150 fakeresztet készül felállítani az úzvölgyi temetőben Mihai Tîrnoveanu

A korábban tett ígéretéhez híven 150 fakeresztet készül kihelyezni az úzvölgyi katonatemetőben az eltávolított betonkeresztek helyébe a Calea Neamului szervezet szombaton. Csíkszentmárton polgármestere abban bízik, hogy a román hatóságok teszik a dolgukat. A szervezet vezetője, Mihai Tîrnoveanu, aki már több alkalommal is szervezett emlékünnepséget a temetőben, már csütörtökön jelezte, hogy elkészültek a keresztek. Állítása szerint a keresztek Sepsiszentgyörgyön készülnek. Egy bankszámlaszámot is megadott, amelyre adományokat várnak ahhoz, hogy a kereszteket Úzvölgyébe szállíthassák.

Péntek Mihai Tîrnoveanu ismét posztolt a közösségi oldalán, és azt bizonygatja, hogy jogos a 150 kereszt felállítása. Tîrnoveanu szerint több dokumentum is van, ami azt bizonyítja, hogy több százan haltak meg az I. világháború idején az Úz-völgyében. Szerinte egy 1985-ben, illetve egy 1988-ban kelt dokumentum is bizonyítja, hogy 148 román hőst temettek el a temetőben.

Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a fakeresztek állítása más engedélyekhez kötött, mint a betonkeresztek állítása. Azt írja, hogy a fakereszteket az után is lehet legalizálni, hogy már felállították. Állítása szerint a fakeresztek esetében utólag is ki lehet állítani a szükséges engedélyeket, amelyeknek a kiállítása rendszerint évekig tart. „A hősök áldozatát nem lehet évekig tárgyalni, még csak pillanatokig sem, máris sokat késtünk” – érvel, hogy miért van szükség utólagos engedélyezetetésre. Állítása szerint, aki bírósági határozat nélkül eltávolítja a kereszteket, a börtönt kockáztatja. Azt írja, hogy állandóan figyelik a temetőt, ezért senki ne számítson arra, hogy titokban megteheti. A bírósági döntéssel kapcsolatban annyi megjegyzése van, hogy jobb ügyvédeik vannak, mint Dormánfalvának, és elszántabban fognak küzdeni a keresztekért. Majd hosszan sorolja, hogy miként lehet elodázni évekig a bíróságokon a fakeresztek eltávolítását.

Tîrnoveanu azt is állítja, hogy a magyar katonák emlékére állított „600 fakeresztnek és emlékműnek sincs semmiféle engedélye, mégis több mint 25 éve állnak a temetőben”. A Calea Neamului vezetője ez után fenyegetni kezd, és azt írja, ha a magyar fél megtámadja a bíróságon a keresztek felállítását, akkor ők is megtámadják a magyar katonák emlékére Csíkszentmárton község által kihelyezett fakeresztek felállítását. „Békét akarunk, de nem tűrjük a megaláztatást, és a lehető leghatározottabban elutasítjuk, hogy hőseink emlékét lábbal tiporják” – írja.

Az MTI megkereste Birtalan Sándort, Csíkszentmárton polgármesterét – amelynek területén a katonatemető is található – aki elmondta: a székelyföldi község lakói nem készülnek Úzvölgyébe, nem kívánnak reagálni a provokációra. „Bízunk a román igazságszolgáltatásban, és abban, hogy a csendőrség, rendőrség teszi a dolgát” – jelentette ki. Hozzátette, hogy Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapcsolatban áll a hatóságokkal, akik tudnak Tîrnoveanuék tervéről.

A Történelemkutatók Egyesülete (Asociatia Prospectorii Istoriei) eközben azt kérte a hatóságoktól: vegyék fel a romániai műemlékek listájára a katonatemetőt – írta a szervezet közleményére hivatkozva pénteken az Informatiahr.ro.

„Itt a pillanat, amikor a románoknak és magyaroknak össze kell fogniuk, és nemet mondaniuk a manipulációra” – idézi a Hargita megyei portál a közleményt, amely szerint véget kell vetni a temetőben az elmúlt négy évben uralkodó „szomorú és hazug állapotoknak”. Az egyesület a memorandumát a kormánynak, a parlamentnek, a Román Akadémiának, más bukaresti intézményeknek, a Hargita és Bákó megyei prefektúrának, a megyei önkormányzatnak is elküldte.

A moldvai és székelyföldi megye határán fekvő, közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a törvénytelenül felállított betonkereszteket, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre Dormánfalva polgármesteri hivatalát.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a sírkertben. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű felszentelésén, amit a székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének a felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának.