasztikusan csökken a roncsautó és a Zöld Ház programra szánt utalványok értéke

2024-ben az országos járműpark megújítását ösztönző program keretében nyújtott selejtezési utalvány összege legfeljebb 3.500 lej egy új motorkerékpár vagy egy új jármű vásárlása esetén egy használt jármű selejtezéséért cserébe, illetve 5.000 lej egy új jármű vásárlása esetén két használt jármű selejtezéséért cserébe.

Jelenleg ezek az összegek motorkerékpárok esetében 7000 lej, illetve 10 000 lej egy új jármű vásárlásáért cserébe két használt jármű leselejtezéséért – jegyzi meg az Economedia.

A selejtezési utalvány csak akkor jár, ha a kedvezményezett több mint három éve birtokolja a használt járművet – írja elő a pénzügyminisztérium által előterjesztett sürgősségi rendelet is.

A roncsautó plusz is csökken: 11 000 euróról 2 000 euróra csökkentik az elektromos autók esetében az ökobónuszt, vagyis 2024-ben, ha valaki lecserélné hagyományos autóját egy elektromosra, akkor maximum 10 ezer lejes támogatást kap erre. Ez elég nagy érvágást jelent, ugyanis a kormány jelenleg 54.000 lejes ökobónuszt biztosít elektromos jármű vásárlásához, és 26.000 lejt a Plug-in Hybrid (PHEV) autó vásárlásához.

A napelemes Zöld Ház program finanszírozása is a felére csökkent. Így 2024-ben a program keretében a fogyasztási szükségletek fedezésére és a többletnek az országos hálózatba való eljuttatására szolgáló fotovoltaikus panelrendszerek villamosenergia-termelésre történő telepítésére nyújtható támogatás pályázónként 10 000 lej. Jelenleg a napelemes Zöld Ház program által nyújtott támogatás 20 000 lej pályázónként.

Az aktuális prioritásokra és szükségletekre épülő, korszerű jövő évi költségvetést dolgozott ki a kormány – állítja a pénzügyminiszter

Marcel Boloş csütörtöki Facebook-bejegyzése szerint a szerda este nyilvánosságra hozott költségvetés-tervezet 124 milliárd lejes rekordösszeget, a GDP 7 százalékát irányozza elő beruházásokra.

A becsült 3,4 százalékos gazdasági növekedés alapját a keresleti oldalon elsősorban a beruházások, a kínálati oldalon pedig a szolgáltatások és az építőipar biztosítja. A havi nettó átlagkereset jövőre 9,3 százalékkal nő – idézte a tervezet sarokszámait a tárcavezető.

Ezzel a költségvetéssel a minőségi közszolgáltatások alapjait kívánjuk megteremteni és megerősíteni – írta bejegyzésében a pénzügyminiszter.

Tájékoztatása szerint az oktatási minisztérium költségvetése mintegy 61 százalékkal 35 milliárd lejről 57 milliárd lejre nő, ami biztosítja a tanügyi alkalmazottak béremelését. Az egészségügyi minisztérium költségvetését az idei évhez képes 5,7 milliárd lejjel, 18,8 milliárd lejre növelné a kormány. Az egészségügyi alkalmazottak létszáma 1,6 százalékkal emelkedik 2024-ben, és 177.000 fővel lesz nagyobb, mint 2019-ben.

A miniszter emlékeztetett arra is, hogy költségvetés kidolgozásakor szem előtt tartották a 2024 januárjában érvénybe lépő 13,8 százalékos nyugdíjemelést.

Boloş ugyanakkor kifejtette, a biztató számokat a gazdaságban végrehajtott reformoknak, a digitalizációnak, az adórendszer reformjának, a közkiadások hatékonyabbá tételének, az országos helyreállítási tervben foglalt vállalások betartásának és a beruházások szigorú ellenőrzésének kell alátámasztania.

A kormány csütörtöki ülésén fogadja el a 2024-es évi költségvetés és a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés tervezetét.

A jövő évi költségvetés tervezete 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos éves inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol.

A bruttó hazai terméket 1733 milliárd lejre, a költségvetési hiányt pedig a GDP 5 százalékára becsülik, több mint 586 milliárd lejes bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. Az összes kiadás GDP-hez viszonyított aránya a becslések szerint 38,8 százalék, a bevételeké pedig 33,8 százalék lesz.