Az új nyugdíjtörvény részben kezeli a méltánytalanságokat, de a megemelendő járadékoknak nincs fedezete

2023. november 27. – 17:26

Az új nyugdíjtörvény részben kezeli a méltánytalanságokat, de a megemelendő járadékoknak nincs fedezete
A képviselőház elfogadja az új nyugdíjtörvényt, 2023. nov. 20-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva

A múlt héten a kormány javaslatára új nyugdíjtörvényt fogadott el a romániai törvényhozás. A kormány az Európai Bizottságnak tett vállalását szerette volna teljesíteni, de az új törvény nem aratott osztatlan sikert, sokan egyszerűen fenntarthatatlannak tartják. Rácz Béla Gergely közgazdásszal beszélgettünk az új törvény jelentette változásokról, illetve arról, hogy lesz-e pénz teljesíteni azokat.

„A hozzájárulás alapú nyugdíjfolyósítási rendszerrel azért sok probléma volt Romániában. Ez az egyik olyan probléma, ami nagyon gyakran felmerült. Eszerint a rendszer szerint ugyanis a járadék, amit az érintett kézbe kap, arányaiban nem térhet el attól, mint amennyi járulékot az adófizető korábban befizetett. Ezzel szemben nálunk olyan méltánytalanságok is fennálltak a rendszerben, hogy ha valakik ugyanakkora járulékot fizetettek be, de különböző években mentek nyugdíjba, akkor különbözőféleképpen kalkulálták a nyugdíjjáradékukat” – magyarázta Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.

A politikusok többször is hangoztatták, hogy az új nyugdíjtörvénnyel az egyenlőtlenségeket szerették volna felszámolni. A közgazdász elmondása szerint alapvetően nem is az egyenlőtlenségekkel van a legnagyobb probléma, mert onnantól kezdve, hogy a jövedelmeink egyenlőtlenek voltak, a nyugdíjak sem kell egyenlőek legyenek. A méltánytalanság volt az igazi probléma az eddigi törvénnyel.

Ezen kívül a férfiak és nők nyugdíjkorhatára közötti egyenlőtlenség jelentett valóban gondot, vagyis az, hogy a nők korábban mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak. Ennek egységesítésére is ígéretet tett a kormány. Ez 2035-ig fog megtörténni, mert – ahogy a szakember fogalmazott – a nyugdíjkorhatárt nem lehet egyik napról a másikra növelni, hanem évente csak egy hónappal, mert különben megint méltánytalanságok kerülnének a rendszerbe.

„Bizonyos kérdésekben az új törvény hozott előrelépést. A méltánytalanságoknak egy részét felszámolja, viszont nem kezeli egészében a problémát. A hozzájárulás elve is nagyobb mértékben kap szerepet, mint korábban. A kiszámíthatóság is jobb lett ebben a nyugdíjtörvényben. Nem számolták fel a különleges nyugdíjakat teljes egészében, tehát még most is vannak kivételezett kategóriák” – magyarázta a közgazdász az újonnan elfogadott törvénnyel kapcsolatban.

„Ennél is nagyobb probléma, hogy ezeknek a megemelendő nyugdíjaknak nincsen fedezete”

– tért át az elfogadott nyugdíjtörvény gazdasági vetületére. Jelen pillanatban nincs meg az a nagyjából 20-25 milliárd lej sem, ami a januárban esedékes 13,8%-os nyugdíjemeléshez, illetve a jövő szeptemberi újraszámolás utáni kifizetésekhez kell.

Az infláció mértékének megfelelő kiigazítás után januártól a mostani 1125 lejhez képest 151 lejjel fog emelkedni a minimálnyugdíj, tehát 1276 lej lesz. Romániában nagyjából ötmillió nyugdíjas van, és az ötmillió nyugdíjasból nagyjából egymillió nyugdíjas kap minimálnyugdíjat. Nem tartoznak ebbe a kategóriába az úgynevezett kollektív-nyugdíjasok, akiknek külön rendszerük van.

Az elfogadott nyugdíjtörvény szerint 2024. szeptember elsejétől ismét nőni fognak a nyugdíjak. Addigra minden jogosultnak az új képlet szerint számolják újra a nyugdíjjárulékát. Fontos kiemelni, hogy a képviselőházban elfogadott módosítás szerint azok a nyugdíjak, amelyek az újraszámítás után csökkentek volna, a jelenlegi szinten maradnak. Korábban úgy számoltak, hogy az új rendszer szerint azoknak, akik minimálnyugdíjat kapnak, akár 87,4%-kal is nőhet a jövedelme, átlagosan pedig mintegy 40%-kal nőnek majd a nyugdíjak Romániában.

„Mindenféle olyan törvényben, ami az államháztartás kiadásait növeli, így a nyugdíjtörvényben is benne szokott lenni, hogy a kiadásoknak mi a forrása. A most elfogadott nyugdíjtörvényben ez nincsen benne. A pénzügyminiszter fél szavakkal, kicsit virágnyelven, jelezte is, hogy azért ennek nincs meg a fedezete” – tette hozzá Rácz Béla Gergely.

A közgazdász ugyanakkor megerősítette a Transtelexnek november elején tett kijelentését, hogy a kormánynak nincs vagy nem lenne miből osztogatnia, de mint fogalmazott, ennek ellenére megteheti, csak hitelt kell felvennie hozzá.

„Az eladósodottságot meg tudják növelni. Ha a költségvetési hiány túl nagy, akkor azt lehet mérsékelni az adók emelésével, lehet az Európai Bizottságnál azért lobbizni, hogy ne függesszék fel az elszaladó vagy relatív nagy költségvetési hiány esetében sem az EU-s támogatásokat. A probléma azzal van, ha olyankor kezdődik el az osztogatás, amikor már számtalan alapvetően megszorító intézkedést kellett elfogadjanak. Ha tovább osztogatnak, akkor annak az lesz a következménye, hogy további adóemelések következnek, ami gyakorlatilag további megszorítást jelent. Egy olyan konjunktúrában, amiben a mostani államháztartás van, ha a kormány az egyik kezével ad, akkor másik kezével valahonnan el kell vegyen. Sajnos ezt a törvényszerűséget nem lehet felülírni” – tette hozzá.

„Románia az áfának a 36,7%-át nem tudja behajtani. Ez a szám borzalmasan kiemelkedő”

– válaszolta Rácz Béla Gergely arra a felvetésünkre, hogy a pénzügyminiszter és a miniszterelnök korábbi kijelentései szerint az adóbefizetések hatékonyságának a növelésével kívánják a hiányt részben orvosolni. A szakember szerint Romániában a legnagyobb probléma az áfa behajtásával van. Más adónemeket, ha az EU-s átlagánál valamivel rosszabbul is, de sikerül az államnak begyűjteni. Az adóbevételek egy jelentős része ugyanakkor az áfából származik, és annak mindössze 63,3%-át tudja az állam behajtani.

„Ezzel nemcsak utolsó helyen állunk az Európai Unióban, hanem messze lemaradva vagyunk az utolsók. Ez a nem behajtási arány utánunk Máltán a legrosszabb az Európai Unióban, nekik 26%-os ez a rátájuk. Ezzel szemben az Európai Unióban átlagban az áfa 94,7%-át be tudják gyűjteni” – érzékelteti a probléma jelentőségét a közgazdász. Becslések szerint a 36,7%-os behajtási hiány abszolút értékben nagyjából 9 milliárd eurót jelent.

„Ez hatalmas probléma, de nem új keletű. Romániában az elmúlt tíz évben, mióta pontosabb statisztikákat látunk, ez mindig is fennállt. És nemcsak az a probléma, hogy fennállt, hanem az is, hogy az elmúlt években nagyon sok kormánytag kijelentette, hogy javítani kell az áfabehajtást, mert 9 milliárd euró kiesést jelent, de minimális előrelépés sem történt ebben az ügyben. Sőt, miközben az Európai Unióban az elmúlt években javult az áfabehajtás hatékonysága, addig Romániában az elmúlt években – kis mértékeben ugyan, de – romlott. Én már nem hiszek ezeknek a kijelentéseknek, hogy ezt meg fogjuk javítani, és akkor hirtelen megoldjuk a költségvetés egyensúlytalanságának a problémáját. Ezt már nagyon sokszor hallottuk, de jelentős előrelépés nem történt” – jelentette ki a közgazdász.

Elmondása szerint elsősorban az adócsalók miatt ilyen nagy a kiesés, mert nem tudja azokat jól kezelni az adóhatóság. Ezek elsősorban az Európai Unión belüli beszerzésekkel függenek össze, és áfacsalásra specializálódott hálózatok, tulajdonképpen bűnszervezetek hajtják végre, amelyekre valamiért az ANAF nem tud megfelelően lecsapni és ezeket felszámolni.

„Pedig erre vannak megoldások. Hogyha mindenkinek megy az áfabehajtás az EU-ban, akkor meg kellene nézni, hogy mások mit csinálnak, és csináljuk azt mi is. Ez nem egy megoldhatatlan probléma. Ha 27 tagállamból 26-ban sokkal jobb ennek az értéke, akkor meg kell nézni, hogy mit csinál az a másik 26, és mit nem teszünk meg mi” – vázolta fel a helyzetet.

„Ez a rendszer nagyon nem fenntartható”

– reagált a közgazdász arra a kérdésünkre, hogy a közeljövőben, a baby boom generáció nyugdíjas korba kerülésével, mennyire tarthatók az új nyugdíjtörvényben megfogalmazott vállalások.

Ahogy Rácz Béla Gergely fogalmazott, csak annak örül, hogy a hárompilléres rendszer második pilléréhez, a kötelező magánynyugdíjakhoz nem nyúltak hozzá.

A romániai nyugdíjrendszer első pillére a klasszikus állami nyugdíjak, amit a szakemberek felosztó-kirovó rendszernek hívnak, és úgy működik, hogy a jelenlegi munkavállalók befizetéseit utalják ki a mostani nyugdíjasoknak. Ha egyre kevesebben dolgoznak és egyre több nyugdíjast kell kifizetni, akkor a befizetéseknek az összege kisebb lesz, mint a kifizetéseknek az összege. „Romániában a nyugdíjpénztárnak már most jelentős hiánya van. Már most is sokkal nagyobbak a kiadásai, mint a bevételei. Így volt ez ez elmúlt 10 évben is, és egyre inkább növekszik ez a hiánya, jelenleg a GDP nagyjából 3%-a. Ezt most mindenféle egyéb adókból kell kipótolni: a személyi jövedelemadóból, az áfából és mindenféle egyéb adóból” – magyarázta.

Azzal, hogy a jövőben a nyugdíjasok száma egyre inkább növekedni fog, és a dolgozóké meg egyre inkább csökken, csak növekszik ez a hiány. A szakember elmondása szerint az első pillér problémája már nagyon rég ismert, és ezért hozták létre a második pillért, amely a kötelező magánnyugdíj-pénztárakat jelenti. A befizetett nyugdíjjáruléknak ugyanis egy része a munkavállaló által kötelezően választott magánnyugdíjpénztárba megy, ahol van tőkefelhalmozás. A nyugdíjkorhatár elérésével az állami nyugdíjpénztár mellett már ebből is fog kapni járadékot. A harmadik pillér meg az opcionális magánnyugdíjpénztár, amikor egy biztosítótársaságnál saját magánnyugdíj-szerződést köthetünk.

„Máshol felszámolták a kötelező magánnyugdíjat, például Magyarországon is államosították a második pillér pénzeit. Ezzel rövid távon megoldottak egy problémát, de hosszú távon még erősebb feszültségek fognak megjelenni a nyugdíjrendszerben.

Romániában noha voltak ilyen hangok, de nem merték meglépni azt, hogy felszámolják a kötelező magánnyugdíjpénztárakat”

– magyarázta a közgazdász.

Az új törvény szerint a nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni. Ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, börtönbüntetés ideje), valamint a nem járulékköteles időszakokat (mint például a 2001. április 1-je előtti munkanélküliség stb). Kivételt képez a gyereknevelési időszak, amelyet figyelembe vesznek az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges szolgálati idő kiszámításakor.

A korkedvezményes nyugdíjhoz való hozzáférés feltétele a legalább 35 év járulékfizetési kötelezettségen alapuló szolgálati idő. A maximális csökkentés, amit el lehet érni öt év a normál nyugdíjkorhatárhoz képest. Ugyanakkor egyértelmű és felvállalt törekvése a rendszernek a munka bátorítása, mivel a régiség függvényében 25 év járulékfizetés után többletpontokat ad: a 25. és a 30. szolgálati év között évente 0,5 ponttal többet számolnak, a 31. és 35. év között évente 0,75 ponttal többet, a 35. év felett pedig évente 1 ponttal többet.

„Önmagában a nyugdíjkorhatár növelése teljesen jogos, mert a születéskor várható élettartam is folyamatosan növekszik. Tehát most nem annyi, mint volt 20, 30 vagy 50 évvel ezelőtt. Jogos elvárás, hogyha többet élünk, akkor dolgozzunk legalább arányosan annyival többet is” – nyilatkozta a témáról a szakember.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!