A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul a különnyugdíjakról és a nyugdíj-fizetés felhalmozásának tilalmáról szóló törvény miatt

A Legfelsőbb Bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a különleges nyugdíjakról szóló törvény és az állami nyugdíj-fizetés felhalmozását tiltó törvény miatt, mindkét törvényt szerdán fogadta el a parlament – írja a G4Media.

A Legfelsőbb Bíróság egyike azoknak az intézményeknek, amelyek a parlament által elfogadott jogszabályokat megtámadhatják az Alkotmánybíróságon.

Amint a Transtelexen beszámoltunk róla, a különnyugdíjakról szóló törvényt szerdán fogadták el, a jogszabályjavaslat a szenátusban 91 támogató és 19 ellenszavazatot kapott, egy szenátor tartózkodott a voksoláskor. A képviselőházban pedig 209 képviselő támogatta, 27-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak.

Az alsóház hétfőn fogadta el a tervezetet, majd visszaküldte a szenátusnak, arra hivatkozva, hogy az elfogadott módosító javaslatok jelentős tartalmi eltéréseket eredményeztek a felsőházban korábban szavazásra bocsátott változathoz képest, ezért újra szavaztak róla. Így a szenátus szerdán ismét jóváhagyta a tervezetet, majd a képviselőház is újból elfogadta döntő házként.

A törvény célja, hogy a szolgálati nyugdíjakat az adott szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazotthoz igazítsák.

A jogszabályjavaslat a bírák és ügyészek, a katonák, a diplomaták, a parlamenti köztisztviselők, a számvevőszék személyzete és a polgári légiközlekedési személyzet nyugdíjáról rendelkezik.

Az elfogadott törvénytervezet értelmében a bírák és az ügyészek 2028-ig a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba, azaz életkortól függetlenül a tisztségben eltöltött legalább 25 év szolgálati idő után kérhetik a nyugdíjazásukat, és nyugdíjuk összege az utolsó ledolgozott hónapban kapott bruttó fizetés és pótlékok 80 százaléka lesz.

A nyugdíjba vonuló katonák esetében szintén a jelenlegi szabályok lesznek érvényesek a következő öt évben. A nyugdíjaknak a 4000 lejt meghaladó részére 15 százalékos adót vetnek ki – áll még a tervezetben.