Többszöri szexuális erőszakot követhetett el a Böjte Csaba alapítványának szovátai gyermekotthonát vezető férfi

A dévai Szent Ferenc alapítvány által működtetett gyermekotthonokban tapasztalható visszaélésekre hívják fel ismét a figyelmet Kulcsár Árpád és Szabó Tünde újságírók. Az oknyomozó munkájuk során föltárt esetet a Mércén, illetve az Átlátszó Erdély portálon közölték: a szovátai Szent József gyermekotthon volt vezetője által elkövetett többszörös szexuális erőszakról számolt be nekik az egyik volt nevelt. Mónika vallomása után sem a gyermekotthon dolgozói, sem a lányt meghallgató pszichológusok, sem Böjte Csaba nem értesítette a hatóságokat, és amikor maga a bántalmazott tett panaszt, akkor minden érintett tagadta a tényt, amiről tudomásuk volt.

Tavaly nyáron a Transtelex is arról cikkezett, hogy milyen súlyos visszaélések történtek a Szent Ferenc Alapítvány két, Hargita megyei gyermekotthonában. 2022 júniusában harminc év végrehajtandó börtönre ítélte alapfokon a bíróság az alapítvány volt alkalmazottját, aki tíz éven keresztül, 2007 és 2017 között rendszeresen és akadálytalanul bántalmazta szexuálisan és fizikailag a rábízott gyermekeket az alapítvány tusnádfürdői és kászonimpéri bentlakó otthonában.

A vádiratban 36 bűncselekmény szerepel, a legsúlyosabb a többrendbéli nemi erőszak, a volt nevelő ellen 15 fiú vallott. Az ügyből kiindulva – amelyet szintén Kulcsár Árpáddal és Szabó Tündével közösen követtünk végig – annak jártunk utána, hogy voltak-e olyan rendszerszintű problémák a vizsgált időszakban a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonainak működésében, amelyek kedveztek az esetleges abúzusoknak. Akkori megállapításaink az újabb feltárt esettel is megerősítést nyertek.

Kulcsárt és Szabó Tündét az akkori cikkek hatására több fiatal kereste meg, hogy hasonló érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazásról számoljanak be. Az újságírók az alapítvány szovátai gyermekotthonában történt abúzusokat tárták fel, ezek olyan esetek, amelyek nem kerültek bíróság elé.

A túlélők azért döntöttek az újságírók megkeresése mellett, mert az alapítványt vezető Böjte Csaba a 30 évre ítélt bántalmazó nevelő esetéről azt állította, hogy egyedi, és arról is nyilatkozott, hogy minden visszaélést jelentettek a gyermekvédelmi igazgatóságnak. A szovátai gyermekotthonból kikerülő fiatalok szerint egyik sem igaz: az otthon hét éve elbocsátott vezetője bántalmazta őket, és az alapítvány nem jelentette a visszaéléseket a gyermekvédelemnek, annak ellenére, hogy az alapítvány munkatársai és vezetője bőséges információval rendelkeztek a történtekről.

Mónika 14 évesen, 2014 augusztusában került a szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központba, szeptember közepén onnan kezdett szakiskolába járni. Egy év múlva, 2015 nyarán kezdte érzékelni, hogy a ház vezetője másként viszonyul hozzá. „Kezdett elég furcsán beszélni velem, mindig ilyen félreérthetően, meg többször is, hogy ha például lehajoltam valamiért, akkor mindig odajött hozzám, és hozzám érintette a nemi szervét, vagy mikor öltöztem át, ő mindig pont akkor jött be a szobába vagy a fürdőszobába” – mesélte.

A házaspár mindkét tagjától félt, nemcsak ő, hanem az otthon lakói általában: a férjtől a vezetői pozíciója és szidalmai miatt, a feleségtől pedig azért, mert még durvábban alázta őket, mint a férje, és időnként megpofozta a lányokat, vagy húzta a hajukat. Az első szexuális erőszakra 2015 telén került sor, amikor az otthon lakói hazamentek téli vakációra, Mónika azonban a központban maradt.

„Bejött, halkan becsukta az ajtót, és egyszer én csak láttam, hogy kezd vetkőzni ott nekem, és ő is odajött, leültetett az ágyra, kezdett vetkőztetni. Én egyszerűen nem tudtam, össze voltam zavarodva, nem tudtam, hogy most akkor mit akar tőlem, vagy miért csinálja ezeket, és lefeküdt az ágyra, és azt mondta nekem, hogy én… hogy én kényeztessem őt, és orálisan elégítsem ki.”

A többszöri szexuális erőszak annyira megviselte a kiskorú lányt, hogy végül úgy döntött, segítséget kér. Az egyik lányt, aki a szomszédos szobában lakott, megkérte, hogy nyisson rájuk egyik alkalommal. A szemtanúnak behívott lány elmondta aztán, hogy mit látott.

Sem az otthon alkalmazottai, sem Böjte Csaba, aki Szovátára utazott, hogy egy belső kivizsgálást folytasson le, nem értesítette a hatóságokat a szexuális visszaélés gyanújáról. Erre, hívják fel a figyelmet az újságírók, a 2004-es gyermekvédelmi törvény 89. cikkelye kötelez mindenkit, aki szakmájának jellege miatt kapcsolatba kerül az érintett gyermekkel. A már 2004-től érvényes cikkely a gyanút említi, azaz akkor is értesíteni kell a gyermekvédelmi hatóságokat, ha az illető gyermekkel dolgozó felnőtt nem tud megbizonyosodni, hogy a visszaélés megtörtént-e vagy sem.

Mónika 2017. október 23-án jelentette fel volt nevelőjét a visszaélés miatt a szovátai rendőrségen. Az ügyészség a rendőrség javaslatára az ügyet 2018 augusztusában vádemelés nélkül lezárta. A döntés ellen húsz napon belül lehetett volna fellebbezni, de mivel Mónika friss házasként akkor várta az első gyermekét, már nem foglalkozott az üggyel, és igyekezett az egészet mélyen eltemetni magában.

Kulcsár Árpád és Szabó Tünde úgy látják, a leírt esetek négy fő ok miatt történhettek meg:

1. a nagyobb gyermekotthonoknál az otthon vezetőjének szerepe meghatározó: ha eltűri az erőszakot vagy ő maga is él az erőszak bármely formájával, azzal kimondatlanul is erre bátorítja a munkatársait, hatalmi pozíciójával el tudja tussolni az eseteket, és elriasztja azokat a nevelőket és önkénteseket, akiket taszít a verbális vagy fizikai erőszak;
2. a nevelők krónikus alulfizetettsége és ami ezzel jár: fluktuáció, személyzethiány, kiszolgáltatott és / vagy alkalmatlan emberek felvétele nevelői munkára;
3. az alapítvány vezetője, Böjte Csaba nem mindig jelentette a nevelők visszaélését vagy a visszaélés gyanúját, holott ez kötelessége lett volna neki és a szovátai otthon munkatársainak is;
4. Böjte Csaba kimondva és kimondatlanul is az elhallgatás kultúráját honosította meg: az otthonbeli jelzéseket nem vette komolyan, a nevelőket arra biztatta, hogy csak a rájuk bízott gyerekekkel foglalkozzanak, azzal ne, hogy más nevelők hogyan viszonyulnak a gyerekekhez ugyanabban az otthonban. A belső nyilvánosságban kiderült visszaélések utáni lépéseit pedig nem tisztázta az érintett otthon munkatársaival vagy az érintett gyerekek iskolájával.