Pár kattintással rendelhető tudományos dolgozat a neten, de kit terhel a felelősség, ha fel is használják ezeket?

2022. november 15. – 19:37

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Mi is kipróbáltuk, könnyen ment: gyakorlatilag bárki vásárolhat online szakdolgozatot és még számlát is kaphat róla. Az egyetemen oktató tanárok szerint azonban csak ott lehet hamis dolgozattal vizsgázni, ahol valóban a diplomagyártás a cél, hiszen a diákok képességeit könnyen fel lehet mérni az előkészítő időszakban.

„Körülbelül fél évig írtam megrendelésre vizuális művészetek és médiatudományok kategóriához sorolható tudományos munkákat, konkrétan egy államvizsgát és legalább 10 esszét, többet közülük középiskolásoknak” – meséli nekünk neve elhallgatását kérő alanyunk. Bár Romániában él, magyarországi diákoknak készítette a dolgozatokat egy Nagy-Britanniában bejegyzett tanácsadó cégen keresztül.

„Talán itt az a legfontosabb, hogy nem beszélhetünk egyértelműen illegális tevékenységről, hiszen a közvetítő cégek ugyanúgy tevékenykednek, mint minden más szolgáltató, van weboldaluk is, könnyen elérhetők Európa-szerte. Ha megnézed, nem titkolják, hogy mivel foglalkoznak, persze picit finomabban fogalmaznak: »tanácsot adnak«. Magyarországról rengeteg megrendelésünk volt, a listát pedig e-mailen keresztül közvetítették, erről választhatunk ki, hogy milyen dolgozatokat vállalunk. A kérések döntő többsége, legalább 70%-a közgazdaságtan és informatika területekről érkezett be, a maradék pedig már nagyon megosztott volt a humán tudományok, gyógyszerészet, biológia, stb. között” – magyarázta.

Alanyunk elmondta: azért vállalta a munkát, mert szüksége volt abban az időszakban egyfajta kiegészítő bevételre. A munkaadóval nem állt szerződéses viszonyban, csupán egy közvetítővel kommunikált, de nem panaszkodott rájuk, mindig pontosan fizettek a megállapodás szerint.

„A standard ár 1500 Ft (körülbelül 18 lej, ez három éve más nagyságrendű összegnek számított – szerk.) volt oldalanként, akár államvizsgáról, akár más típusú munkáról legyen szó. De persze ez az egységár változott annak tekintetében, hogy milyen nyelven kellett megírni, vagy mennyire volt sürgős a munka” – mondta alanyunk. Magyarázata szerint ez a gyakorlatban úgy történt, hogy egy árajánlat alapján kötöttek üzletet a megrendelővel. A közvetítő cég 100%-os haszonkulccsal dolgozott, tehát a megrendelő igazából a dupláját fizette annak az összegnek, amelyben a dolgozat írójával megállapodott.

Egy román nyelvű honlap, ahonnan dolgozatokat lehet rendelni – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Egy román nyelvű honlap, ahonnan dolgozatokat lehet rendelni – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Amikor az elkészült munkák eredetiségének kérdését vetettük fel, alanyunk kifejtette: úgy emlékszik, hogy a cég átvizsgálta a dolgozatot egyfajta plagizálási szoftverrel, de a tudományos értékét már nem mérte fel. Úgy vélte, hogy a megrendelő gyakorlatilag a dolgozatíró jóindulatára volt utalva abból a szempontból, hogy a pénzéért cserébe olyan dolgozatot kapjon, amelyért legalább 4-es osztályozást szerezhetett Magyarországon.

Mint mondta, ő nem kapott semmiféle visszajelzést, hiszen csak egy javítási lehetőséget hagyott jóvá a közvetítő cég. „Eléggé kegyetlenek voltak a körülmények a diákokkal szemben” – mutatott rá alanyunk, majd hozzátette: csupán kíváncsiságból próbált a neten rákeresni néhány hallgatói visszajelzésre, egy fórum oldalon talált is erre vonatkozó bejegyzést, ott pedig minden hozzászóló nagyon rossz véleménnyel volt a megrendelt dolgozatok tartalmi minőségéről. „Én azért törekedtem arra, hogy valamennyire tényleg jó legyen” – fűzte hozzá.

„Ez egy morális szürke zóna, mert voltak olyan megrendelőim, akiknek tényleg szükségük volt a segítségre. Volt egy fickó, akivel nagyon sokat konzultáltam egy anonim chat felületen, láttam rajta, hogy érdekli a téma, felvezető szövege is volt, szakirodalmat is küldött, de a 8 órás állás mellett egyszerűen nem volt ideje arra, hogy elkészítse a dolgozatát. Persze a másik véglettel is találkoztam, amikor nulláról kellett kitalálnom mindent, rám hagyta a megrendelő, hogy miként írom meg a dolgozatát. A leggyakoribb viszont az volt, hogy egy rossz állapotú dolgozatot kellett helyrepofozni úgy, hogy az jó osztályzatot kapjon”

– osztotta meg tapasztalatait alanyunk a témával kapcsolatban.

Mesteri disszertációt próbáltunk online rendelni

Meglepő módon egy-két kattintással több olyan vállalkozás weboldalára rá lehet találni, amely egyértelműen a tudományos munkák megírására van kitalálva. Ahogy alanyunk fentebb is elmondta: a bemutatkozó szövegben azt írják, hogy tanácsadási szolgáltatást kínálnak – ami egy teljesen jogszerű tevékenység – és a szolgáltatási feltételek között úgy fogalmaznak, hogy nem vállalnak felelősséget azért, ha az elküldött anyagot valaki nem jogszerűen használja fel, azaz sajátjaként mutatja be.

Hogy megtudjam, pontosan mit is rejt ez a „tanácsadás”, a személyes e-mail címemről a már megvédett mesteri disszertációm címét és témáját megadva kértem ajánlatot attól a cégtől, amelyet első helyen emelt ki a kereső. Az oldalt működtető cég munkatársaitól gyors választ kaptam, ajánlatukban a következők álltak:

  • A standard csomagban 1960 lejért készítették volna el a 60 oldalas mesteri disszertáció egy részét: ebbe a szolgáltatásba tartozik a „személyre szabott tartalom” a koordináló tanár és hallgató által jóváhagyott útmutatók szerint, illetve azt is ígérik, hogy minden szerkezeti követelményt betartanak és kérésre még számlát is adnak. Az összeget két részletben lehet fizetni.
  • A prémium csomagot igénylők már egy kompaktabb munkát kaphatnak 2380 lejért. A korábbi lehetőségek mellett a cég munkatársai a dolgozat megírása alatt állandó „tanácsadást kínálnak”, azon felül a tartalomjegyzéket (amelyet a koordináló tanárral kell egyeztetni), és a megvédéshez szükséges prezentációt is elkészítik, illetve, a tanár által javasolt, legfennebb három irodalomjegyzék beépítését is garantálják. Az összeget szintén két részletben lehet fizetni.

A cégnél bedolgozó „szerkesztők” három munkamenet szerint dolgoznak:

  • Normál munkamenet: a teljes dolgozatot 50 munkanap alatt állítják össze, ha a prémium csomagot is igényli az illető hallgató;
  • Prioritást élvező munkamenet: a teljes szakdolgozatot 40 munkanap alatt állítják össze, ezzel együtt 550 lej plusz költséget is felszámolnak;
  • Sürgősségi munkamenet: a teljes dolgozatot 20 munkanap alatt állítják össze, ezért 950 lej felárat kérnek a dolgozat ára mellett.

A szolgáltatásokat külön is lehet igényelni (a standard csomag mellé kifejezetten ajánlják):

  • Egy tanácsadási alkalom 120 lejért, ez 90 percig tart;
  • PPT-bemutató: 25 lej/dia;
  • 200 lejért összeállítják a tartalomjegyzéket, ennek tartalmi részét kétszer lehet módosítani, a koordináló tanár megjegyzései alapján.

Külön kérdésünkre, hogy mivel garantálják a dolgozat eredetiségét, a cég munkatársa biztosított arról is, hogy plagizálást vizsgáló szoftverrel átvizsgálják a rendelésre írt szakdolgozatunkat, erről pedig bizonyítványt is adnak.

„Nincs olyan, hogy morális szürke zóna”

A megvásárolt dolgozatok megvédése egyértelműen csalásnak számít, mert a megtévesztés szándékával történik. És nincs olyan, hogy „morális szürke zóna”: ha valakinek nincs ideje tudományos munkára, akkor egyszerűen ne csinálja. Ugyanakkor az sem elfogadott érv, hogy valakinek elnézzük a csalást csak azért, mert szociális, vagy bármilyen más okból hátrányos helyzetben álló személyről van szó – véli Ungvári Zrínyi Imre filozófiai szakíró, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Kar oktatója, akit az ilyen esetek etikai és jogi szempontjainak értékeléséért kerestünk fel.

Mint kifejtette, az államvizsga vagy a doktori disszertáció megvédése a hallgatók képességének ellenőrzését, a rátermettségük feltérképezését jelenti elsősorban, és nem azt, hogy milyen szellemi munkát alkottak. Szerinte ezek olyan kvalitások, amelyeket nem lehet pénzzel megvásárolni. A csalással élő hallgatók hiába adnak pénzt egy dolgozatért, ha a szerzői jogi szempontokat vesszük figyelembe, úgy is ahhoz a személyhez tartozik az adott munka, aki elkészítette.

„Sok olyan állás van Romániában, amelynek az egyik alapfeltétele az államvizsga dolgozat. Tegyük fel, ha valakit hamis dolgozattal alkalmaznak és ezt valaki bizonyítja, akkor elvileg vissza kellene fizetnie a juttatásokat, mert jogosulatlanul vette fel. A doktori tézisek esetében sokkal egyszerűbb elmagyarázni ezt a példát: egy időben ugyanis a doktorátus 17%-os fizetésemeléssel járt. Jogosulatlan jogcímmel állást szerző emberek tulajdonképpen sikkasztást követnek el, mert olyan pénzt vesznek el, amire nekik nincs jogcímük. Elvileg börtönbe kerülhetne az, akiről ezt egyértelműen bizonyítani lehet. Persze, az már teljesen más téma, hogy ilyen esetekben milyen kitérőket enged a jog. Mindenesetre, morálisan mindenképpen elítélendő, és jogilag is az kellene hogy legyen, mert megkárosítod az államot” – érvelt Ungvári.

Mint mondta, csak azokat a személyeket lehet itt felelősségre vonni, akik a visszaélést elkövették. A konzultáns cégeket – akik eszközt teremtenek erre –, nagyon nehéz jogerősen összekapcsolni a visszaéléssel, mert olyan szolgáltatást nyújtanak, amelyek teljesen legálisak.

„A problémát jól ábrázolja ez a példa: egy ügyvédnek mindenben a védence érdekeit kell képviselnie, de nem szabad segítséget adnia neki abban, hogy az illető megszegje a törvényt. Ha ezt megtenné, azonnal kizárnák az ügyvédi kamarából. Sajnos egyik esetben sem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy miben nyújtottak segítséget” – mutatott rá.

Felvetésünkre, hogy milyen módon szűrhetnék ki szigorúbban a csalást az egyetemek, Ungvári elmondta: „a kiskapuk a tisztességes emberek félrenézésével alakulnak ki”. Meglátása szerint hamis dolgozattal csak a diplomagyárként működő egyetemeken lehet vizsgázni, olyan tanárok „közreműködésével”, akik egyáltalán nem veszik komolyan a munkájukat.

Ungvári szerint az egyetemek optimalizálhatják a szabályaikat, bevezethetnek olyan ellenőrző mechanizmusokat a már meglévő folyamatok mellett, amelyekkel még jobban lehetne követni a diákok munkáját. A BBTE-n például van olyan tantárgy, ami kimondottan a szakdolgozat írására készít fel, ezalatt pedig nagyon jól fel lehet mérni a diákok képességeit.

„A diplomagyár egyetemek pedig előbb-utóbb lebuknak, ha van akarat rá” – mondta el Ungvári Zrínyi Imre.

Csak az a tanár szűrheti ki a csalást, aki ismeri a hallgatók képességeit

„Ahol kevés diákot huzamosabb ideig tanítanak ugyanazok a tanárok, ott hamar feltűnik, ha valaki csak az utolsó percben jelenik meg egy dolgozattal. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk átverhetőek, mert nyilván, bárkit be lehet csapni egy részletekben bemutatott, de igazából időben megvásárolt dolgozattal. Mi azonban ismerjük a diákokat, azt is, hogy kinek mi a jellegzetes helyesírási hibája, mennyit tud, stb. Ha májusban egy kész dolgozattal jelentkezik egy olyan hallgató, aki korábban a hivatkozásokat sem tudta jól, akkor az minimum gyanús lesz számunkra” – mondta el megkeresésünkre Vallasek Júlia, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Újságírás Tanszékének egyetemi docense.

Vallasek szerint ugyanakkor a vásárolt szakdolgozatok jelensége inkább azokon a szakokon virágzik, ahol egy évfolyamban több tucat diák jár, és egy tanárra legalább 10-15 államvizsga dolgozat koordinálása jut.

A Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar különböző évfolyamain több száz hallgató tanul. A vásárolt dolgozatok témája kapcsán Rácz Béla-Gergely adjunktus szerint sem lehet 100%-ban kiszűrni a csalás lehetőségét, de náluk például több mint fél évig tartó felkészülés és folyamatos konzultáció előzi meg az államvizsga dolgozatok megvédését, így aki utolsó percen megjelenik egy „tökéletes dolgozattal”, anélkül, hogy a vezető tanárokkal egyeztetett volna, azt kizárják a vizsgáról. Az egyetemi oktató szerint a csalások kiszűrésében az is nagyon sokat segít, hogy egy ideje a BBTE szintjén minden dolgozatot (a doktori tézisek mellett az államvizsgákat is) átvizsgálnak az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott szoftverrel.

Több romániai politikust is rajtakaptak már csaláson

Az elmúlt időszakban Romániában több plágiumbotrány robbant ki legfelsőbb politikai szintjén: a miniszterelnöktől kezdve több tárcavezető esetében is felmerült a gyanú, hogy doktori értekezéseik egy részét plagizáltak, és/vagy olyan publikációkat jelenítettek meg egyetemi könyvekben, amelyeket nem ők írtak. Az utóbbi eset Sorin Cîmpeanu volt oktatásügyi miniszternél merült fel, aki a botrány kirobbanása után nem sokkal lemondott tisztségéről. A szintén plágiumvádak kereszttüzébe kerülő Nicolae Ciucă miniszterelnöknek és Lucian Bode belügyminiszternek eddig minden ellenük irányuló követelést és társadalmi nyomást sikerült visszaverni.

Emilia Șercan újságíró több román politikus doktori disszertációjában fedezett fel plágiumgyanús részleteket – Fotó: Friends for Friends Alapítvány Facebook-oldala
Emilia Șercan újságíró több román politikus doktori disszertációjában fedezett fel plágiumgyanús részleteket – Fotó: Friends for Friends Alapítvány Facebook-oldala

Vasile Dâncu volt védelmi miniszter kivételesen nem a lopott tudományos munka miatt távozott tisztségéből október végén, hanem mert nagyon elbaltázott nyilatkozat miatt. Az ő helyébe az a PSD-s Angel Tîlvăr lépett, aki egészen új szintű csalással lépett be a problémás tudományos munkákkal rendelkező politikusok körébe: a Libertatea újságírói nemrég felelevenítették azt a 2018-as történetet, amely szerint Tîlvăr dolgozatát egy Vrancea megyei múzeum alkalmazottai írtak meg. Az ügyet a megyei ügyészség és a DNA is vizsgálta, tanúként hallgatták ki az érintetteket, de mindkét nyomozó szerv azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény.

„Tudomásom van arról, hogy egyetemi berkekben mozgó emberek állami tisztségviselőknek írtak doktori disszertációt”

– nyilatkozta Emilia Șercan, a plágiumok leleplezésére szakosodott újságíró a Szabad Európa Rádió kérdéseire válaszolva. Az interjúban az újságíró arról a gyakorlatról beszél, hogy egyetemi tanárok, asszisztensek, netán kiemelkedő eredményeket elért hallgatók írják meg a magasrangú politikusok tudományos munkáit, cserébe a karrierjükben való előrelépésért. Gyakori példa – mondja Șercan –, hogy azok a besszarábiai diákok, akiknek romániai vízumra vagy ösztöndíjra van szükségük, mesteri vagy doktori téziseket írnak másoknak.

„Itt most kifejezetten a rendőrakadémiára gondolok. De hasonló helyzetek vannak a Nemzetvédelmi Egyetemen is, ahol a professzorok politikusoknak állítottak össze dolgozatokat” – nyilatkozta korábban az újságíró.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!