Megnéztük, más tagállamokhoz képest hogy áll Románia a helyreállítási terv teljesítése terén

Az országos helyreállítási terv, vagy ahogyan a sajtóban gyakran emlegetik, a PNRR végrehajtása utoljára akkor került a hírekbe, amikor június végén kiderült, hogy mindössze pár nappal a határidő lejárta előtt a második negyedévre meghatározott 27 mérföldkőből mindössze 5-öt teljesítését tudta felmutatni az ország. Végül nagy hajrával a június 30-ai határidőre elvileg mind a 27 mérföldkövet sikerülhetett elérni. A feltételes módra azért van szükség, mert az Európai Bizottság szakemberei még csak ezt követően fogják kiértékelni a romániai hatóságok teljesítményét az aktuális célkitűzések megvalósítása terén, így akár az is előfordulhat, hogy a brüsszeli testület kiigazításokra vagy változtatásokra szólíthatja fel a kormányt.

Mi ez a mérföldköves rendszer?

A helyreállítási alap forrásainak elérése mérföldköveknek nevezett célkitűzések eléréséhez kötött. Kissé leegyszerűsítve az történik, hogy ahogy halad a kormány az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalások megvalósításával, az Európai Bizottság úgy fizeti ki részletekben a több mint 29 milliárd euróra tehető forrásokat. Egy mérföldkövet egy tagállam akkor „pipálhat ki”, amikor több mérföldkő teljesítésére hivatkozva egy ország kifizetési kérelmet küld a brüsszeli testületnek, az Európai Bizottság pedig pozitívan bírálja azt el.

Fontos tehát, hogy bár több ország, köztük Románia is számos mérföldkő teljesítését jelentette már be kormányzati szinten, kifejezetten az Európai Bizottság jóváhagyása számít csak. Ha a brüsszeli szakértők úgy értékelik, egy ország úgy nyújtott be kifizetési kérelmet, hogy közben nem teljesítettek kielégítően a mérföldkövek elérése terén, akkor a mulasztások pótlására szólítják fel az adott tagállamot. Ha ez nem történik meg, akkor az adott ország nyilván nem jut hozzá a forrásokhoz.

„Ha év végén a számlánkon lenne a Románia számára idén elérhető 10 milliárd euró (a helyreállítási alapból szerk. megj.), az hatalmas siker lenne a kormány számára egy kifejezetten nehéz időszakban”

– mondta Marcel Boloș európai ügyekért és beruházásokért felelős miniszter július elején, még azt követően, hogy a kormány bejelentette, a második negyedévre vonatkozó összes mérföldkő teljesítéséről benyújtották az igazóló dokumentumokat a szakminisztériumok. Az idei évre egyébként összesen 130 mérföldkövet kell teljesítenie a kormánynak, ebből 24-et az első, 27-et a második, szintén 24-et a harmadik negyedévben, a leghúzósabbnak pedig az idei utolsó negyedév ígérkezik, amikor 55 mérföldkő teljesítését kell igazolnia a kormánynak.

Hogy áll Románia a többi EU-s országhoz képest?

Az Európai Bizottság adatai szerint egyébként Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Spanyolország áll a legjobban a Helyreállítási és Rezílienciaépítési Alap (ez az a közös európai alap, amiből az országos helyreállítási tervek alapján kifizetik a forrásokat) forrásainak lehívása terén. A felsorolt öt ország mindegyikének sikerült az elérhető források legalább 20%-ához hozzájutnia az előírt reformokhoz és beruházásokhoz szükséges célkitűzéseket teljesítésével.

Annak ellenére, hogy a kormány minden negyedév végén kutyafuttában, gyakorlatilag a határidő lejárta előtti utolsó kormányülésen elfogadott jogszabályokkal teljesíti az arra a negyedévre vonatkozó célkitűzéseket,

Románia sem áll rosszul: az elérhető 29,2 milliárd euróból eddig 3,7 milliárd euró előfinanszírozást kaptunk meg, ami az összes elérhető forrás 13%-ának felel meg.

Románia emellett 2,6 milliárd euró kifizetési kérelmet is benyújtott, ez viszont egyelőre elbírálás alatt van.

Az európai helyreállítási alap az országok számára összesen 338 milliárd euró támogatást és 385,8 milliárd euró nagyon alacsony kamatláb mellett igényelhető hitelt tesz elérhetővé. Az Európai Bizottság adatai szerint eddig összesen 54,04 milliárd euró támogatást és 19,91 milliárd eurónyi hitelt kaptak meg a tagállamok.

A kiosztott összegek jelentős része ugyanakkor előfinanszírozás, a mechanizmus kitalálói ugyanis arra is gondoltak, hogy a tagállamoknak a nemzeti helyreállítási tervekben vállalt reformok és beruházások elkezdéséhez is járjon bizonyos mértékű támogatás. A 26 tagállam közül 6 olyan ország van, amely még előfinanszírozást sem kapott – köztük van Magyarország is, amelynek a 2021 májusában leadott országos helyreállítási tervét még el sem fogadta az Európai Bizottság –, de jelenleg az országok fele mondhatja el magáról, hogy eddig az elérhető forrásokból csak az előfinanszírozási komponenst tudták megszerezni. Ahogy az a fenti táblázatból kiolvasható, egyelőre Románia is ebben a viszonylag széles középmezőnyben foglal helyet.

A június végére vonatkozó adatok szerint egyébként a legjobb helyzetben lévő állam Spanyolország, amely a rendelkezésére álló 69,51 milliárd eurónak eddig a 27%-át szerezte meg úgy, hogy a 9 milliárd eurónyi előfinanszírozás mellé még több mint 10 milliárd euró értékben hagyott jóvá az Európai Bizottság számukra kifizetési kérelmeket.

Románia eddig csak előfinanszírozási összegeket, 3,79 milliárd eurót kapott meg az elérhető 29,18 milliárd euróból. Igaz, május végén a kormány már elküldte az első kifizetési kérelmét az Európai Bizottságnak, ezt ugyanakkor még jóvá kell hagyniuk Brüsszelben.

Ha ez megtörténik, akkor Románia 1,8 milliárd eurót fog kapni támogatások formájában, és 789 millió eurónyi olcsó hitelhez fér hozzá. Amit vizsgálni fognak az EB szakértői, hogy a kifizetési kérelem alapját képező mérföldköveket a romániai hatóságok maradéktalanul teljesítették-e. Ha Románia jól vizsgázik ezen az értékelésen, akkor a menetrendnek megfelelően – az Európai Bizottságnak elvileg két hónap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja a kifizetési kérelmet – már július végén hozzájuthat a közel 2,6 milliárd euróhoz.

Valószínűleg kormányzati szinten is nagyon szorítanak azért, hogy az első kifizetési kérelemnél minden gördülékenyen menjen, hiszen a helyreállítási alap forrásainak lehívásánál még nagyon az elején vagyunk. Ahogy a cikk elején is említettük, Románia elvileg most teljesítette az idei második negyedévre vállalt 27 célkitűzést, és újabb 24 mérföldkő elérésére van még szükség ahhoz, hogy a terveknek megfelelően októberben a kormány újabb kifizetési kérelmet tudjon Brüsszelbe küldeni. Ha az ország az őszre tervezett második igényléssel is tartani tudná az ütemtervet, Románia számára azt jelentené, hogy csak ebben az évben az előfinanszírozással és a két kifizetési kérelemmel együtt 10 milliárd euróhoz jutunk hozzá. Azt pedig mondani sem kell, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben mekkora jelentősége lenne egy ilyen tekintélyes összegnek.

Ez persze csak Románia esetében igaz. Az alábbi térképen kék színnel jelöltük azokat az EU-s tagállamokat, amelyek eddig még nem kaptak forrásokat a helyreállítási alapból. Azok a tagállamok pedig sárgával mutatjuk, amelyek jelenleg a legjobban állnak a források lehívása terén, annak köszönhetik a jó pozíciójukat, mert már meg is kapták az első kifizetéseket a mérföldkövek teljesítésére vonatkozó kérelmeiknek megfelelően. Azok az országok pedig, amelyek eddig csak előfinanszírozást kaptak a helyreállítási alapból, köztük Romániával is, fekete színnel vannak beszínezve.

Milyen mérföldköveket teljesített Románia a második negyedévben?

A Románia által a második negyedévben teljesített mérföldkövek többsége egyszerű jogszabály, amelyeket a tervezett beruházások és reformok megvalósítása érdekében kellett elfogadjon a kormány. Az egyik ilyen mérföldkő eléréséhez például fel kellett állítani egy intézményközi szakbizottságot, amely a biodiverzitást befolyásoló ágazatokra alkalmazandó jogi keretek elemzésével foglalkozik. Egyébként a bizottság létrehozásával kapcsolatos munkát a környezetvédelmi tárca kellett elvégezze, a bizottság elnöke – amely határidő előtt, már júniusban hivatalosa létrejött egy kormányhatározat elfogadásával – a környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna lesz.

Egy másik mérföldkő szerint a szállítási minisztériumnak ki kellett dolgoznia és el kellett fogadtatnia egy olyan országos stratégiát, amely a közúti közlekedés biztonságának növelésére vonatkozik. A stratégiát ugyan a kormány már május végén kormányhatározattal elfogadta, azóta több helyen is kritizálták a dokumentumot.

Két külön mérföldkő szólt arról, hogy a lakóépületek és a középületek esetén dolgozzák ki a hatóságok azokat a dokumentumokat, amelyekkel pályázni lehet az érintett épületek energiahatékonysági célú felújítására, valamint földrengésbiztossá tételére.

A mérföldkövek között emellett olyan intézkedések is szerepelnek, mint a metropoliszövezeteket szabályozó jogszabály hatályba lépése, a pedagógusok szükséges digitális kompetenciáinak meghatározásáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályi keret elfogadása, valamint egy olyan ügynökség létrehozása is, aminek az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése terén lesznek feladatai.