Hiányzó RMDSZ, megjelenő Mi Hazánk és egy kis Fidesz-kritika – ilyen volt a Székely Szabadság Napja Marosvásárhelyen

2023. március 10. – 23:16

Hiányzó RMDSZ, megjelenő Mi Hazánk és egy kis Fidesz-kritika – ilyen volt a Székely Szabadság Napja Marosvásárhelyen
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

A népességcsökkenést csak közhatalom állíthatja meg! címmel hirdette meg idén március 10-re a Székely Szabadság Napját a Székely Nemzeti Tanács. A vártnál jóval kevesebben jelentek meg a három év kihagyás után ismét megszervezett eseményen, ahol fokozott rendőri jelenlét mellett, az „autonómia” és „Trianon” skandálások közepette a romániai magyarok számának csökkenése, illetve az RMDSZ-kritika volt leginkább terítéken. De Tőkés László finoman a Fidesznek is odaszúrt a Demokrácia Központok magyarországi finanszírozásának megvonása miatt. Helyszíni riport.

Marosvásárhelyen dugóból dugóba szaladtunk péntek délután, a helyszínre érve azonban már nem voltunk benne olyan biztosak, hogy az autók torlódását a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által három év kihagyás után újra megszervezett Székely Szabadság Napja okozta. Az eredetileg beharangozott és a 2019 előtti évekre jellemző több ezres tömeg helyett csak pár százan vonultak a marosvásárhelyi Postarétre székely és magyar zászlókkal, kokárdákkal.

Bár Izsák Balázs azt mondta, ő maga több ezer főre számított, sokkal kevesebben jöttek el, ráadásul az SZNT elnökének meglepetésére a csendőrség állítólag betiltottnak nyilvánította az eseményt.

Ezt az elnöknek azzal magyarázták, hogy ehhez még tiltó határozatra sincs szükségük, mert szerintük a törvények eleve tiltják a Székely Szabadság Napjához hasonló rendezvények szervezését. Az elnök állítása szerint indoklásul a hatóság képviselői felolvasták neki az alkotmány első cikkelyét: Románia egységes, oszthatatlan nemzetállam.

„Na most erről gondoljon bárki, amit akar, én úgy értékelem, hogy ez törvénytelen megítélése a rendezvénynek és ellentétben áll a láttamozó bizottság határozatával, amelynek a csendőrség is az egyik eleme. Tehát mi meg fogjuk vizsgálni a jegyzőkönyveket is, és megnézzük, hogy milyen jogorvoslati eljáráshoz folyamodjunk, hogy a jövőben ez ne forduljon elő” – szögezte le az elnök.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

„Nagygyűlésünk célja, hogy bebizonyítsuk békés és alkotó polgárai vagyunk az országnak, és igazunk van, amikor tiltakozunk szabadságjogaink korlátozása ellen” – hangzott el a rendezvényen. Egyes résztvevők pedig azt mondták, elsősorban székelynek vallják magukat, és csak azután magyarnak, ezért jöttek el. Meg azért is, mert ezt meg kell ünnepelni. A színpadon azonban az ünneplés helyett inkább a szomorú valóság köszönt vissza. Az ilyenkor szokásos megemlékező beszédek, a szabadságjogok megsértése elleni tiltakozások, a himnusz meghallgatása és a Székely Vértanúk Emlékművének megkoszorúzása mellett a népszámlálás eredményei és a pártkritika is jelen volt.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének elmondása szerint jó alkalom az elmúlt harminc év számvetésére az a népszámlálás, amelyből kiderült, hogy az elmúlt 100 év első 70 esztendejében a királyi Románia, majd a volt rezsim diktatúrája idején, a Siguranțe és a Securitate ideje alatt az erdélyi magyar közösség lélekszáma stagnált, de nem fogyott. „Ez egy óriási eredménye volt a közösségünknek. A következő harminc évben, tehát a szabadság ideje alatt, a viszonylagos jólét és viszonylagos egyéni szabadság ideje alatt az erdélyi magyar közösség elvesztette lélekszámának közel 40 százalékát. Ez olyan drámai fogyás, amely kiállítja a bizonyítványt az elmúlt három évtizedről” – tette hozzá.

Szerinte az erdélyi magyar közösségnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a diktatúra nem okozott olyan kárt, olyan fogyást, olyan visszaszorulást a magyar közösségek életében, mint az elmúlt három évtized, amikor a közösség maga hozhatta meg döntéseit.

Résztvevők a Székely Vértanúk emlékműve előtt – Fotó: Tóth Helga / Transtelex Résztvevők a Székely Vértanúk emlékműve előtt – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Résztvevők a Székely Vértanúk emlékműve előtt – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

„Ennek az az oka az, hogy a politikai közképviseletünk olyan alkut kötött a bukaresti főhatalommal, amelynek az eredményeként az elmúlt harminc évben valamennyi fontos közéleti, közösségi követelésünkről lemondtunk. A kifárasztásos módszer hatásos volt, mára oda jutottunk, hogy nemhogy nem beszélünk Székelyföld autonómiájáról, nemhogy nem beszélünk az önálló, román állam által a mi adólejeinkből fenntartott magyar egyetem kérdéséről, nem beszélünk ma már a vásárhelyi orvos és gyógyszerészeti egyetemnek még a magyar karáról sem, nem beszélünk nyelvhasználati jogokról, szimbólumhasználati jogokról. Futószalagon következnek azok a bírósági határozatok, amelyek ezeket a jogainkat csorbítják, visszaszorítják. Ma már az is lehetetlenségnek tűnik, hogy egy gimnáziumot, egy egyházi, egy felekezeti fenntartású gimnáziumot normális körülmények között lehessen működtetni” – részletezte az elnök.

Tőkés László is kritikus beszédet mondott, amelyben a közösségnek és az RMDSZ-nek is odaszúrt, de a Demokrácia Központok sorsát is finoman a magyar kormány képviselője orra alá is dörgölte, azzal az üzenettel, hogy már pedig ők soha nem adják fel. Elmondása szerint manapság a jogainkért és szabadságunkért vívott küzdelem nem jár életveszéllyel. A ma embere viszont még a minimális kockázat vállalásától is visszariad, nemhogy érdemi anyagi, erkölcsi, politikai áldozatot hozna nemes céljaink megvalósítása, a közösség, a nemzet érdekében. A rendszerváltás kezdete óta eltelt három évtizedre visszatekintve, keserű lélekkel állapította meg, hogy erdélyi magyarság az önfeladás útjára tévedt. A közélet pedig kiüresedett, ahogyan a nemzetpolitika, a magyar nemzeti önrendelkezés, a székely területi autonómia ügye is.

„Három évtizede annak, hogy a kolozsvári Szent Mihály-templomban választott képviselőink és szenátoraink Isten színe előtt felesküdtek az autonómiára. A Habsburg titkosszolgálattal kollaboráló Bíró Mihály kései cinkosai azonban tettek róla, hogy nemzeti önrendelkezésünk ügyét vakvágányra futtassák, és a megalkuvó paktumpolitika oltárán feláldozzák. A kedvezőtlen külső körülmények és a belső árulás körülményei között azóta is valóságos akadályfutást kell folytatnunk nemzeti közösségünk legfőbb stratégiai célkitűzése, az erdélyi magyarok tényleges szabadságát biztosító közösségi önrendelkezés kivívása érdekében” – mondta Tőkés.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Aztán azt is szóvá tette, hogy az EMNT kezéből tizenkét év után kivették az állampolgári honosítás szolgálatát. „Ennek ellenére sem adjuk fel! Köszönettel tartozunk Szili Katalin autonómiaügyekben illetékes volt miniszterelnöki megbízottnak. Kérem, tolmácsolja üzenetünket: Nem adjuk fel!” – tette hozzá.

A beszédekben elhangzó RMDSZ- és Fidesz-kritikát Izsák Balázs utólag nem kívánta kommentálni, ezt firtató kérdésünkre csak annyit fűzött hozzá, hogy látja, hogy átalakulóban van az erdélyi közélet, hogy mivé alakul, majd kiderül. Ahogyan a Mi Hazánk jelenlétét és az RMDSZ távolmaradását sem szerette volna véleményezni. Szerinte egy nyilvános rendezvényen elfér a Mi Hazánk is és ők az RMDSZ-t is meghívták. Izsák azt mondta, ő nem szokta firtatni, hogy az elmúlt években miért nem jelentek meg a szövetség tagjai.

Petícióval vágtak vissza a külügyminiszternek, aki szerint Székelyföld nem létezik

A beszédek után a tömeg a város főterére, a Maros megyei prefektúra elé vonult, az előző évek gyakorlatától eltérően a járdán, a csendőrök kíséretében, hogy autonómia-követeléseit hangoztassa és az SZNT petíciójával reagáljon többek között Bogdan Aurescu külügyminiszter szavaira, aki az örökzöld Székelyföld nem létezik kijelentésével haragította magára az SZNT által megszólított székelyek egy részét.

A prefektúrához érve Izsák Balázs, Tőkés László, Gazda Zoltán, Toró T. Tibor, a baszk, a katalán és a sziléziai német kisebbség képviselője, illetve Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt Külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke adta át a kiáltványt Ștefan Ștefannak, a prefektúra képviselőjének. Gazda Zoltán szerint ezután kiáltványuk a kormányhoz kerül, aminek elviekben törvényes határidőn belül válaszolnia kellene a petíciójukra. De mivel korábban a decemberi Románia schengeni csatlakozása kapcsán beadott 108 oldalas dokumentumukra se válaszoltak, a válaszadásra azért Toró T. Tibor nem venne mérget.

Átveszik a petíciót a prefektúránál – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Átveszik a petíciót a prefektúránál – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Tőkés: politikai hiba volt, de annyira jó szövetségesek vagyunk, hogy személyesen Orbán Viktorhoz fordultam az irodahálózat visszaállításáért

Tőkés László EMNT-elnök a Transtelexnek úgy értékelte az eseményt, hogy nagyon leapadt a részvétel, ez azonban szerinte nem Marosvásárhely magatartásbéli változása miatt alakult így. Egész Erdély-szinten érezhető a fekete március óta egyfajta visszahúzódó magatartás is.

„Nyilván, hogy nincs nagy keletje egy eleve vesztesnek látszó ügynek, és nyilvánvaló, hogy a hatalomnak az a szándéka, hogy azt az érzetet keltse a magyarságban, hogy küzdelme hiábavaló. És sajnos ez beválik, mert azt is mondhatnánk, hogy az elmúlt 33 év tulajdonképpen a politikai harcaink kudarca történeteként is felfogható. És hát ebben a maga hatalomtechnikai szempontjából nagyon hatásosan működik a mindenkori román állam” – magyarázta.

Érdeklődésünkre pedig hozzátette, hogy kudarcnak érzi, hogy az általuk kezdeményezett honosítás szinte teljes mértékben az RMDSZ alapítványához került azzal, hogy a magyarországi pénzcsapokat elzárták és a demokrácia központokat kénytelenek voltak bezárni. Mint mondta, politikai hideg zuhanyként érte őket, amit nem érdemeltek meg, mert állítása szerint nagyszerű munkát végeztek.

Tőkés László beszédet mond a Székely Szabadság Napján – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Tőkés László beszédet mond a Székely Szabadság Napján – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

„Most utóbb, mint hősi halottakra, dögkeselyűkként gyűlnek a különféle ellenséges kommentátorok. Hallom, hogy az Átlátszóban is megjelent egy gyalázatos számbavétel, de valójában csak jót mondhatok arról a szolgálatról, amit tizenvalahány évig folytattunk. Ezt a szolgálatot kivették a kezünkből, de ez nem minket minősít, hanem azokat, akik kivették a kezünkből” – mondta az elnök a Transtelex februári és az Átlátszó Erdély csütörtöki cikke kapcsán.

Kérdésünkre, hogy a magyar kormányra gondol-e, azt válaszolta, hogy nem tudják, hogy ki vette ki a kezükből, mert ugyan formailag a nemzetpolitikai államtitkárság tehető felelőssé ezért, de valójában az RMDSZ aknamunkája keresendő ebben. Amikor 2016-ban felállították az Eurotrans Alapítványt, akkor már egy nemtelen konkurenciának nyitottak kaput, de a pluralizmus jegyében még azt is elfogadták.

„Azt mondtuk, hogy mi jól végezzük a munkát, mert legalább olyan jól kellett volna nekik is végezniük, sokkal nagyobb pénzért és sokkal nagyobb hálózati kiterjedtséggel, de ők csak haszonélvezői voltak annak a támogatásnak, amit ennek fejében kaptak. Mi viszont vért izzadtunk azért, hogy jó munkát végezzünk. Hát ez egy nagy politikai hiba egyébként, és ráadásul a gondoskodás évében furcsa fordulat, de annyira jó szövetségesei vagyunk az Orbán-kormánynak, hogy Orbán Viktorhoz személyesen fordultam azért, hogy állítsák helyre az irodahálózatot, és amúgy nagy embereknek és nagy ügyeknek nagy hittévedéseik is lehetnek, amúgy egészében véve teljes mellszélességgel támogatjuk azt a nemzetpolitikát, amelyet ő képvisel” – magyarázta Tőkés László. Szerinte Orbán lehet, hogy még nem kapta meg a levelét, ezért nem reagált rá.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!