Tovább akciózik a Jobbik a Romániából érkező folyami hulladék miatt

A román hatóságok szerint éppen dolgoznak a megoldáson: tíz uszadékfelfogó berendezés épül a szemét begyűjtésére.

A Jobbik április 22-én, a Föld Világnapja alkalmából petícióval és három zsáknyi hulladékkal tiltakozott a budapesti román nagykövetség előtt a Tisza és a Szamos folyók szennyezése ellen.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a párt akciójára válaszként arról írt a közösségi oldalán, hogy szerinte „a Jobbik éket verne a magyar közösségek és a szomszédos országok közé”. Csoma azt fejtegette, hogy Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter már hivatalba lépése óta megoldásokat keres, és ültet gyakorlatba a probléma kezelésére.

Tánczos Barna is reagált, a közösségi média oldalán kifejtette: „A folyók szennyezése valós probléma, amelyet konkrét megoldásokkal kell kezelni. Az elmúlt két évben mind diplomáciai szinten, mind a romániai és magyarországi szakemberek azon dolgoztunk, hogy megtaláljuk ezeket a megoldásokat, és megállítsuk a határokon átnyúló folyók szennyezését. Az eredmény: Romániából jelenleg nem szállítanak a folyók jelentős mennyiségű hulladékot a magyarországi folyószakaszokra.”

A tárcavezető szintén megjegyezte, hogy „a környezetvédelmet ki kell hagyni az olcsó politikai csatározásokból”. Tánczos Barna ugyanakkor kijelentette: a környezetvédelmi minisztérium továbbra is azon dolgozik, hogy tisztán tartsa a folyóinkat, a vízügyi hatóság szakemberei pedig integrált megoldást dolgoztak ki az ország nyugati folyóin úszó hulladék eltávolítására.

„Tavaly Tulkán helyeztük üzembe az első hulladékgyűjtőt, idén pedig Nagyváradon avattuk fel a második ilyen berendezést a Sebes Körösön. Összesen tíz ilyen rendszert telepítünk a Szamos és a Körösök vízgyűjtő medencéjében, amelyből idén további négy készül el”.

A miniszter arról is írt, hogy elindították a Tiszta Romániát! nevű kampányt, melynek révén meg akarják változtatni a döntéshozók és a polgárok hulladékgazdálkodással szembeni szemléletét. Ennek keretében április folyamán a vízügyi hatóság, a környezetvédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények és a helyi önkormányzatok önkéntesekkel együttműködve több száz takarítási akciót szerveztek.

A minisztérium a környezetvédelmi alapon keresztül anyagilag is támogatja a programba bekapcsolódó önkormányzatokat, melyek lakosságarányosan 3000 és 30 000 lej közötti összeget kaphatnak a kampány megszervezésére. Hozzátette: dolgoznak egy betétdíjas rendszer bevezetésén, amely ösztönözni fogja a csomagolóanyagok visszaváltását, és ezáltal az újrahasznosításukat.

A Jobbik politikusai ezt követően egy közleményt adtak ki, melyben azt fejtegették, hogy „környezetünk védelme nem lehet olcsó politikai csatározások témája – ebben nincs vita”, azonban szerintük „a Csoma Botond által leírt eredmények semmilyen tekintetben nem érzékelhetőek a Szamos magyarországi szakaszán – PET-palackok millió érkeznek a víz sodrásával”.

Az ügy fejleményeként pénteken a magyar külügyminisztérium előtt tartottak sajtótájékoztatót, amelyen Szíjjártó Péter külügyminisztert szólították fel arra, hogy vessen be diplomáciai eszközöket a folyószennyezés megfékezésére. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője elmondta: Szíjjártó közvetlenül a román kormányra kellene nyomást gyakoroljon ez ügyben, továbbá meg kellene keresse a román kormány környezetvédelmi miniszterét is adó RMDSZ-t, amellyel a magyar kormánypárt kiválóan együttműködött pl. a magyarországi választások alkalmával is – utalva arra, hogy az RMDSZ egyebek mellett komoly szerepet vállalt a szavazólapok begyűjtésében is.

Gyöngyösi szerint a magyar külügyminiszternek emellett az ENSZ és az EU szintjén is lobbiznia kellene, hiszen Románia számos olyan nemzetközi vízügyi egyezmény része, amely kötelezné a folyók tisztán tartására. Úgy vélte, miután 12 éve „csip-csup ügyekben harcol a magyar kormány az EU intézményeivel”, végre felléphetne egy olyan nagy horderejű ügyben is, mint a Magyarországra érkező folyók szennyezése.

A romániai oldalon épülő uszadékbegyűjtő berendezésekkel kapcsolatban Pásztor Sándort, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter vízügyi tanácsadóját is megkerestük. „A Körösök medencéjében több hulladékfelfogó műtárgy is van már. Amikor jön egy árhullám, és hoz valami uszadékot – legyen az PET-palack, fólia vagy faág –, automatikusan beindulnak, kiszedik az uszadékot egy szállító szalagra, ahonnan egy utánfutóra kerül. Jórészt automatizálva vannak, rendben vannak, jól működnek” – fejtette ki a Transtelex érdeklődésére Pásztor.

A szakértő elmondta, idén további négy uszadék kiszedő berendezést alakítanak ki. Ebből kettő a Szamos medencéjében lesz, az egyiket Szatmárnémetinél, a másikat Betlennél állítják üzembe. További kettőn dolgoznak a Körösök völgyében, a tervek szerint egyet a Berettyón alakítanak ki, egyet pedig az Ér folyón.

Pásztor Sándor szerint vegyes megoldásokat alkalmaznak, mert pl. a Szamos Szatmárnémetinél túl széles és túl gyors folyású ahhoz, hogy az említett automatikus gerebeket alkalmazni lehessen, itt más technológiát használnak majd.

A Szamoson egyébként összesen négyet helyeznek majd üzembe, amely mielőtt átér Magyarországra, négy erdélyi megyén folyik keresztül, és ezek közül mindegyikben lesz egy-egy uszadékfelfogó. A Szatmárnémetinél és Betlennél idén átadni tervezett berendezések mellett készül egy-egy műtárgy Kolozs megyében, illetve Máramaros megyében is, itt a Lápos befolyásánál alakítanak ki tisztítóberendezést. A Körösökön már működik kettő, egyet tavaly adtak át Tulkánál, egyet pedig idén Nagyváradnál. Itt készül további három, melyek közül a már említett kettőt tervezikk idén befejezni.

Pásztor Sándor szerint ezek a létesítmények a folyó keresztmetszetében az összes uszadékot begyűjtik, így nem juthat tovább hulladék. „A Víz Világnapja alkalmából bemutattuk ezeket a terveket mind a román oldalon, Szatmárnémetiben, mind Magyarországon, Nyíregyházán. Tánczos Barna mellett részt vett a találkozón a magyar mezőgazdasági miniszter és a vízügyi hatóság vezetői is. Beszámoltunk nekik a tervekről” – fejtette ki Pásztor.

Tánczos Barnát is megkérdeztük a Jobbik újabb fellépése kapcsán, a tárcavezető politikai indíttatásúnak érzi a párt akcióit, ezért inkább nem fűzne hozzá kommentárt, mert nem akarja a környezetvédelmi és folyószennyezési kérdésekbe belekeverni a politikát.

„Tavaly több alkalommal egyeztettem Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Nagy István mezőgazdasági miniszterrel is, és közösen megállapodtunk arról, hogy milyen intézkedéseket ültetünk gyakorlatba. A vállalt programot teljesítjük”

– szögezte le a tárcavezető.

Kifejtette, az említett Tiszta Romániát! című nagyszabású hulladékgyűjtő kampány egyik célja éppen az, hogy megtisztítsák a Magyarország irányába tartó folyók vízgyűjtő területeit, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a vizekbe.

„Más hozzáállásra van szükség az állampolgárok és az önkormányzatok részéről is, az önkormányzatok nem gyűjtik megfelelően a hulladékot. Ez nemcsak a környezetvédelmi minisztérium felelőssége. Az iskolákban is szervezünk oktatási, tájékoztatási programokat, ezek révén igyekszünk hatni a felnőttek mentalitására is” – magyarázta.

Tánczos egyébként egy csütörtöki Facebook-posztjában bejelentette: egy hónappal meghosszabbítják a Tiszta Romániát! kampányt, így májusban is folytatódnak a takarítási akciók. A tárcavezető arról is írt, hogy eddig 230 önkormányzat kért támogatást a szemétszedéshez.

„A kampány célzott ellenőrző akciókkal is kiegészül. Június 1-je után azokon a területeken és helységekben fogják kezdeni a szakhatóságok az ellenőrzéseket, ahol nem szerveztek hulladékgyűjtési akciót” – írta a miniszter.