Vasile Dîncu, a védelmi miniszter, aki „elvérzett” a békéért való küzdelemben

Vasile Dîncu ismételt baklövései, látszólag pacifista kijelentései, amelyek valójában jól illettek a kremli narratívába, úgy tűnik, döntő szerepet játszottak abban, hogy távozott a védelmi minisztérium éléről. A lemondó miniszter azonban azzal indokolta gesztusát, hogy lehetetlen együttműködni a román elnökkel.

A bejelentésére egy Facebook-bejegyzésben került sor, amelyben Vasile Dîncu azt részletezte, azért mond le a tisztségéről, „hogy semmilyen módon ne befolyásolja a döntéshozatali folyamatokat és programokat, amelyek a parancsnoki láncban hatékonyan működnek”, de azért is, „hogy ne akadályozzon egy sor olyan projektet, amelyek feltétlenül szükségesek a Védelmi Minisztérium és a román hadsereg optimális működéséhez”. A lemondott miniszter még kiegészítette kijelentéseit, utalva arra, hogy Románia elnöke már nem akarja őt a kormányban látni.

„Gesztusomat azzal indokolom, hogy nem tudok együttműködni Románia elnökével, a hadsereg legfőbb parancsnokával” – zárta Dîncu.

Elmondta, hogy a Klaus Iohannisszal való kapcsolata hat hónappal ezelőtt hűlt ki, amikor az első nyilvános viták megjelentek az esetleges lemondásáról.

Az Adevărul szerint Klaus Iohannis államfő többször közölte Nicolae Ciucă miniszterelnökkel, hogy elégedetlen a védelmi miniszter munkájával. A lapnak nyilatkozó kormányzati források szerint a felelősséget a kormányfőre hárították, hogy az nyomást gyakoroljon a miniszterére, hogy lépjen vissza. Mivel Dîncu első körben nem engedett, az elnök többször megismételte sérelmeit és abbéli kívánságát, hogy távozzon a védelmi tárca vezetője.

Vasile Dîncu döntését alig egy nappal az ország Legfelsőbb Védelmi Tanácsának (amelynek a védelmi miniszter is tagja) ülése előtt jelentette be, amely az ukrajnai háború Romániára gyakorolt hatásáról és az energiaválságról fog tárgyalni. Október 25-e egyben a hadsereg napja is.

Sorozatos baklövések

A lemondást követő hírek többnyire csak a néhány héttel ezelőtti tévéműsorban elhangzott kijelentését idézték fel a védelmi miniszternek, azonban Vasile Dîncu hivatali ideje alatt számos baklövést követett el, és többször sikerült kínos helyzetbe hoznia a kormányt.

Az egyik epizód, amely felkavarta a közvéleményt, az volt, amikor közvetlenül a háború kezdetén a volt védelmi miniszter a román közrádió hírcsatornáján kijelentette, hogy „meg fogjuk szokni, hogy együtt kell élnünk az oroszokkal a határainknál, és ha szükséges, akkor ők támogatni fognak bennünket ebben”. A miniszter nyilatkozata közvetlenül az ukrajnai orosz invázió után hangzott el, akkor, amikor Oroszország megszállta a Kígyó-szigetet, és a hivatalos román és nemzetközi álláspont egyértelmű volt, hogy az oroszoknak el kell hagyniuk egy olyan területet, amely nem az övék.

Egy másik epizód, amikor a Digi24-nek adott interjúban Vasile Dîncu, a kötelező katonai szolgálat romániai visszaállításáról kérdezve, Ausztria példáját hozta fel, azt állítva, hogy az ország a NATO tagja, noha Ausztria1955 óta katonai semlegességgel rendelkezik, és többször visszautasította a katonai szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó meghívásokat.

Az ukrajnai háború közvetlen kitörése előtt a miniszter arról értekezett, hogy „vissza kell térnünk a 30 évvel ezelőtti értékekhez, amikor a biztonságot Oroszországgal együtt képzeltük el, nem pedig Oroszország ellenében gondolkodtunk”. Később, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén, amikor magyarázatot kértek tőle, arról beszélt, hogy ki kell lépni a befolyási övezetek logikájából a nemzetközi jog logikájába.

A mandátum elvesztéséhez vezető nyilatkozat, az utolsó csepp, az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokra utaló kijelentése volt. A Prima TV-nek adott interjújában a volt miniszter úgy fogalmazott, hogy „a béke egyetlen esélye az lehet, ha Oroszországgal tárgyalunk”, és azzal érvelt, hogy a nagyhatalmaknak kell tárgyalniuk Moszkvával a békéről és garanciákról Ukrajna számára, mivel az ukrán politikusok nem vállalhatják a területvesztést. Ezzel gyakorlatilag azt sugallta a tárcavezető, hogy Ukrajna feje fölött hozzanak döntést a nagyhatalmak.

Vasile Dîncu elképzelése, miszerint a NATO-nak, az USA-nak vagy az EU-országoknak kellene tárgyalniuk Ukrajnáért, mert az nem tudta elfogadni a „területvesztést”, erősen ellentétes az ő álláspontjukkal.

Joe Biden elnöktől kezdve Emmanuel Macronon és Olaf Scholzon át Jens Stoltenberg NATO-főtitkárig mindannyian kijelentették, hogy csak Ukrajna dönthet a saját területeiről, és hogy Putyin az, akinek véget kell vetnie a háborúnak azzal, hogy kivonja hadseregét Ukrajnából.

Vasile Dîncu azonban figyelmen kívül hagyta Románia partnereinek hozzáállását, és ragaszkodott a körülbelül három hónappal ezelőtti megközelítésekhez, különösen Macron elnökéhez, aki a „béke a területek ellenében” gondolatát vetette fel.

Időközben ezek az álláspontok gyökeresen megváltoztak, különösen a bucsai orosz atrocitások, az orosz megszállás alatt álló városokban felfedezett tömegsírok és nem utolsósorban Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetései után.

A kritikus reakciók nem maradtak el. Míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a területátadás gondolata orosz manipuláció, Klaus Iohannis azonnal nyilatkozott, hogy a védelmi miniszter álláspontja nem a román államé.

Párton belüli feszültségek is voltak, amelyek már a 2024-es elnökválasztáshoz kapcsolódnak

A pártelnök sem bocsátott meg: Vasile Dîncu „kategorikusan hibázott”, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások az egyetlen esély az ukrajnai háború befejezésére – mondta Ciolacu, rámutatva, hogy a miniszter nem konzultált sem a PSD-vel, sem az elnökkel, amikor ezt a kijelentést tette.

„Ha az ember védelmi miniszter, akkor már nincsenek hitvallások, hanem a román állam politikája van” – jelentette ki Marcel Ciolacu.

Az össztűzre adott válasza Dîncunak gyakorlatilag ellehetetlenítette helyzetét úgy a párton mind a kormányon belül. A szociológus végzettségű politikus, aki évtizedek óta a szociáldemokraták szürke eminenciásának számít, a személyes Facebook oldalán egy saját fotót posztolt, amint egy könyvtárban üldögél. A képaláírással pedig egyértelműen politikai ellenlábasainak üzent: azt írta, hogy ott „nem hallatszik az idióták hangja”, „sem a bolondok ordítása, sem a gazemberek suttogása”, és hogy a könyvek „nem árulnak el és nem hazudnak”. „Itt lehet új energiával feltöltődni, figyelmen kívül hagyva az ünnepélyes ostobaságot, a kishitűséget vagy a burjánzó analfabetizmust” – írta.

Az üzenetet kommentálva Marcel Ciolacu, a PSD elnöke azt nyilatkozta, hogy Dîncu „semmilyen módon nem utalt senkire a Szociáldemokrata Pártból”. Még ha Ciolacu nyilvános álláspontja kedvezőnek is tűnt Dîncu számára, sajtóforrások szerint a párton belül a dolgok egyáltalán nem így álltak. Az ominózus Facebook-poszt után ugyanis Ciolacu azonnal beleegyezett a szociáldemokrata miniszter menesztésébe.

Marcel Ciolacunak jó oka volt ezen kívül is arra, hogy ne ragaszkodjon ahhoz, hogy Dîncu maradjon a miniszteri poszton. A Szabad Európa információi szerint Dîncu a PSD nevében Mircea Geoanăt, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettesét támogatná egy esetleges elnökjelöltségért, ami nem tetszik a PSD vezetőinek.

Marcel Ciolacu attól tart, hogy a Mircea Geoană múltjához kapcsolódó botrányok és ellentmondások ismét veszélyeztethetik a PSD esélyeit a 2024-es elnökválasztáson. Ezen túlmenően, bár Ciolacu azt mondja, nem tervezi, hogy indul az elnökválasztáson, a PSD esetében bevett szokás szerint mindig a pártelnök az államfő-jelölt.

Mircea Geoană mandátuma a NATO-ban 2023 októberében lejár, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy induljon a 2024-es elnökválasztáson. Nyilvánvalóan, ha a párt akarja őt.

A minisztérium a PNL-nél köthet ki

Dîncu lemondását követően Ciolacu hivatalos nyilatkozatban közölte, tiszteletben tartja a távozó miniszter döntését, és felkérte Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy vegye át ideiglenesen a védelmi tárca feladatait is.

A szociáldemokraták elnöke későbbi nyilatkozataiban utalt arra, hogy a védelmi tárca akár egy liberális miniszter vezetése alá is kerülhet, noha sajtóforrások szerint a liberális párt arra kérte a PSD-t, hogy sürgősen álljanak elő egy új miniszteri javaslattal.

Vasile Dîncu a törvényhozó testület tagja marad, PSD-s szenátorként. A leköszönő miniszternek egyébként nem ez volt az első tárcája: a kormány tagja volt 2000 és 2003 között tájékoztatási miniszterként, valamint 2015 és 2017 között a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium élén állt. 2003-2004 között a Kormányzati Stratégiák Ügynökségének elnöke volt.