Feszült tárgyalások után elfogadta a kormány az új nyugdíjtörvény tervezetét

Az eredetileg bejelentett időpontnál több mint két órával később kezdődött el a csütörtöki kormányülés, mert a koalíciós pártok nem értettek egyet az új nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban. Marcel Boloș pénzügyminiszter úgy vélte, hogy nem lesz fedezet a nyugdíjemelésekre, végül bizonyos feltételekkel mégis rábólintott a tervezetre, így az a parlament elé kerül.

A közös kormányzás két éve alatt példátlan feszültséget keltett az új nyugdíjtörvény a kormánykoalícióban, mert a szociáldemokraták vezette munkaügyi minisztérium és a nemzeti liberálisok vezette pénzügyminisztérium más-más eredményre jutott, amikor a tervezet költségvetési vonzatát kiszámolta, írta kormányzati forrásokra hivatkozva az Economedia. A délre meghirdetett kormányülést emiatt egy órával elhalasztották, végül több mint két órával később kezdődött el.

Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a párt csütörtök reggeli ülése után azt mondta, hogy tisztázni kell a Simona Bucura-Oprescu PSD-s munkaügyi miniszter kezdeményezte új nyugdíjtörvény részleteit és azonosítani kell a forrásokat, amelyekből fedezhető az átlag 40 százalékos nyugdíjemelést előíró törvény költségvetésre rótt terhe, mert ha ez valóban 55,6 miliárd lej, a GDP 3 százaléka, akkor az rendkívül sok.

Mint kiderült, a háttérben félreértés állt, Simona Bucura-Oprescu ugyanis korábban arról beszélt, hogy a 2024. szeptember 1-jétől esedékes nyugdíjemeléshez az év végéig, tehát 2024 utolsó négy hónapjára 55,36 milliárd lejre lesz szükség összesen, a nyugdíjak éves költségvetési vonzata azonban mintegy 30 milliárd lejjel emelkedne 2024-ben 2023-hoz képest. A munkaügyi és a pénzügyminisztérium számításai azért is különböztek, mert a munkaügy a Világbank becsléseit vette alapul, és eszerint a 2024-ben összesen 146,2 milliárd lejre emelkedne a nyugdíjakra fizetendő összeg, a pénzügyminisztérium pedig saját számításai alapján 136 milliárd lejre becsüli ezt az összeget.

Sajtóértesülések szerint ugyanakkor Marcel Boloș pénzügyminiszter eredetileg nem akart rábólintani az új nyugdíjtörvényre, mert szerinte pénzügyi reformra lenne szükség, hogy jusson elég pénz a nyugdíjak tervezett emelésére, írta tudósításában a G4media. Boloș, miután állítólag ultimátumot kapott a miniszterelnöktől, hogy ha nem hagyja jóvá a tervezetet, távozhat a kormányból, végül bizonyos feltételekkel rábólintott a tervezetre. A pénzügyminisztérium jóváhagyásában többek között az szerepel, hogy adónövelésre lesz szükség az új nyugdíjtörvényben előírt emelések finanszírozásához.

Marcel Ciolacu a kormányülés elején leszögezte, hogy adóemelések márpedig nem lesznek, és kijelentette, hogy konkrét terveket vár a pénzügyminisztériumtól arra, hogy hogyan tennék hatékonyabbá az adók és illetékek begyűjtését, hogyan mozdítanák előre az adóhatóság és a vámrendszer digitalizálását. A Digi24.ro szerint a miniszterelnök megjegyezte, hogy Boloș „már csak ilyen, haragos”.

Az új nyugdíjtörvény értelmében 2024-ben kétszer emelnék a nyugdíjakat: január 1-jén az inflációs rátával, szeptember 1-jén pedig az új törvény szerinti újraszámolás alapján. A munkaügyi miniszter szerint az új törvény a nyugdíjhozzájárulás folyamatosságát, illetve a munkát bátorítja, mivel pontokat ad a régiség függvényében. Aki 25 évnél hosszabb ideig fizeti a nyugdíjhozzájárulást, a 25. és 30. év között évente 0,5 ponttal többet kap, a 31. és 35. év között évente 0,75 ponttal többet, a 35. év felett pedig évente 1 ponttal többet. Bucura-Oprescu azt mondta, az új rendszer szerint azoknak, akik minimálnyugdíjat kapnak, akár 87,4 százalékkal nőhet a jövedelme, átlagosan pedig 40 százalékkal nőnek majd a nyugdíjak Romániában.

A tervezet szerint ugyanakkor 2035-ig fokozatosan 65 évre emelnék a nők nyugdíjkorhatárát is, ugyanakkor a munkáltató beleegyezésével 70 éves koráig dolgozhat az, aki szeretne.

Az új nyugdíjtörvényt elfogadása azért volt prioritás a kormánynak, hogy november 20-ig a parlament is rábólinthasson. Románia a helyreállítási terv keretében vállalta a nyugdíjrendszer reformját.

A koalíciós pártok között növekvő feszültségre utal az is, hogy a PNL nem köt választási szövetséget a PSD-vel a 2024-es választások előtt. Robert Sighiartău PNL-s képviselő hétfői nyilatkozata, miszerint pártja stratégiát váltott a PSD-t illetően és „többé nem fogadja el a magánszférát fojtogató mindenféle butaságot”, szintén a viszony megromlását jelzi, emlékeztetett az Economedia.

A miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen azt is bejelentette, hogy 1,7 milliárd lejjel kiegészítik a tartalékalapból az országos egészségbiztosítási alap költségvetését, illetve hogy a kormány módosítani fogja a készpénzhasználatot szabályozó sürgősségi rendeletet, ezáltal két kivétellel a jelenlegi készpénzfizetési korlátozások maradnak érvényben.