Az RMDSZ úgy változtatná meg az államfőválasztás időpontját, hogy egybeessen a helyhatósági választásokkal

Az RMDSZ úgy akarja megváltoztatni az elnökválasztás időpontját, hogy az egybeessen a helyhatósági választásokkal – derül ki a szenátushoz december 11-én benyújtott törvénytervezetből, írja a G4Media.

A jelenlegi törvénykezés szerint az elnökválasztás egy hónappal az elnök hivatali idejének lejárta előtt tartják. A második mandátuma vége felé járó Klaus Iohannis államfő hivatali ideje december 21-én jár le, így a törvény szerint a választásokat novemberben kellene megtartani. Az RMDSZ azt javasolja, hogy a választásokat legkésőbb 90 nappal az elnöki mandátum lejárta előtt tartsák meg. Vagyis az elnökválasztást a szeptember végi helyhatósági választásokkal párhuzamosan lehetne megtartani.

Csoma Botond RMDSZ szóvivő hangsúlyozta, az elnökválasztás időpontját érintő törvénytervezetnek nincsenek hátsó szándékai, a pártok körében vitatott kérdés volt, hogy a választások mikor legyenek, az RMDSZ pedig felkínált egy lehetőséget arra nézve, hogy eldőljön a kérdés. Csoma Botond szerint gazdasági értelemben és választási kedv szempontjából is jobb lenne, ha a helyhatósági és államfőválasztás egy időpontra esne, mivel olcsóbb lenne a kivitelezés, és ahogy Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is mondta, a választók „elfáradhatnak”, mire az elnökválasztásig érnek.

Egy azonban biztos, amennyiben Kelemen Hunor szövetségi elnök nem indul, és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester lesz az RMDSZ államfőjelöltje, akkor elnökjelöltsége nem befolyásolja Antal Árpádot abban, hogy ismét Sepsiszentgyörgy városvezetője legyen.

2024-ben Romániában szuperválasztási év lesz, mert minden létező választást jövő évben tartanak: európai parlamenti, helyhatósági, parlamenti és elnökválasztásra készül az ország.

Az európai parlamenti választások kivételével, amelyekre az európai naptár miatt június 9-én biztosan sor kerül, a többi időpontot még nem tűzték ki.

A G4Media.ro forrásai szerint a PSD és a PNL között súrlódások vannak a pontos dátumokkal kapcsolatban. A PSD azt szeretné, ha a parlamenti választásokat az elnökválasztás után tartanák. Így az egyik lehetséges menetrend a következő lenne:

• Június 9.: európai parlamenti választások
• Szeptember 29.: helyhatósági választások
• November 10-24.: elnökválasztás
• December 8: parlamenti választás

A PNL egyes vezetői szerint azonban így egyértelmű előnyhöz jutnának azok a pártok, amelyek az elnökválasztás második fordulójára esélyesek.

A liberálisok úgy vélik, hogy a PNL nem biztos, hogy bejut az elnökválasztás második fordulójába, tekintettel Nicolae Ciucă gyenge közvélemény-kutatási eredményére és az alternatíva hiányára. Emil Boc a párt egyes szárnyainak nyomása ellenére következetesen elutasította, hogy jelöltként induljon, és más potenciális vezetők is visszautasítják a párt kormányzati teljesítménye miatt reménytelennek tartott küzdelmet.

A PNL így inkább azt szeretné, ha az elnökválasztást a parlamenti választások után tartanák meg, hogy az államfőválasztás esetleges kudarca ne nyomja rá a bélyegét a többi választás eredményére. Egyelőre azonban nem világos, hogy jogilag lehetséges-e parlamenti választásokat tartani az elnökválasztás előtt.

Ami a parlamentet illeti, a mandátum szintén december 21-én jár le. A kormány előjoga a választások időpontjának kijelölése.

Ugyanakkor a G4Media szerint a PNL-ben attól tartanak, hogy ha az elnökválasztási felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy egyik liberális sem jut be a második fordulóba, Marcel Ciolacu alkut fog kötni a PNL vezetőivel, hogy őt támogassák a két párt közös jelöltjeként. Cserébe a PNL megkapná a miniszterelnöki posztot a leendő kormánykoalícióban, de ezen a poszton Ciolacu egy olyan engedelmes személyt követelne, aki gyakorlatilag biztosítaná számára a párt feletti ellenőrzést.