A román külügyminisztérium berendelte a bukaresti ukrán nagykövetet a Bisztroje-csatorna Duna-deltát veszélyeztető mélyítése miatt

2023. február 20. – 12:17

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A külügyminisztérium berendelte a bukaresti ukrán nagykövetet a Bisztroje-csatorna mélyítése miatt, jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.

A külügyminisztériumban hivatalosan is kérik Ukrajna jóváhagyását, hogy a román hatóságok ellenőrzéseket végezzenek az ukrán fennhatóság alatt lévő területeken, írja a Hotnews. A mérések alapján járhatnak el az illetékes intézmények, többek között fordulhatnak az Európai Bizottsághoz. A miniszterelnök szerint csak akkor lehet pontosan tudni, hogy milyen konkrét hatásai lesznek az ukrán munkálatoknak, amikor elvégezték a mélységméréseket.

Nicolae Ciucă szerint a karbantartási munkákat legfeljebb 3,5 méter mélységig végezhettek, minden, ami ennél mélyebben történt, az a csatorna mélyítését jelenti.

A miniszterelnök ezzel az ukrán nagykövetség szombati tájékoztatására utalt, ami szerint csak a nemzetközi megállapodásokat és egyezményeket betartva karbantartási munkálatokat végeznek. Azt állították, hogy valamennyi kotrási munka üzemi jellegű, és kizárólag a vízi útvonal karbantartása a célja. Azt is mondták, ha ennél nagyobb projekt megvalósítását tervezik, akkor előzetesen tájékoztatni fogják a román felet. Azt is állították, hogy 2022 augusztusában tájékoztatták az illetékes szerveket a Duna érintett szakaszán tervezett karbantartási munkálatokról. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum vezetője, Viorica Bîscă az Agerpresnek azt nyilatkozta, hogy semmilyen kérelmet nem kapott a Bisztroje-csatorna mélyítésével kapcsolatos projekt jóváhagyására.

A csatornaépítés miatt már 2004-ben is vita alakult ki Románia, az EU és Ukrajna között – Fotó: Ania Tsoukanova / AFP
A csatornaépítés miatt már 2004-ben is vita alakult ki Románia, az EU és Ukrajna között – Fotó: Ania Tsoukanova / AFP

Az ukrán nagykövetség tájékoztatása ellentmond az ukrán infrastrukturális minisztérium pénteki bejelentésének. A független Ukrajna történetében először 3,9 méterről 6,5 méterre nőtt a Bisztroje-csatorna hajózási mélysége, jelentette be az ukrán infrastrukturális minisztérium a Twitteren. A minisztérium azt is hozzáteszi, hogy „ez egy nagyszerű lehetőség a Duna folyó kapacitása és a kikötők exportja szempontjából”.

Az Agricensus mezőgazdasági szakportál a minisztérium tájékoztatására hivatkozva azt írta, az kezdetétől a 77. kilométerig 6,5 méterre növelték, míg a 77. kilométertől 166. kilométerig, ahol a csatorna a Kiliysky-csatornába torkollik, 7 méterre növelték a Bisztroje-csatorna mélységét. Olekszandr Kubrakov infrastrukturális minisztert idézve azt állítják, hogy ennek köszönhetően hatékonyabb és biztonságosabb hajózást tudnak biztosítani a Fekete-tenger és a Duna között. Azt írják, hogy a mélyebb merülés lehetővé teszi, hogy a folyami hajók mellett a tengeri hajók is használhassák a csatornát.

A Bisztroje-csatornát a háború kitörése előtt a Reni kikötő bejárataként használtak. Az addig kisebb forgalmat lebonyolító kikötő az orosz invázióval sokkal nagyobb jelentőségre tett szert.

A Bisztroje-csatorna ügye akkor került ismét terítékre, amikor múlt szerdán Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter felszólította Bogdan Aurescu külügyminisztert, illetve Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert, hogy foglaljanak nyilvánosan állást az ügyben. Azt állította, biztos értesülései vannak arról, hogy Ukrajna a nemzetközi szerződések ellenére ismét megkezdte a medermélyítési munkálatokat. Ezek után a külügyminisztérium is bejelentette, hogy Románia nem ért egyet a meder mélyítésével, és álláspontját az Európai Bizottságnak is továbbítja, és Tánczos Barna is felszólalt az ukrajnai Bisztroje-csatorna mélyítése ellen. Azt állította, hogy a környezetvédelmi minisztérium meg fog akadályozni minden olyan beavatkozást, amely veszélybe sodorhatja a Duna-delta élővilágát és biodiverzitását.

A Bisztroje-csatorna ügye nem újkeletű, 2004-ben kezdtek itt az ukrán hatóságok nagyszabású hidrotechnikai munkálatokba. A céljuk az volt, hogy alternatív útvonalat biztosítsanak maguknak a Duna torkolatához közeli kikötőkhöz a tengerjáró hajók számára. A tervük azonban heves tiltakozást váltott ki, Bukarestben tüntettek, Románia pedig nemzetközi fórumoknál tiltakozott. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum korábbi kormányzója szerint környezeti katasztrófát idézne elő, ha sikerülne kivitelezni, amit terveztek.

A Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság korábban megállapította, hogy az ukrán projekt sérti a Duna védelmére vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, egyebek mellett a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezményt. A nemzetközi fellépés eredményeképpen az ukrán hatóságok 2020 decemberében bejelentették, hogy felhagynak az eredeti tervükkel, és szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat. Az eredeti projekt arról szólt, hogy a jelenlegi 5 méterről 8,4 méteresre mélyítenék a Bisztroje-csatornát. Az alternatív vízi útvonal teljes egészében Ukrajna területére esik, és része a védett Duna-deltának, melynek több mint 80 százaléka Romániához tartozik.

Hétfő este megszólalt a Duna-delta Bioszféra Rezervátum kormányzója, Gabriel Marinov is, aki azt mondta, nincs tudomása a Bisztroje-csatorna mélyítéséről, csak karbantartási munkálatokról, de azt is hozzátette, hogy csak azt látják, ami az ukrán-román határt képező Kilia-ágon történik, a Bisztroje-csatornára, ami a Kilia-ágtól a Fekete-tengerig tart, nem látnak rá.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!