Az Európa Tanács felszólítja Romániát, hogy a Velencei Bizottság és a GRECO véleményezésével összhangban módosítsa igazságügyi törvényeit

2022. szeptember 15. – 10:23

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az igazságügyi reformot megcélzó törvények már a román parlament szakbizottságának asztalán vannak, azonban az európai fórumok nem elégedettek a jogszabályok tartalmával, és azt szeretnék elérni, hogy a hónapokkal ezelőtt megfogalmazott ajánlásokat viszontlássák ezekben a törvényekben. A G4Media arról ír, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Romániáról szóló ellenőrző jelentése megállapítja, hogy országunk kulcsfontosságú területeken előrelépést ért el, de aggodalmát fejezi ki a Velencei Bizottság igazságügyi reformról és a korrupció elleni küzdelemről szóló véleményezésének be nem tartása miatt. A jelentés továbbá kéri a médiával kötött hatalmas pártszerződések titkosításának megszüntetését, és hivatalosan felkéri a Velencei Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt a Cătălin Predoiu miniszter által kezdeményezett három igazságügyi törvénytervezetről.

2022 márciusában a Velencei Bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy a szakosodott ügyészségek, a DNA és a DIICOT kapjanak hatásköröket a bírák által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására. A dokumentum szerint a Velencei Bizottság „sajnálatát fejezi ki amiatt a sietség miatt, amellyel a Parlament elfogadta az Igazságügyi Bűncselekményeket Vizsgáló Ügyészség (SIIJ) megszüntetéséről szóló vitatott törvényt, ugyanis ez a sietség azt jelenti, hogy a jogszabályt még azelőtt elfogadták, hogy a Bizottság véleményezhette volna”.

A Velencei Bizottság azt ajánlja a kormánynak, hogy a Legfelsőbb Bírói Tanács ügyészi szekciója erőteljesebben vegyen részt a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálására kinevezett ügyészek kiválasztási folyamatában.

A 2021. évi GRECO-jelentés azt is kéri, hogy a legfőbb ügyészek kinevezéséről szóló Legfelsőbb Bírói Tanács véleményét tegyék szabályszerűvé, és csökkentsék az igazságügyi miniszter szerepét az ügyészek vezető pozícióba történő kinevezésében/visszahívásában. A GRECO-jelentésből kiderül, hogy az igazságügyi miniszter részvétele továbbra is jelentős, ami a bírói függetlenség rovására megy.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése jelentésének főbb következtetései:


- A monitoringbizottság szerint Románia jelentős előrelépést tett az Európa Tanács normáinak teljesítése felé a demokratikus intézmények működésének kulcsfontosságú területein, beleértve az igazságszolgáltatást és a korrupció elleni küzdelmet.

- A bizottság úgy határozott, hogy a Velencei Bizottságtól véleményt kér az igazságszolgáltatásról szóló három törvénytervezetről, nevezetesen a bírák jogállásáról, az igazságszolgáltatási rendszer megszervezéséről és a Legfelsőbb Bírói Tanácsról.

- Edite Estrela (Portugália, SOC) és Krista Baumane (Lettország, ALDE) jelentése azonban számos aggodalomra hívja fel a figyelmet, különösen a médiaszabadság és a pluralizmus, a roma kisebbséghez tartozó román állampolgárok befogadása, valamint az a tény, hogy Románia azon országok közé tartozik, ahol a legtöbb az Emberi Jogok Európai Bíróságának nem végrehajtott ítéletei száma.

- A Bizottság számos ajánlást tett a román hatóságoknak az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni küzdelem, a Bíróság ítéleteinek végrehajtása, a média, valamint a kisebbségekhez és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek védelme terén, hogy jobban teljesítsék a szervezethez való csatlakozáskor vállalt kötelezettségeket. Az elfogadott szöveg hangsúlyozza, hogy a reformok fenntarthatóságát és hatékonyságát a jogszabályok megfelelő végrehajtása fogja megerősíteni.


Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlásai a román hatóságok számára

Az igazságszolgáltatás területén:

- Folytassa a folyamatban lévő reformot, tiszteletben tartva a 2022-2025-re vonatkozó igazságügyi fejlesztési stratégiában meghatározott határidőket;
- vegye figyelembe a Velencei Bizottság és a GRECO által megfogalmazott ajánlásokat, és a 2022 őszén a Parlament elé terjesztendő igazságügyi törvénytervezetek előkészítése során orvosolja a Velencei Bizottság és a GRECO által felvetett hiányosságokat;
- biztosítsa a jogalkotási folyamat inkluzivitását; tartalmas konzultációkat folytat valamennyi érdekelt féllel, és törekszik a különböző nézetek figyelembevételére;
- a bírói függetlenség biztosítása érdekében megfelelő biztosítékokat vezessenek be az igazságszolgáltatásban a bűncselekmények kivizsgálására és üldözésére szolgáló új rendszerben, miután megszüntették az igazságszolgáltatás bűnügyi vizsgálati osztályát;
- folytassa az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének növelését célzó, már elfogadott intézkedések végrehajtását, beleértve a felvett bírák számának növelését, a bíróságok munkaterhének újraelosztását és az igazságszolgáltatás digitalizálásának fokozását.

A korrupció elleni küzdelemben:
- folytassa a korrupcióellenes stratégia végrehajtását és biztosítson politikai támogatottságot is ennek;
- a büntetőjogi és a büntetőeljárási törvénykönyveket az Alkotmánybíróság határozataival és a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban módosítsa;
- keressen megoldást az Országos Korrupcióellenes Ügyészségen belüli humánerőforrás-hiányra.

A média területére a következő ajánlásokat fogalmazták meg:
- Az információhoz való hozzáférésre vonatkozó hatályos jogszabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása;
- az Országos Audiovizuális Tanács teljes függetlenségének biztosítása a tagok kiválasztására vonatkozó egyértelmű szakmai kritériumok meghatározásával, valamint megfelelő költségvetési források biztosítása;
- a médiatulajdonlás teljes átláthatóságának biztosítása;
- a szerkesztői függetlenség biztosítása és olyan jogi rendelkezések bevezetése, amelyek előírják a politikai pártok és a média közötti titkos szerződések nyilvánosságra hozatalát, amelyek alapján közpénzeket utalnak át a sajtónak;
- az újságírók zaklatása vagy megfélemlítése esetén az elkövetők megfelelő kivizsgálásának és megbüntetésének biztosítása.