Nemcsak Romániában botladozik a helyreállítási terv, több uniós tagország kínlódik a reformokkal

A Szabad Európa arról ír, hogy unió szerte akadoznak az országos gazdaságélénkítési tervek, a tagországok némelyikében erős az ellenállás a mélyreható reformokkal szemben. Valószínű, a román politikusok is azzal nyugtatják magukat, nem Románia az egyetlen ország, amelyet a helyreállítási alapból származó támogatás egy részének elvesztése fenyeget. Olaszországnak, Belgiumnak, Litvániának és Spanyolországnak is gondjai vannak, Magyarországról nem beszélve.

A Covid-járványból való kilábalás elősegítésére a tagországok számára kidolgozott európai helyreállítási terv szerint a tagállamok számára összesen 723,8 milliárd euró áll rendelkezésre kölcsönök és támogatások formájában, hogy az uniós prioritásokat tekintetbe véve és az egyes országok sajátos problémáinak megoldására olyan mélyreható reformokat és beruházásokat eszközöljenek, amelyek versenyképességüket hosszú távon növelik.

A helyreállítási mechanizmushoz hozzáférni kívánó országok konkrét, nemzeti terveket készítettek: leszögezett határidők, kötelezettségvállalások és ütemtervek szerepeltek a reformokra és beruházásokra vonatkozóan.

Románia esetében a nemzeti helyreállítási terv (PNRR) olyan kulcsfontosságú területeken tartalmaz reformokat, mint az igazságszolgáltatás és a nyugdíjrendszer, digitalizálás, zöld energia, egészségügy, oktatás stb. és minderre kapott 29,2 milliárd eurót. Persze, ez az összeg több részletben érkezik, és csak akkor, ha a vállalások, más néven mérföldkövek teljesültek.

Amint már korábban elmagyaráztuk, az történik, hogy ahogy halad a kormány az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalások megvalósításával, az Európai Bizottság úgy fizeti ki részletekben a több mint 29 milliárd euróra tehető forrásokat. Egy mérföldkövet egy tagállam akkor „pipálhat ki”, amikor több mérföldkő teljesítésére hivatkozva egy ország kifizetési kérelmet küld a brüsszeli testületnek, az Európai Bizottság pedig pozitívan bírálja azt el.

A PNRR-ben vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása pénzveszteséggel jár, és ez a veszély nemcsak Romániát, hanem Spanyolországot és Olaszországot is fenyegeti. És az összegek jelentősek. Legutóbb a G4Media cikkezett arról, hogy milyen hiányosságok miatt esik el Románia 700 millió eurótól. A 2,1 milliárddal együtt, amelyet a gazdasági növekedés mértéke miatt vonnak meg máris 2,8 milliárddal kevesebbnél tartunk, mint az eredeti szinte 30 milliárdos összeg.

Más országokban a probléma nem olyan súlyos, írja a Szabad Európa, és ezt azzal magyarázza, hogy amiatt, mert azok a kormányok nem kértek annyi pénzt.

Más a tét egy olyan ország esetében, mint Románia, amely a bruttó hazai termék (GDP) 12,15%-ának megfelelő uniós forrásokra támaszkodik, mint egy olyan ország esetében, mint Hollandia vagy Dánia, amely számára a Brüsszeltől kért összegek esetleges elvesztése nem lenne olyan jelentős

Ráadásul sok nyugat-európai ország még nem lépett túl az előfinanszírozási szakaszon, így még nem kértek pénzt sem támogatásként, sem kölcsönként.

Nyugdíjproblémák vannak nemcsak Romániában, hanem Spanyolországban és Belgiumban is

Románia az országos helyreállítási terv összeállításánál vállalta, hogy a Világbank szakértőinek bevonásával a hazai nyugdíjrendszer megreformálásáról szóló intézkedéseket dolgoz ki és ültet gyakorlatba. Ezeknek a reformoknak az egyik próbaköve az úgynevezett különnyugíjak racionalizálásáról szóló törvény. A romániai törvényhozás már hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a különnyugdíjak problémájával, ehhez képest a román kormány a milliárd eurós tételű finanszírozásokért cserébe azt ígérte, hogy március 31-ig a parlament mindkét háza jóváhagyja a reformot elindító törvényeket. A szenátus nemrég el is fogadta a speciális nyugdíjakra vonatkozó törvényt, amely azonban annyira felemásra sikeredett, hogy Nicolae Ciucă kormányfőnek a különnyugdíja, amely 18 ezer lejre rúg, csak 500 lejjel fog csökkenni az új jogszabály értelmében. A képviselőház azonban még mindig nem szavazott róla, holott a határidő március 31. lett volna.

Spanyolország hasonló problémákkal küzd, mint Románia, a madridi kormány is megrekedt a nyugdíjreformnál, amelyet a helyreállítási terv részeként vállalt fel. Madrid már korlátozta a korengedményes nyugdíjakhoz való hozzáférést, de a rendszer pénzügyi fenntarthatósága továbbra is prioritás. A spanyol kormány azt tervezi, hogy a járulékfizetési időszakot 25 évről 30 évre emeli, azzal a lehetőséggel, hogy a legalacsonyabb 24 havi járulékot kiveszik a számításból.

Az El Pais szerint a bevételi és kiadási előrejelzések nem felelnek meg a demográfiai forgatókönyveknek, ezért a spanyoloknak újra kell számolniuk a nyugdíjköltségvetést, és meg kell győzniük Brüsszelt arról, hogy az új terv megvalósíthatóbb. Az európai és a spanyol képviselők hetek óta vitatkoznak a kérdésről.

Szintén a nyugdíjreformmal küzd Belgium, amely 4,5 milliárd eurót veszíthet a kusza nyugdíjszabályozás miatt. A belga nyugdíjtörvények jelenleg lehetővé teszik, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozzanak. A munkában töltött plusz időért egyfajta pótlék jár, ami a GDP 0,1-0,3%-ának megfelelő összeget emészt fel a következő 50 évben.

A pénz így különösen a közszférában dolgozók számára halmozódik fel, akiknek mindössze 20 év járulékfizetési időszak kötelező, míg a magánszférában dolgozó belga állampolgároknak 30 évig kell járulékot fizetniük.

A belga nyugdíjrendszer sem tart lépést az új munkamódszerekkel, így egy belga, aki 18 és 60 éves kora között munkanélküli volt, kétszer annyi nyugdíjat kapna, mint egy magánvállalkozó, aki 29 évet dolgozott, de egy évig munkanélküli volt. Ebben a forgatókönyvben a magánvállalkozónak még legalább egy évet kellene dolgoznia ahhoz, hogy tisztességes nyugdíjhoz jusson.

A belga hétpárti koalíció egyes politikusai még azt is javasolják, hogy jobb lenne teljesen visszautasítani az európai pénzeket, mint hagyni, hogy az EU döntsön a nyugdíjtörvények alakításáról.

Kis európai körkép a helyreállítási alapból történő kifizetésekről

Az Európai Bizottság adatai szerint Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország áll a legjobban a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Alap forrásainak lehívása terén. A felsorolt öt ország mindegyikének sikerült az elérhető források legalább 20%-ához hozzájutnia az előírt reformokhoz és beruházásokhoz szükséges célkitűzéseket teljesítésével.

Németország, Finnország, Dánia, Ausztria és Luxemburg GDP-jüknek kevesebb kevesebb mint 1%-át kitevő finanszírozáshoz jutott hozzá. Svédország, Hollandia és Írország nem jutott pénzhez egyelőre a helyreállítási alapból.

Írország eleve kevés forrásra számíthatott, mivel – főleg a nagy techcégek jó teljesítményének köszönhetően – gazdasági visszaesés nélkül hozta le a járványidőszakot. Dublin a 2021-2026 közötti időszakban várhatóan mintegy 915 millió eurós támogatást kap az RRF keretében, amelynek első, 395,5 millió eurós részletét valamikor 2023-ban kell kifizetni.

A második kategóriát azok az országok alkotják, amelyek a GDP 2-8%-ának megfelelő összegeket igényeltek, mint például a Cseh Köztársaság (2,96%), Spanyolország (5,77%), Ciprus (5,15%) vagy Portugália (7,86%).

A kontinens déli és keleti részén fekvő más „rászoruló” európai országok eleve nagyobb részt kaptak a segélyalapból, mert a járvány is nagyobbat ütött a gazdaságukon. Olaszország már több mint 45 milliárdhoz, Spanyolország pedig 31,04 milliárd euróhoz jutott, Franciaországnak is 12 milliárdnál nagyobb összeget utaltak.

A legkevesebb pénz jellemzően a kisebb országokhoz érkezett: Luxemburg 12 millió eurót hívott le eddig, Málta 41 milliót, Észtország pedig csak 126 milliónak örülhetett.

Magyarország 2023 második felében férhet hozzá a helyreállítási forrásokból származó első összegekhez, ami a hírek szerint 5,8 milliárd euró volna. Másrészt az Európai Bizottság egy külön eljárás keretében 22 milliárd euró visszatartásáról is döntött, ami a kohéziós alapokat érintette, mivel aggályok merültek fel többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével és az EU Alapjogi Chartájának be nem tartásával kapcsolatban, többek között az LMBTQ-jogok, az akadémiai szabadság és a menedékjog tekintetében. Magyarország számára 27 kulcsfontosságú feltételt szabott a Bizottság, amelyeket teljesítenie kell a kormánynak annak érdekében, hogy felszabadítsa a forrásokat. Ezen követelmények közé sorolható az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos aggályokat kezelő lépések, valamint négy, az igazságszolgáltatásra vonatkozó követelmény.

Rendkívül kényes a helyzet Litvániában az RRF-alapokkal, amelynek az európai hatóságok február végén felfüggesztették a kifizetéseket. Ez az első ország, amelynek a kifizetéseit felfüggesztették. A balti országot a helyreállítási alap keretében igényelt 565 millió euró egy részének elvesztése fenyegeti, mivel a 33 mérföldkő közül kettőt nem teljesített, ami az adórendszer reformjával kapcsolatos.

Litvániának hét hónap áll rendelkezésére, hogy megreformálja adórendszerét, és ez idő alatt kapja meg a teljesített mérföldkövekhez kapcsolódó pénzeszközöket.

Olaszország 19 milliárd euró elvesztését kockáztatja

Olaszország a nemzeti reformprogram keretében történő kifizetések tekintetében nem áll jól, mivel olyan reformok mellett kötelezte el magát, amelyeket nem tud megvalósítani. A Mario Draghi kormánya által elkezdett, de tavaly év végén befejezetlenül maradt tervért most Giorgia Meloni kormánya felel.

Egy 19 milliárd eurós részletet azért zároltak, mert Olaszország nem teljesített 55 kritériumot 2022 végéig. A pénzeszközök több kulcsfontosságú kérdésben is felfüggesztésre kerültek: kikötői koncessziók, regionális fűtési rendszerek, valamint Velence és Firenze külvárosainak fejlesztésére irányuló városi tervek maradtak egyelőre a levegőben.

A brüsszeli hatóságoknak február végéig kellett volna jóváhagyniuk a kifizetést, de a római kormánynak most április végéig kell bizonyítania, hogy teljesíti-e a tavalyról elmaradt mérföldköveket. Ezek közé tartoznak a környezetvédelmi átállás, a közigazgatás, a társadalmi befogadás és a digitalizáció területén vállalt reformok.

Olaszország az uniós források felhasználásában is lemaradásban van: bár Olaszországnak 2022-ben 40 milliárd euró állt rendelkezésére, kevesebb mint 30 milliárd euró értékű projektet nyújtottak be.