Emilia Șercan szerint „elsimította” Bode plagizálásának ügyét a BBTE. Az egyetem szerint viszont korrekt módon vizsgálták a dolgozatot

2022. november 03. – 11:42

Másolás

Vágólapra másolva

„A Babeș-Bolyai Tudományegyetem megbukott a feddhetetlenség és átláthatóság tesztjén Lucian Bode belügyminiszter dolgozatának kielemzése során. Az egyetem etikai bizottsága politikai döntést hozott: úgy csomagolta be, hogy megmentse Lucian Bode PNL-s minisztert és a doktori dolgozatának vezető tanárát, aki a SRI akadémiájának is a rektora, de azért is, hogy ne adjon elégtételt az USR-nek. Másként megfogalmazva, a BBTE bizottságának döntése lényege, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon” – írja a Facebook-oldalán Emilia Șercan újságíró.

A doktori disszertációk átvizsgálására szakosodott újságíró nevéhez számos politikusi plágiumbotrány kirobbantása fűződik. Legutóbb épp Sorin Cîmpeanu volt oktatásügyi miniszter esetében derítette ki, hogy egy egyetemi tankönyvben két másik szerző által írt szövegrészeket – összesen 13 fejezetet – sajátított el. Cîmpeanu nem úszta meg olyan könnyen, mint a szintén plágiumbotrányba keveredett miniszterelnök, nem sokkal Șercan leleplező írása után inkább lemondott tisztségéről.

A közelmúltban újabb plágiumgyanú bontakozott ki, ezúttal Lucian Bode belügyminiszter esetében merült fel, hogy megfelelő jelölés nélkül tulajdonított el szövegrészleteket a doktori disszertációjában. Az USR ellenzéki párt „másolási maratont” szervezett annak érdekében, hogy a szerintük nyilvánosság elől elrejtett dolgozatot a plágiumot ellenőrző szoftverekkel át tudják vizsgálni az erre szakosodott személyek.

Csakhogy hamarabb lépett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem, ahol a politikus 2018-ban védte meg dolgozatát. Az etikai bizottság koordinálása alatt végzett vizsgálatból kiderült: a belügyminiszter „idézési hibákat” és „néhány plagizált szövegtöredéket” használt, a plágiumgyanúval összeköthető szövegrészletek aránya a teljes szöveg 2,95%-át teszik ki. A testület tehát megállapította, hogy a disszertáció szerzője egy sor etikai vétséget követett el, hibásan idézett más művekből és néhány részletet plagizált is, ugyanakkor a jelentés szerint az észlelt hibák nem indokolnak szankciókat, de elvárják a belügyminisztertől és a dolgozatát publikáló kiadótól, hogy javítsa ki a feltárt hiányosságokat.

„A törvény adta lehetőségeknek megfelelően az egyetem vizsgáló bizottsága a lehető legtöbbet megtette azért, hogy a teljes doktori dolgozatot átvilágítsa. Többfajta szoftverrel azonosítottak minden passzust, erről pedig egészen részletes elemzést tettek közzé. Úgy gondolom, hogy ennél átláthatóbban nem lehetett volna ezt csinálni. Nem látom, hogy mit lehetett volna még a transzparencia nevében tenni” – véli Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese, akit Emilia Șercan meglátásai kapcsán reagáltattunk. Markó szerint az már egy teljesen más dolog, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg a nyilvános térben, de intézményi szinten megtörtént minden reális és szükséges eljárás.

Felvetésünkre, miszerint szakmai kifogások is megfogalmazódtak a belügyminiszter dolgozatával kapcsolatban, a rektorhelyettes elmondta: plágiumgyanú kivizsgálásakor külön kell választani a szakmai és etikai oldalát egy tudományos munkának. „Nem lehet túllépni bizonyos akadémiai szabályokat, amelyek bizonyos doméniumokat körülhatárolnak. Az etikai bizottság az etikai vonatkozást vizsgálhatja. A szakmai kifogások már sokkal inkább tudományos kérdéseket vetnek fel. (…) Önmagában a szakmai tartalmat vitatni nem egy egyszerű dolog, mert relatív, hogy ki, mit tart szakmailag relevánsnak” – válaszolta a rektorhelyettes.

A Transtelex Dégi Csabát, a BBTE etikai bizottságának alelnökét, ombudsmanját is megkereste, aki a vizsgálat módszertanával kapcsolatosan nyilatkozott. A szakembert a bizonyított plágium szankcionálásáról kérdeztük, azaz, hogy mekkora mértékű etikai vétség után rendelhet el különböző retorziókat az egyetem. Dégi kifejtette, hogy a plágiumvizsgálatot meghatározó szabályzat nem nevesít százalékküszöböt plágium felmerülése esetében. A jelenlegi jelentésben a számszerűsített 2,95 százalék tulajdonképpen csak egy arány megmutatására vonatkozik.

„Az ellenőrzés nagyon sokrétű, a bizottság pedig ugyanazt a módszert használta, mint minden más doktorandusz esetében. Adrian Ivan professzor, témavezető tanár arra kért minket, hogy az összes létező módszertant alkalmazzuk azzal kapcsolatban, hogy ellenőrizzük ezt a dolgozatot” – közölte Dégi, majd hozzátette: a dolgozat már 2018-ban is át volt világítva, csak akkor teljesen más szoftvereket használtak. A szakember azt is elmondta még, hogy az oktatási minisztérium által jóváhagyott szoftver különböző színkódokkal jelöli a plágiumgyanús szövegrészleteket, zöldtől egészen pirosig, ezeket a kijelölt részeket pedig külön emberi ellenőrzés alá is vetik.

Az egyetem egy közleményt is kiadott szerdán, ahol jelezték: továbbították az oktatási minisztériumnak, illetve az Egyetemi Okleveleket és Címeket Tanúsító Országos Tanácsnak (CNATDCU) az intézmény etikai bizottságának a határozatát Lucian Bode belügyminiszter doktori dolgozatáról. A BBTE közölte azt is, amiről Markó Bálint rektorhelyettes is részben beszélt: nem elemezték a dolgozat tudományos értékét, mert ez nem képezte a vizsgálat tárgyát. Hangsúlyozták azonban, hogy az etikai bizottság határozata „egyértelmű” etikai vétségeket állapított meg, és ajánlásokat fogalmaztak meg Lucian Bode számára, amelyek figyelembe vételére azonban nem kötelezhető a belügyminiszter, mivel nincs szerződéses viszonyban az egyetemmel.

Ugyanitt arról is írnak, hogy az egyetem etikai bizottsága be akarta vonni Emilia Șercant is, aki azonban visszautasította a felkérést.