A MÚRE hallgatását kéri számon a Pluralizmus Erdélyben csoport az újabb újságíró-fenyegetés után

2023. február 27. – 10:07

Másolás

Vágólapra másolva

Nyílt levélben fordult Szűcs Lászlóhoz, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnökéhez a Pluralizmus Erdélyben csoport. Mint írják, a szervezet „süket és néma” Kulcsár Árpád újságíró megfenyegetésével kapcsolatban.

A csoport szerint a sajtószabadság és az újságírók védelmét vállaló szervezetnek reagálnia kellett volna arra, hogy egy erdélyi újságírót fizikai erőszakkal fenyegettek meg, de erre az incidens után egy héttel sem került sor.

Kulcsár Árpád a február eleji kézdivásárhelyi Horthy-megemlékezés apropóján az Erdélyben is terjedő Horthy-kultusz veszélyéről írt véleménycikket a Mércén. Az újságírót emiatt Lukács Botond, a vitézi rend tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) lemhényi (Kovászna megye) önkormányzati képviselője azzal fenyegetett meg, hogy szíjat hasít a hátából.

Arról, hogy ez a közösségi médiában eleresztett hozzászólás miért meríti ki a bűncselekmény fogalmát és miért súlyosbító körülmény az, hogy éppen egy újságírót fenyegetnek, Szilágyi Botond írt véleménycikket a Transtelexen.

A kézdivásárhelyi Horthy-megemlékezésre reagálva az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet Facebook-posztban közölte, hogy álláspontja szerint Horthy Miklóst nem szabadna példaképként tisztelni a társadalmunkban, miután a Magyarország élén töltött hivatali ideje egybeesett a magyar állam területén élő zsidók szisztematikus kizárásával a társadalomból, kényszermunkára küldésükkel és a galíciai haláltáborokba deportálásukkal.

A Pluralizmus Erdélyben csoport állásfoglalást fogalmazott meg a gyűlöletkeltés ellen akkor is, amikor Bartha Barna, a Mi Hazánk Mozgalom politikusa pártja közönségtalálkozóján Parászka Boróka, a Marosvásárhelyi Rádió újságírójának felakasztásáról beszélt. A MÚRE akkor állásfoglalást tett közzé, amelyben elítélték a Mi Hazánk Mozgalom politikusának kijelentéseit.

A Pluralizmus Erdélyben csoport nyílt levelét változtatások nélkül közöljük:

A média függetlensége azt jelenti, hogy az újságírók semmiféle külső nyomásnak/elvárásnak, külső és belső cenzúrának nem engedelmeskednek, kizárólag a szakmai szabályoknak, a deontológiának és a médiák ethoszának vetik alá magukat. Ez az, amire a szabad sajtónak mindenkor törekednie kell ahhoz, hogy a médiák sajátos funkcióját, „a negyedik hatalmi ág” szerepét betölthessék. A romániai magyar sajtószabadság ezer sebből vérzik, ennek forrása, többek között a szabályozási, politikai, tulajdonosi, üzleti/piaci, technológiai stb., környezet.

Azt viszont nem föltételeztük, hogy a cenzúra legszélsőségesebb formájának megjelenésére is képtelen reagálni az a szervezet, melynek alapszabályzata szerint feladata a sajtószabadság és az ott dolgozók minden erejével és befolyásával való megvédése, süket és néma, egy újságíró halálos megfenyegetésének ügye kapcsán. Amikor, akárcsak a transtelex.ro cikke, arra keressük a választ, hogy ki védje meg az újságírókat, akkor ne számítsunk a MÚRE-re, melynek megfogalmazott célja „(9.§)... az újságírók jogainak, szabadságának és szakmai méltóságának, valamint a sajtószabadságnak a védelme a nemzetközi dokumentumokkal és a román jogszabályokkal összhangban”?

Egy hét telt el azóta, hogy Kulcsár Árpád Mérce-beli cikke nyomán halálos fenyegetést kapott, nyilvánosan és hetykén egy helyi tanácsos, horthysta vitéztől, és az újságíró szervezet hallgat. Miféle felhatalmazásra, felsőbb utasításra, vagy talán a megfenyegetett újságíró tettleges bántalmazására vár a MÚRE, hogy a dolog elérje az ingerküszöbét?

A Pluralizmus Erdélyben Csoport nevében:

Eckstein-Kovács Péter

Fosztó László

Gáspárik Attila

Magyari Nándor László

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!