A ködbe vész az Európai Bizottság ambiciózus klímacsomagjának elfogadtatása

2022. július 12. – 09:47

frissítve

A ködbe vész az Európai Bizottság ambiciózus klímacsomagjának elfogadtatása
Atomenergia-párti aktivisták az Európai Parlament épülete előtt tüntetnek 2022. július 5-én, Strasbourgban – Fotó: NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ha Oroszország nem támadja meg Ukrajnát, akkor is nehéz lett volna megegyezni az EU-ban az Európai Bizottság ambiciózus klímacsomagjáról, az energiaválságot is okozó háború azonban teljesen új helyzetet teremtett. A tervezet fontosabb elemeire, például a klímaadó bevezetésére vagy a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazásának betiltására – kompromisszumok árán – rábólintott ugyan már az Európai Parlament és a Tanács is, de a teljes csomag elfogadása elhúzódhat.

Az Európai Bizottság szinte kereken egy évvel ezelőtt, tavaly július 14-én mutatta be a Fit for 55 (Irány az 55 százalék) néven emlegetett jogszabálycsomagot. Az összesen 13 szabályozást és irányelvet magába foglaló tervezet célja, hogy az EU tagállamai az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentsék a kibocsátásukat 2030-ig, növelve az esélyét annak, hogy 2050-re megvalósuljon a kibocsátás-semlegesség, és 1,5 Celsius-fok alatt sikerüljön tartani a globális felmelegedés mértékét.

A korábbi tervekben még 40 százalékos csökkentés szerepelt, de az EU döntéshozói úgy ítélték meg, hogy ennél ambíciózusabb célokra van szükség ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az éghajlatváltozás súlyosabb következményei. Az új, magasabb célszint összhangban van a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-növekedés 2 fok alatt maradjon, sőt lehetőleg ne haladja meg az 1,5 fokot.

Ez van a jogszabálycsomagban

Az Európai Bizottság honlapja szerint a csomag egyik fontos intézkedése, hogy még hatékonyabbá tennék az EU emissziókereskedelmi rendszerét, amely 42,8 százalékkal segített csökkenteni az erőművek és a sok energiát használó iparágak gázkibocsátását az elmúlt 17 évben. Felgyorsítják a kibocsátási korlátok csökkentését – például az épületek, a szállítás, a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás számára –, fokozatosan kivezetik a légi közlekedésnek juttatott ingyenes engedélyeket, és kiterjesztik a rendszert a közúti közlekedésre és az épületekre is. A tagállamoknak az emisszió-kereskedelemből származó teljes jövedelmüket klímavédelmi projektekre kell költeniük.

Az Európai Bizottság 2035-re szeretné elérni a karbonsemlegességet a földhasználatban, illetve az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági szektorokban, beleértve a műtrágyákat és az állatállományt is. Támogatja az erdők fenntartható felhasználását a bioüzemanyagok termelésében, ugyanakkor azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Európában ültessenek hárommilliárd fát, több rét legyen, és a megújuló energia aránya érje el a 40 százalékot a felhasználásban. A tagállamokat arra kötelezik, hogy a közszférában évente az épületek három százalékát újítsák fel energiatakarékos üzeműre.

Felgyorsítanák az autóipar átalakulását is, ami a közutakon látványos változásokhoz vezethet már a következő másfél évtizedben. Az új autók átlagos gázkibocsátását a 2030-ra 55 százalékkal tervezik csökkenteni a jelenlegi szinthez képest, 2035-re pedig száz százalékkal, azaz kevesebb, mint tizenöt év múlva teljesen eltűnnek a kínálatból a benzinnel és dízellel hajtott autók. A megnövekedett számú villanyautóhoz sűrű akkutöltő hálózatra lesz szükség, és ennek a megfelelő ütemű kiépítését feladatul szabják a tagállamoknak. Az alapcél, hogy az jelentős utak mentén 60 kilométerenként legyen elektromos töltőállomás, és 150 kilométerenként a hidrogénes autók is tankolhassanak.

Nagy változás, hogy karbontarifákat vetnek ki az importra, hogy ne kerülhessenek versenyhátrányba az európai uniós cégek, amelyeknek költséges beruházások árán csökkenteniük kell a gázkibocsátásukat, illetve fizetnek érte. Ez biztosítja, hogy az európai erőfeszítések ténylegesen a globális kibocsátás csökkenéséhez vezessenek. A klímacsomag része az is, hogy az egész unióra kiterjedően adót vetnének ki a környezetszennyező repülő- és hajóüzemanyagokra. Ezeket az emissziókereskedelmi rendszerhez való hozzáadásuk költségekkel terheli, és kötelezik az üzemeltetőket a bioüzemanyagok növekvő felhasználására.

Az intézkedéscsomag része a Szociális Klímalap létrehozása is. Ebből a forrásból azokon lehetne segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység és az, hogy nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, és akikre ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró az energetikai átállás. A Szociális Klímaalap többek között ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást (például az energiaadók és -díjak csökkentése formájában) nyújtana az üzemanyagok és a fűtőanyagok drágulásának ellensúlyozására. Emellett pénzügyi forrásokat biztosítana épületkorszerűsítéshez, megújuló energiaforrások használatához, a tömegközlekedésre való áttéréshez, a közösségi autóhasználathoz, a közlekedés aktív módozatainak igénybevételéhez (például a kerékpározáshoz).

Így fogadják el a jogszabálycsomagot. A klímacsomagot úgynevezett rendes jogalkotási eljárással fogadják el. A procedúra első lépéseként az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Ez történt tavaly júliusban. A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatot. Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot. Ha az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják. Ha egy adott jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadják el, és az eljárás véget ér.

Ez történt június végéig

Az uniós egyeztetés a jogszabálycsomagról tavaly szeptemberben kezdődött el, amikor még csak nem is körvonalazódott az ukrajnai háború. Amint várható volt, a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a kibocsátáskereskedelembe be kell vonni a közlekedési eszközöket és a lakóházakat is. Vagyis: ha ezek az eszközök szennyeznek, például azért, mert rosszul vannak szigetelve, vagy környezetre káros módon működnek, akkor ezért fizetni kell. Ezt az úgynevezett klímaadót az Európai Parlamentben több párt – többek között a magyarországi Fidesz – képviselői ellenezték, mert szerintük ezzel a polgárokat aránytalan terhekkel sújtaná, és nem lehetne fenntartani a mesterséges fogyasztói árakat.

Vitát váltott ki az Európai Bizottságnak az a javaslata is, hogy 2035-től tiltsák be az új benzines és dízelautók forgalmazását az EU-ban. Több tagállam – köztük Románia, Olaszország, Portugália – szerette volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését, Magyarország pedig nem támogatta, hogy konkrét dátumot jelöljenek ki a hagyományos motorral szerelt új autók betiltására. Érvük az volt: megbecsülni sem lehet, hogy mikor lendül be igazán a lakosság körében a villanyautó-vásárlási kedv, ráadásul az autóipar szerkezetváltása is érzékenyen érintheti a gazdaságot.

A jogszabálycsomag fontosabb elemei idén június 8-án kerültek az Európai Parlament elé. A képviselők elfogadták, hogy 2035-től az EU-ban csak olyan új autót lehessen vásárolni, ami elektromos hajtású. A károsanyag-kibocsátás kereskedelmének reformja – a klímaadó – viszont nem ment át a szavazáson, mivel a baloldali és zöld képviselők szerint kompromisszumos javaslat nem volt elég ambiciózus, míg a radikális jobboldal szerint túlzottan is az volt, így végül egyik fél sem támogatta.

Két héttel később, június 22-én viszont az EP nagyobb pártjai bejelentették: megvan az egyezség az uniós klímacsomag valamennyi eleméről, majd nagy többséggel már el is tudták fogadni a közös álláspontot, ami a tagállamokkal (a Tanáccsal) való tárgyalások kiindulópontja lesz. A képviselők megegyeztek többek között abban, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS) kiterjesztik az épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátás szabályozására (vagyis bevezetik a klímaadót), ami 2029-ig még nem érintené ki a magánszemélyeket, a cégeket azonban már 2024-től bevonnák ebbe a rendszerbe. A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kellene hagyni, hogy 2032-re teljesen megszűnjön, a kibocsátás-kereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

Az EP által elfogadott határozatban a képviselők az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus (CBAM) kiterjedtebb és gyorsabb alkalmazását sürgetik annak érdekében, hogy elejét lehessen venni a globális klímavédelmet gyengítő kibocsátásáthelyezésnek (azaz annak, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre helyezzék át, illetve az uniós termékeket karbonintenzívebb importtermékekkel helyettesítsék). A javaslat szerint ezt mechanizmust a szerves vegyi anyagokra, a műanyagokra, a hidrogénre és az ammóniára, valamint a közvetett kibocsátásokra is ki kellene terjeszteni.

Döntés született a Szociális Klímaalapról is. Az alap számára rendelkezésre álló összeg két forrásból adódik össze: a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe (ETS) bevont kereskedelmi célú közúti fuvarozás és épületek által generált összeg 25 százalékából és 150 millió újabb kibocsátási egység elárverezéséből származó bevételből. A végösszeg a 2027-ig tartó időszakra a Parlament becslései szerint 16,39 milliárd euró lesz, amely a következő uniós költségvetési tárgyalások és a magánépületek és a közúti közlekedés ETS-be vonása fényében 2032-re akár összesen 72 milliárd euróra is emelkedhet.

Itt tartunk most

Egy héttel később, június 29-én az EU 27 környezetvédelmi minisztere (a Környezetvédelmi Tanács) öt törvényt fogadott el a klímavédelmi csomag részeként. Megegyeztek abban, hogy 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását. A tárcavezetők a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be. Megállapodtak az 59 milliárd eurós Szociális Klímaalap létrehozásáról is a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében.

A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek. Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat. A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amelyek célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.

Így születnek a kompromisszumok az EP-ben

Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a Transtelexnek elmondta, azért is született egyezség a Környezetvédelmi Tanácsban június 29-én a klímacsomag fontosabb elemeiről, mert Emmanuel Macron államfő ambíciója az volt, hogy a francia EU-elnökség utolsó napjaiban ez megtörténjen. Az EU elnökségét ugyanis július elsejétől Csehország vette át, Prága pedig már korábban bejelentette, hogy a klímacsomag elfogadása nem tartozik a prioritásai közé, és ez is lassíthatja a jogszabályok elfogadását.

Winkler Gyula – Fotó: winklergyula.ro
Winkler Gyula – Fotó: winklergyula.ro

A képviselő a parlamenti vakáció közeledésével magyarázta azt, hogy az EP-ben is sikerült két hét leforgása alatt, június végére kompromisszumra jutni a klímacsomagról. „A nagy pártok számára nyilvánvaló volt, hogy ha újrakezdik a nagyon bonyolult, több száz módosítóból álló anyag vitáját, akkor ennek a vakáció előtt nem lesz vége, s folytatni kell szeptemberben. Ezt senki nem akarta, ezért megegyeztek egy olyan formában, amelyik a szociáldemokratáknak és a néppártiak egyaránt megfelel úgy, hogy azért senki ne maradjon szégyenben. Vagyis mindegyik fél mondhassa el a saját választóinak, hogy valamit nyert a vitán” – részletezte a tárgyalások néppárti a politikus.

Az egyik kompromisszum pedig az volt, hogy a magánszemélyeket is érintő klímaadót csak 2029-től vezessék be.

Arról, hogy ez az intézkedés hogyan érintené majd az energetikai szempontból elavultabb lakóépületekkel rendelkező Romániát, Winkler Gyula elmondta: az ország számára az lesz a tét, hogyan tudja felhasználni a következő 5-6 évben az uniós alapokat, illetve az uniós helyreállítási alapból származó összegeket. Emlékeztetett arra, hogy Romániának a rendelkezésére állnak források a tömbházak és a közintézmények energiahatékonyságának növelésére. „Szerintem van esély arra, hogy a következő években nagyon sokat javítsunk ezen a téren” – jegyezte meg.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy nagyon sok még a kérdőjel a klímaadó negatív hatásait ellensúlyozni hivatott Szociális Klímaalap körül. „Ha a klímacsomag életbe lép, óriási változások várnak a gazdaságra és a társadalomra. A tagállamokat nem szabad magukra hagyni a rászoruló lakosság, az energiaszegénységben szenvedők, a kisjövedelmű nyugdíjasok megsegítésében. Lesznek olyan munkavállalók, akik nem fognak tudni ingázni, mert luxus lesz számukra az utazás, és elveszíthetik az állásukat. De az még nincs letisztázva, hogyan fog a segítségükre válni a Szociális Klímaalap, netán értékjegyekkel vagy más eszközökkel” – jelentette ki.

Winkler Gyula elmondta: észszerűtlennek tartja, hogy 2035-re betiltsák a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását az EU-ban, ezért nem szavazta meg a javaslatot. Hozzátette, nem is hiszi, hogy ez a célkitűzés teljesíthető, és szinte biztos abban, hogy ez a határidő a későbbiekben módosulni fog. Érvelése szerint csak a kommunizmusban fordulhatott elő az, hogy közigazgatási döntéssel szabályozták a gazdaságot. „A gazdaság törvényeit, akárcsak a fizika törvényeit, nem módosíthatja politikai döntéssel egy parlament. Márpedig most ez történik. Az összes technológia közül jelenleg csak eggyel gyártható nulla kibocsátású autó. A parlament pedig kimondta, hogy csak ezt az elektromos technológiát lehet használni az EU-ban 2035 után. Ez a kommunizmusra emlékeztető módszer” – szögezte le.

A politikus a baloldalt és a „progresszíveket” okolta azért, mert ez megtörténhetett. Arra a felvetésünkre, hogy ezt a javaslatot az Európai Néppárt frakciójának – amelynek RMDSZ-képviselőként maga is tagja – nagy többsége is megszavazta, Winkler Gyula kijelentette: álláspontjáról egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnökkel is. „Az RMDSZ politikai döntése szerint van, amikor nem szégyelljük, ha kisebbségben maradunk” – jelentette ki.

Idén még biztos nem fogadják el a klímacsomagot

A képviselő kérdésünkre elmondta, a nyári vakáció után, szeptemberben indulnak újra az egyeztetések a Tanács és az EP között a klímacsomagról. A folyamat azonban elhúzódhat. „A rendes jogalkotási eljárásban nincs megszabva határidő egy adott tervezet elfogadására. Volt olyan eset, amikor az eljárás tíz évet tartott. Volt olyan is, amikor egy hónap alatt lezárult, de ez kivételes eset volt. Ha valamelyik uniós tagállam nagyon ellenez egy tervezetet, akkor egyszerűen meg tudja akadályozni az egyezségre jutást” – magyarázta a politikus, hozzátéve, hogy a tervezet akkor tekinthető majd elfogadottnak, ha előbb az EP, majd Tanács ugyanazt a szövegváltozatot fogadja el.

A képviselő egyetértett azzal a felvetésünkkel, hogy mivel a klímacsomag csomag határidőkhöz köt bizonyos intézkedések bevezetését, minél inkább elhúzódik a jogszabályok vitája, annál kevesebb idő jut a célkitűzések teljesítésére. De emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság tavaly nyáron terjesztette be a javaslatait, és időközben Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Ez a háború minden szempontból új helyzetet teremtett, de elsősorban az energiaárak, az üzemanyagárak szempontjából. Ezt figyelembe kell venni. Rendben van, hogy sietünk, határidős klímacélkitűzéseink vannak. Csakhogy sajnos senki nem tudja megmondani, mikor és hogyan fejeződik be ez a háború” – fogalmazott a politikus.

Winkler Gyula nemmel válaszolt arra a felvetésünkre, hogy az Európai Bizottságnak ezek szerint le kell mondania az eredeti célkitűzéseiről. „Nem az ambíciókból, hanem a módszerekből és a sebességből kell visszavenni” – vélekedett. Szerinte az Európai Bizottságnak a karbonvámra, a klímaadóra, a légi- és hajóközlekedésre vagy a mobilitásra vonatkozó javaslatai egyenként alaposan megindokolt indítványok. Csomagként kezelve ezeket azonban akkora társadalmi változással járnak, amelynek vesztesei lesznek.

„Közép-Kelet-Európában sokkal nagyobb a potenciális veszteseknek az aránya a lakossághoz viszonyítva, mint Nyugat-Európában. Ezt a helyzetet kezelni kell, és ezt nem lehet csak a tagállami kormányokra bízni, európai programokra is szükség van. Erről is szól nyilván a Szociális Klímaalap, amiről azonban – mint már említettem – még nem tudjuk, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni”

– magyarázta. Hozzátette, hogy az EP-ben született kompromisszum szerint az Európai Bizottság a következő öt évben hatástanulmányt fog készíteni például a karbonvámról. Ha pedig nem működik a karbonvám intézménye, akkor módosítani kényszerül majd a klímacsomagot. „Tehát a levegőben lebegnek még a határidők. Nagyon jó, hogyha az elmélet a gyakorlatban jól működik. De mit teszünk akkor, ha az elmélet a gyakorlatban nem fog jól működni, illetve nem minden tagállamban fog jól működni?” – jegyezte meg.

Winkler Gyula kérdésünkre leszögezte: semmi esélyt nem lát arra, hogy a klímacsomagot év végéig elfogadják. Már csak azért sem, mert a jogszabályokhoz kapcsolódó taxonómia-rendelet az Európai Unió Bíróságára kerülhet, és a per évekig elhúzódhat. A képviselő arra utalt: az EP az ukrajnai háborúval is összefüggésben múlt szerdán zöld jelzést adott annak, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok egyes tevékenységeit – bizonyos feltételek mellett – beemeljék a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közé. Dánia és Luxemburg szerint azonban nem hiteles a fosszilis tüzelőanyagnak számító gázt zöldnek minősíteni. A Greenpeace pedig azonnal közölte, hogy hivatalos felülvizsgálati kérelmet nyújt be az Európai Bizottságnál, és ha ez nem vezet eredményre, akkor az Európai Uniós Bíróságához fog fordulni.