Nem most töltik meg Székelyföldet bicikliutakkal, de ez nem csak a helyi politikusok pályázatíró-képességén múlott

2023. január 9. – 16:55

Nem most töltik meg Székelyföldet bicikliutakkal, de ez nem csak a helyi politikusok pályázatíró-képességén múlott
Sepsiszentgyörgy több részén is szükség lenne bicikliútra – Fotó: Tőkés Hunor / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Kovászna, Hargita és Maros megye közös bicikliutas pályázata az utolsó helyen végzett az országos kiíráson. Háromszék pedig hiába próbálkozott külön Szeben és Brassó megyével is, ha nem emelik meg közel a duplájára a bicikliutakra költhető pályázati összeget, akkor sok munkájuk kárba veszhet. Maros megye tanácsa az egyedüli, amelynek legalább az egyik pályázata sikeres volt, sőt, az első helyen végzett. A végeredmény azonban nem csak az RMDSZ-es politikusok pályázatíró képességén múlott, a pályázati kritériumok sem kedveztek Székelyföldnek.

A bicikliútvonalak kérdését pár éve az RMDSZ-es politikusok is a zászlójukra tűzték. Eddig azonban több kampány és sikerkommunikáció után is Székelyföldön elég szegényes a kínálat a városokon kívüli, infrastruktúrával is ellátott bicikliutak terén. Természetesen külön cikksorozatot érdemelne, hogy a városokon belüli bicikliutak mekkora sikerekkel valósultak meg… A gyakorlatban ugyanis az önkormányzatok rendszerint aszfalt- és járdafestéssel spórolják meg, hogy az európai normáknak megfelelő bicikliutakat építsenek – amelyek nem a járda vagy az út szűkítését jelentenék, hanem egy elkülönülő út kialakítását. Ennek pedig az a következménye, hogy ezek a bicikliutak se nem biztonságosak, se nem lehet rajtuk hatékonyan közlekedni. Ráadásul a festék hamar le is kopik, így időnként már csak találhatni lehet, hogy merre van az arra, a biciklisek pedig akkor már inkább a közutakat használják.

Van tehát még hová fejlődni a városi kerékpárutak terén is, de ez még mindig jobban áll, mint a székelyföldi településeket összekötő kerékpárutak ügye, hiszen a Via Transilvanicához hasonló kezdeményezések is inkább az útvonal kijelölésében merülnek ki, mintsem a tényleges biciklis sávok építésében. Ezért is örülhettek sokan annak, hogy a fejlesztési minisztérium bicikliutakra szóló országos pályázatot írt ki a múlt év végén.

Egészséges életmód és turizmus voltak a kulcsszavak

„Az RMDSZ által vezetett fejlesztési minisztérium több települést összekötő, legalább három megyét átszelő bicikliút-hálózatok megépítésére biztosít finanszírozást a helyreállítási alapból. Ezek alkalmasak lesznek kerékpáros kirándulásokra, így védjük a környezetet az autós forgalomtól, és bátorítjuk az egészséges életmódot”

– mutatott rá Cseke Attila fejlesztési miniszter. A pályázati kiírásra pedig a szaktárca tíz finanszírozási kérést kapott a megyei tanácsoktól, összesen 643 millió euró értékben, 6556 kilométernyi bicikliút megépítésére tettek le kérést. A szaktárca költségkerete viszont 197,5 millió euró volt, vagyis csak a kért összeg és bicikliút egyharmadára volna most fedezet.

Számításaik szerint a 197,5 millió euróból 2394 kilométer bicikli utat lehet megépíteni. Továbbá a környezetvédelmi minisztérium által a fejlesztési szaktárcához benyújtott hét pályázatával kiegészülve, amely a folyók gátjainak és töltéseinek tetején épített bicikliutak létrehozását teszik lehetővé, összesen 3000 kilométer bicikliutat épít a fejlesztési minisztérium Romániában.

Az országos bicikliút-kiírásra beérkező tíz pályázatból tehát egyelőre mindössze kettőre, némi jóindulattal háromra van elegendő pénz. Egy egyszerű számítással ugyanis kiderül, hogy a fejlesztési minisztérium által legjobbra értékelt első három pályázatnál már mindenképp elfogy a pénz.

A legtöbb pontszámot Maros-Beszterce-Naszód-Suceava megye nyertes pályázata kapta, másodikként Dolj-Olt-Mehedinț megye ért célba, és több mint valószínű, hogy a harmadik helyen álló Temes, Arad és Hunyad megyékben is építenek majd kerékpárutakat.

Borboly lóhátról kommentálta, hogy szerinte ki üli meg fordítva a lovat

Legutóbb Maros, Hargita és Kovászna megye tanácsa annak kommunikációjával dobbantott nagyot a bicikliutak témájában, hogy együtt és külön is bejelentették pályázási szándékukat a fejlesztési minisztériumhoz. A Székelyföldet alkotó három, RMDSZ vezetésű megyei tanácsnál nyilván evidens volt, hogy amennyiben a pályázat három megyét összekötő bicikliút-hálózat kiépítéséről szól, akkor Maros, Hargita és Kovászna megye összefognak.

A pályázati kiíráson a Borboly Csaba által vezetett Hargita megye tanácsa volt az egyetlen, amelyik csak a székelyföldi megyei tanácsokkal közösen adott le pályázatot. Borboly ezt úgy kommentálta lovaglás közben a Transtelexnek, hogy azért Hargita megye más pályázati lehetőségeket viszont igénybe vett. Szerinte, aki azt gondolná, hogy ennek a pályázatnak az elbukása a „világ végét jelenti, az fordítva üli meg a lovat”. Hozzátette, hogy nyolc év alatt számos kerékpár út kiépült, a kérdés csak az, hogy mit tekintünk kerékpárútnak, hisz a megyében van egy 500 kilométeres hegyi kerékpárút is, amit évekkel előtt Hargita Megye Tanácsának Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálata alakított ki. A meglévő bicikliút-hálózat felbecsülését az elkövetkező időszakra tervezik, ezért Borboly nem szeretett volna becslésekbe bocsátkozni, hogy a szigorú értelemben vett bicikliutakból összesen mennyi van a megyében.

Ugyanakkor a fejlesztési minisztérium által kiírt pályázat kapcsán megjegyezte, meg kell nézni azt is, hogy mi alapján adták a pontokat. A Mária Út spirituális turistaút ugyanis korábban valamiért nem került be az országos jelentőségű turisztikai útvonalak közé, ami szerinte az Európai Uniós pályázatok esetében lépten-nyomon hátráltatja Hargita megyét. Itt pedig Hegedüs Csilla, az európai uniós alapok minisztériuma államtitkárának felelősségét említette, aki szerinte „valamiért nem tartotta elég fontosnak azt, hogy bekerüljön”, és ezt azóta sem indokolta meg számára.

Kovászna és Maros megye nem csak Székelyföld megyéivel pályázott

A székelyföldi megyék pályázatát leadó Maros megye Borbolyékkal ellentétben a Beszterce-Naszód és Suceava megyékkel közösen is rajthoz állt. Kovászna megye tanácsának alelnöke, Jakab István Barna pedig Szeben és Brassó megyével együtt egy 1002 km kerékpárút tervét jelentett be még december 12-én.

„Több hónapos készülést követően, az elmúlt három hétben mindent félretettünk azért, hogy elkészítsünk egy három megyén és 99 önkormányzaton átvezető kerékpárút pályázatot. Az utolsó pillanatig dolgoztunk, hogy minél tökéletesebb legyen az útvonal. Végül vasárnap (dec. 11. – szerk. megj.) délután sikerült letenni a pályázatot Brassó és Szeben megyékkel közösen. (…) A tőlünk telhetőt megtettük, most várjuk az eredményeket. Együtt írjuk Háromszék jövőjét!” – jelentette be az alelnök.

Tőle tudjuk azt is, hogy ebből a Kovászna megyei szakaszt mintegy 260 kilométeresre tervezték. A két fő összekötő útvonal, a Víz útja, amely az Olt folyó mentén, valamint a Via Carpatica, amely Kézdiszéken és Sepsiszéken halad át.

Az akkori magabiztosságuk ellenére a Kovászna-Brassó-Szeben megyei kerékpárút terve (82.6 millió euró értékben) a lehetséges 100 pontból 32,28-at kapott meg. Ez az eredmény pedig a tíz jelentkező közül csupán a 6. helyre volt elegendő. (Az első helyen végzett, Maros megyei érdekeltségű pályázat számító pl. 48,19 pontos volt).

De a másik, székelyföldi kerékpárút még ennél is rosszabbul szerepelt, csupán 13,68 pontot kapott, ez pedig már csak az utolsó helyre volt elég. Ezzel pedig Kovászna, Hargita és Maros megyei tanácsa elég messze került attól, hogy az európai helyreállítási alapból (röviden: PNRR) a székelyföldi megyéket összefogó,  582 kilométeres bicikliutat megépítse. (Kovászna megyére egyébként ebből az 582 kilométerből mindössze 35 kilométer jutott.)

HelyezésA közösen pályázó megyékIgényelt összegKmKapott pontszám
1.Maros, Beszterce-Naszód és Suceava megye tanácsa40.755.000494 km48,19
2.Dolj, Olt és Mehedinț megye tanácsa29.370.000356 km47,75
3.Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye tanácsa142.642.5001729 km43,29
4.Călărași, Ilfov, Giurgiu, Constanța megye tanácsa57.172.500693 km39,70
5.Bihar, Kolozs és Fehér megye tanácsa67.897.500823 km33,08
6.Kovászna, Brassó és Szeben megye tanácsa82.665.0001002 km32,28
7.Iași, Botoșani, Vaslui megye tanácsa17.572.500213 km22,78
8.Prahova, Buzău, Vrancea megye tanácsa37.867.500459 km18,17
9.Botoșani, Suceava, Iași megye tanácsa16.912.500205 km14,19
10.Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa48.015.000582 km13,68

De a székelyföldi politikusok számára ezzel még nincs lezárva a meccs, ők ugyanis abban reménykednek, hogy lehet még egy második forduló is.

Többen kérdezték, hogy sikeresek-e, nyertesek-e ezek a pályázatok. Elsősorban sikeresek, mert a minisztérium elfogadta mind a két pályázatot. Azt, hogy nyertes vagy nem, azt a következő hetekben fogjuk megtudni, és nagyban fog függni a fejlesztési minisztérium pénzügyi keretétől

– utalt a költségvetés kibővítésének lehetőségére Jakab István Barna alelnök abban a videóban, amelyet azt követően tett közzé, hogy számonkérték rajta a közösségi médiában, hogy a sikerkommunikáció után az esetleges bukásról már nem számolt be. A Transtelex is megkereste, hogy kiderüljön, mi lesz az 1000 kilométeres kerékpárút sorsa és miért értékelték ennyire alul a többihez képest. Az alelnök a videóban azt is hozzátette, hogy a Kovászna-Brassó-Szeben kerékpárút-hálózat kiépítését célzó pályázat valójában a „saját kategóriájában” a legjobb pontszámot érte el, hiszen a határ menti kerékpárutakra eleve pluszpont járt.

„Ezekben a megyékben azonban nem volt, ahogy ilyen kerékpárutakat kitaláljunk. A pontozási táblázatban is jól lehet látni, hogy a nem határ menti kerékpárutak közül ez a pályázat érte el a legtöbb pontot. Mi reméljük, hogy nyerni tud a pályázat és nyerni fog. De amit még érdemes elmondani, hogy az eredménytől függetlenül dolgozunk, megyünk előre, tervezzük és építjük a jövőbeli kerékpárútjainkat” – tette hozzá az alelnök.

Nem csak a politikusokon múlott: a székelyföldi megyék alapból hátrányos helyzetből indultak

Jakabnak pedig abban igaza van, hogy többek között a székelyföldi megyék is hátrányos helyzetbe kerültek a Cseke Attila fejlesztési miniszter által kiírt pályázat elbírálási kritériumai alapján (27. oldal). Tehát, valóban sok múlott a pályázatírók képességein, de végső soron, a pontozási szempontok szerint Székelyföld megyéinek sajátosságai, adottságai bizonyultak a meghatározónak. A pontozási szempontok:

  • minden egyes érintett kulturális célpont után 0,55 pontot kap egy pályázat, legfennebb 55 pontos felső határig. Azt, hogy milyen kulturális célpontokra lehetett így pontot kapni, arról a PNRR-hez kidolgozott fejlesztési tervben vannak részletek.
  • 5 pontot kap az a terv, amely egy szomszédos ország bicikliút-hálózatával csatlakozik (tehát Maros, Hargita és Kovászna a kiírás miatt hátrányos helyzetbe került Bihar, Suceava, Temes, Dolj megyékkel szemben)
  • maximum 40 pontot lehetett kapni (a bicikliút-szakasz hosszától is függően) azokra a pályázatokra, amelyek érintik az EuroVelo, a Székelyföldet kikerülő Velo Carpatica szakaszait, illetve a nemrég átadott Via Transilvanicát is ide sorolták, ami Kovászna megyét nem érinti, de Hargita és Maros megyében jelen van. Ezeket a szakaszokat egyébként mi is kipróbáltuk

A szinte biztos kudarcon még a fejlesztési minisztérium fordíthat

Tamás Sándor szerint is a pályázatuk jól sikerült, ezért tudomása szerint a Cseke Attila fejlesztési miniszter által vezetett szaktárca rendel még a pályázati büdzséhez pénzt, így akár a hatodik helyen lévő Kovászna – Brassó – Szeben bicikliút is megépülhet.

„A jelenlegi összeg nagyon kevés. Nem lehet egy országos pályázatot ilyen kevés anyagi forrással lebonyolítani, ezért fognak még hozzárendelni pénzt”

– tette hozzá érdeklődésünkre Tamás Sándor. A megyei tanácselnök szerint nem lenne példátlan, hogy egy programhoz – akár legyen szó PNRR-ről – utólag, menet közben még hozzátesznek egy adott összeget.

A Kovászna megyei tanácselnök azonban nem szeretett volna „spekulációkba bocsátkozni” azzal kapcsolatban, hogy mekkora összeggel toldhatják meg a pályázat költségvetését. A kérdés azonban Kovászna-Brassó-Szeben megye bicikliútja számára létfontosságú, hiszen a 6. helyen végzett Háromszéket is érintő pályázat sikerességéhez a jelenlegi összeg közel a duplájára lenne szükség.

Kérdésinkkel Cseke Attila fejlesztési miniszter is megkerestük. Sajtófelelősétől úgy értesültünk, hogy a törvény szerint a pályázó önkormányzatoknak jogukban áll fellebbezni. Amíg ez a procedúra le nem zárult, nem végleges a rangsorolás és addig a miniszter sem nem tud a nyertes pályázatokról nyilatkozni. A fellebbezési időszak végéig pedig nem kívánt arról nyilatkozni, hogy bővítik-e a pályázatra kiírt keretet, és amennyiben igen, az elég lenne-e a 6. pályázat támogatására is. A fejleményekkel később még visszatérünk, ha a fejlesztési miniszter válaszol kérdéseinkre.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!