2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új autók forgalmazását az EU-ban

2022. június 29. – 07:29

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Unió tagországai szerda hajnalban elfogadták a beterjesztett klímavédelmi törvényeket: egyebek között 2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását, és létrehoznak egy több milliárd eurós alapot arra, hogy abból támogatni tudják a szegényebb állampolgárokat a károsanyag-kibocsátás miatt kivetendő adók megfizetésében, írja az MTI.

Az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényt fogadott el egy klímavédelmi csomag részeként. Ezek lehetővé teszik majd, hogy az EU – a világ harmadik legjelentősebb kibocsátója az üvegházhatást okozó gázokból – 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását csak 2027-ben, egy évvel később kezdik el, mint ahogy eredetileg tervezték. A szegényebb állampolgárok adótámogatására létrehoznak egy 59 milliárd eurós alapot a 2027–2032 közötti időszakra.

A döntés előtt gyakorlatilag kettészakadt Európa az elektromobilitási szempontból leszakadó, egyebek mellett az autóipari munkahelyek megszűnésével érvelő országok csoportjára, illetve a támogatókéra. Magyarország ellenezte az új benzines és dízelautók gyors betiltását, erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Frissítés 10:18: Több tagállam – köztük Olaszország – szerették volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a többfelé csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további öt év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente. A Ferrari megkésett belépéséről az elektromosautó-piacra korábban itt írtunk bővebben.

A miniszterek a lakóépületek és a közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátásának megadóztatását is támogatták, azzal a kitétellel, hogy az eredetileg tervezettnél egy évvel később, 2027-től vezessék be.

Megállapodtak egy 59 milliárd eurós szociális klímaalap létrehozásáról is a 2027-2032 közötti időszakra, amelynek célja, hogy segítse a lakosság alacsony jövedelmű rétegeit a zöld átállás költségeinek viselésében.

Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelte. Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait. Finnország, Dánia és Hollandia, amelyek nettó befizetők lennének a klímaalapba, pedig azt szerették volna elérni, hogy az kisebb legyen.

A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek.

Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat.

Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat.

A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amelyek célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.