Új metoo-hullám indulhat a romániai színház- és filmszakmában?

Egy húszéves kultfilm szereplője, Viorica Vodă a Gopo-gálán beszélt nyilvánosan az őt karrierje során ért szexuális bántalmazásokról. A terem először döbbent csöndbe borult, majd férfi színész kollégák „viccelték el” a kényelmetlen intermezzót, aztán egy színésznő próbálta minimalizálni kolléganője traumáját. Csak egyikük állt ki Vodă mellett, a gálán a női főszereplő díját átvevő Katia Pascariu. A szakma most ocsúdott föl, sorra posztolnak az ügyről a színészek, rendezők.

A filmes és színházi szakmában elszenvedett szexuális zaklatásokról vallott könnyek között a román filmes szakma legrangosabb rendezvényén a most 20 éve megjelent Filantropica című, átütő nemzetközi és hazai sikerű román kultfilm egyik szereplője, Viorica Vodă, számolt be a Cultura la duba független kulturális portál.

A Gopo-gálán a színésznő elmondta, 25 évesen nem volt felkészülve arra a kitettségre, expozícióra, ami a film sikere nyomán őt színésznőként érte.

Évek óta jár pszichoterápiára, hogy a színházi és filmes szakma berkein belül elszenvedett szexuális zaklatásokat feldolgozza.

„Nagyon sok színházi és filmrendező van, akik, úgy tűnik, mintha összekevertek volna a karakterrel, annyira hiteles voltam” – tárta fel a Filantropicában a főszereplőt elcsábító, „szőke bombázó” manöken, Diana Dobrovicescu szerepét eljátszó Vodă.

„Ne gondolja, hogy most újra fel akarom találni magam a #metoo from Moldova kampány kezdeményezésével, csak mert Besszarábiából származom. Nem. Nem ez a lényeg” – folytatta a színésznő, amikor kollégája, Alexandru Ion színész félbeszakította azzal, hogy: „Tapsot neki!”

„Mindezt azért mondom, mert most, 45 évesen, két gyermek édesanyjaként úgy érzem, hogy ezt ki kell mondanom. És főleg egy lány anyjaként, aki itt van a teremben – és pont annyi idős, mint a film, 20 éves, és ugyanolyan szép, érzékeny, tehetséges, és aki építészhallgató –, hogy a jövőben, amikor a pálya elején lesz és karriert épít, legyen bátorsága, ne szégyellje magát. Olyan férfiak vagy nők világában sem, akik képzettségükből vagy képzettségük hiányából kifolyólag nem mernek beszélni. Nekünk nem volt merszünk. Az egész generációnk szégyenben és szerénységben nőtt fel”

– folytatta a színésznő.

„De a film, végül is, sikeres volt” – vetette közbe egy másik férfi kollégája, Marius Vizante, majd a Filantropica másik fontos női szerepét játszó Mara Nicolescu reagált úgy, hogy a film forgatásán „minden csodálatos volt”, és neki nem voltak hasonló tapasztalatai.

Viorica Vodă szavaira a gála folyamán szintén felszólaló Nae Caranfil rendező semmilyen formában nem reagált, végig szigorúan csak a filmről beszélt.

A gála folytatódott, anélkül, hogy bárki hozzászólt volna a vallomáshoz, egészen addig, amíg a legjobb női főszereplő díját átvevő Katia Pascariu nem lépett mikrofon elé.

A fiatal színésznő megköszönte Viorica Vodă szavait, és gratulált neki. „Azt hiszem, volt néhány emlékezetes dolog ezen az estén, és nem az, amit én most mondok, és azt hiszem, egy kicsit túl gyorsan túllépett mindenki azon, amit Viorica Vodă mondott.

Szeretném, ha elgondolkodnánk azokon a dolgokon, amiket közölt. Szeretném megköszönni neki, hogy kimondta; és sajnálom, hogy 20 évbe telt, mire kimondta, amit mondott. És nagyon sajnálom azokat a reakciókat, amiket hallottunk, és amiket nap mint nap látunk, de ma este a színpadon lehettünk tanúi, éppen a körülötte lévő kollégái részéről, és ez borzalmas volt. De sokan közülünk minden nap látjuk az ilyen reakciókat. Még egyszer köszönöm. És gratulálok!”

Nem helyénvaló fizikai interakciók, szexizmus, bántalmazás a színészképzés során: lassan hullanak le az újabb leplek

Katia Pascariu korábban a Cultura la dubanak adott interjúban már beszélt arról, hogy a bukaresti I.L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen (UNATC) a színészképzés hallgatójaként káoszt, szakmaiatlanságot, felelőtlenséget, önkényt tapasztalt, és pedagógiai érdektelenséget a fiatal színészjelöltek szakmai fejlődése iránt.

Annak címén, hogy „ez a színészet, ki kell tenned magad, sérülékeny kell légy, dolgozz a testeddel, rezonálnod kell, hagynod kell, hogy provokáljanak”, nagyon sok cselekedet felmentést kapott, és a legtöbb visszaélést a női hallgatók szenvedték el, de nemcsak – jelentette ki.

Nem helyénvaló fizikai interakciók, szexizmus volt tapasztalható, ugyanakkor mindannyian érzelmileg is bántalmazva voltak. Ha egy tanár és egy diák között viszony alakult ki, az teljesen elfogadhatatlan módon, egyoldalúan a tanár részéről történt, nem volt tere a szabályok megbeszélésének

– mesélte.

A Gopo-díjas, nemzetközi sikereket arató színésznő 2006-ban végezte el az egyetemet. Az interjúban arra is visszaemlékszik, első év után azt a tanácsot kapta az egyetemen, hogy ősszel inkább ne térjen vissza, mert „nem neki való”.

Lehetséges, hogy valóban nem voltam jó, de szakmailag totális közömbösséggel viszonyultak hozzám, anélkül, hogy egy párbeszédre, empátiára alapuló, valódi alkotói közeget teremtettek volna – mondta.

Katia Pascariu a független színházi szcénában dolgozott, rendszeresen felemelte a szavát a hátrányos helyzetű fiatalok ingyenes művészeti képzéséért. Radu Jude filmrendező fedezte fel a filmszakma számára. Pascariu a Berlinalén Arany Medve-díjas, most a Gopo fődíját is magáénak tudható Babardeală cu bucluc sau porno balamuc című filmért kapta meg a legrangosabb romániai szakmai díjat.

A szakmában dolgozók közül többen kiállnak Viorica Vodă mellett, és az áldozathibáztató mentalitást bírálják

Viorica Vodă vallomására a szakma több képviselője utólag reagált Facebookon. „20 évvel a Filantropia című film megjelenése után Viorica Voda színésznő a Gopo színpadán elmondja, hogy színházi és filmes rendezők zaklatták. Elmondja, azt szeretné, ha a filmmel egyidős lánya ne menjen át mindezen. Sírva mondja, hogy nemzedéke hallgatott, és szégyell erről nyilvánosan beszélni. És hogy azt akarja, hogy a nők ne szégyelljék magukat. Erre kollégája, Mara Nicolescu színésznő hatalmasat kavar, minimalizálja Viorica Voda tapasztalatait. Valahogy azt sugallja, vagy legalábbis én így értettem, hogy őt nem zaklatták a fizikai megjelenése miatt. Mindenki nevet, haha” – idézte fel a történteket posztjában Maria Cirstea filmrendező, operatőr, aki saját bevallása szerint „szégyent” és „kozmikus szomorúságot” érez a történtek kapcsán.

„Amellett, hogy szörnyű, amin keresztülment, még borzalmasabb, hogy most, 20 évvel később, egy kolléganő kigúnyolja. Talán 20 évvel ezelőtt egy fekete lyukban voltunk, és nem sokat értettünk az egészből nemzetként, de megengedhetetlen, hogy most természetesnek tekintsük a szexuális zaklatást vagy a szexuális zaklatás áldozatait kigúnyoló attitűdöt! Főleg nőként”

– írta a rendező, egyúttal gratulálva Pascariunak, hogy elítélte a többi kolléga gúnyos hozzáállását.

„Nincs időnk a nők közötti gyűlölködésre. Ha egy nő azt mondja, hogy szexuálisan zaklatták, hogy áldozat volt, legalább légy annyira tisztességes vele, hogy ezt ne kérdőjelezd meg, ne kicsinyítsd a tapasztalatát, ne csúfold! Borzasztóan sok a gyűlölet a férfifilmekben. A színésznők gyakran válnak szexuális zaklatás áldozataivá.

A technikai csapatban dolgozó nők kettős erőfeszítést tesznek azért, hogy profiként lássák és elismerjék őket. Rendezőnők. Nők a kamera mögött. Nők a műszaki csapatban. Nők ezreit döbbenti meg ez a kőkorszaki hozzáállás. Akár azért, mert túl fájdalmas, akár azért, mert nincsenek eszközeid, gyakran nehéz beismerni magadnak is a feléd irányuló bántalmazást. Aztán jön a szégyen. Aztán saját magad hibáztatása. Aztán megint a szégyen. És így tovább.

Meg kell tapsolni és bátorítani kell azokat a nőket, akiknek van bátorságuk nyilvánosan beszélni tapasztalataikról. Ne hagyjuk, hogy újabb 20 év teljen el, mert ez azt jelentené, hogy gúzsba kötött nők újabb generációi nőnek fel. Ezért volt nagyon fontos és szükséges Viorica Voda tegnap esti beszéde a Gopo-gálán” – írta egy másik posztban a rendező-operatőr.

„Talán mégis szükség lenne egy újabb #metoo hullámra, a szexuális zaklatásról és erőszakról, amelyben a román kultúra »fontos« képviselői érintettek. És talán ezúttal több embernek lesz bátorsága (a céhből és nem csak) megbeszélni traumáit. Csak mondom” – írta Lulu Trasnea színész-rendező.

Iulia Popovici film- és színházkritikus egy filmjelenetet osztott meg a Filantropicából, amelyen Viorica Vodă „az átmenet korszakának romániai filmjeiben filmes eszközökkel abuzált rengeteg női test egyikét” játssza.

Szerinte Mara Nicolescu a maga módján csak visszaigazolta kolléganője vallomását, hiszen szavait úgy lehet értelmezni, hogy ő elfogadta a szakmában a szexuális előnyök és utalások létezésének tényét. Viorica Vodă kétségbeesett kiáltását saját kollégái iróniája fojtotta el, és a nagy kivétel Katia Pascariu volt, aki felismerte, hogy csak egy gálán lesz igazán hallható az, amit mondani akarunk – értékelte a kritikus.

„Tegnap este óta igyekszem csillapítani a haragomat, hogy három szót tudjak megfogalmazni a román filmes céhről, amely tegnap a kiszolgáltatottság és a bátorság szemtanúja volt, de cinkosként elhallgatott, másfelé fordította a fejét, és folytatta ugyanazt az utat, hogy elrejtse a belső visszaéléseket”

– írta Raluca R. Gorgos rendező. Viorica Voda az őszinteségéért azt kapta, hogy ne az őt ért bántalmazásról vagy annak hosszú távú személyes következményeiről beszéljen, hanem a húsz évvel ezelőtti remekműről, a Nemzeti Színház nagytermében tartózkodó körülbelül 900 filmes gyávaságától és cinkosságától „teljesen undorodva hagytam el a termet” – írta a rendező.

„Talán itt az ideje, hogy beszéljünk azokról a színházi karokról, ahol a színésztanárok előléptetik a hallgatókat, vagy ahol professzorok foglalkoznak a főiskolai »felkészítéssel«. Talán itt az ideje, hogy beszéljünk azon diákok megbélyegzéséről, akik nem hajlandók teljesen levetkőzni az órán a »színészi« gyakorlatok részeként, amelyeknek úgy tűnik, hogy gátlásmentesítő szerepük van. (Tudok egy valós esetet, amelynek történetét közvetlenül az áldozattól tudtam meg, akinek végül sikerült iskolát váltania” – írta Tudor Chirilă színész, producer. Egy hozzászólásban pedig kijelentette, hogy a színházi szakmában hírhedt, de elhallgatott gyakorlatként dívik, hogy a szakmai felemelkedést szexuális „szívességekhez” kötik.

Egy megkésett metoo-hullám következik?

Viorica Voda nyilatkozata közvitát váltott ki a szexuális zaklatásról a művészvilágban – írja összefoglalójában Brîndușa Armanca újságíró, egyetemi tanár. Ugyanakkor rámutat: a nők szexuális zaklatásának társadalmi elfogadottsága minden területet érint, egy 2016-os Eurobarométer-felmérés szerint a romániai válaszadók 55%-a vélte például úgy, hogy a nemi erőszak indokolt lehet. A nemi alapú erőszakról szóló Eurobarométer eredményeiből az is világos, hogy széles körben elterjedt egy olyan mentalitás, amely veszélyezteti a nők fizikai és pszichikai integritását;

29% például úgy gondolja, a kolléganők szexuális zaklatását nem kellene büntetni.

A híres színésznő nyilvános vallomása talán megteremti az alkalmat Romániában arra, hogy ismét fókuszba kerüljön a nők elleni szexuális zaklatás problémája – véli Andreea Rusu, a nők elleni erőszak felszámolásáért küzdő és az áldozatok védelmével foglalkozó Filia Központ igazgatója. Az Europa Liberănek Rusu ugyancsak úgy értékelte, Viorica Vodă vallomását a gálán megpróbálták bagatellizálni, ám ez nem csoda, hiszen Romániában a 2018-as nemzetközi #MeToo kampány közel érzékelhetetlen volt, és a közvélemény hajlamos az áldozathibáztató, az agresszorokat felmentő diskurzusok elfogadására.