Naponta több százan gyújtogatnak a határban: idén a szokásosnál is nagyobb károkat okoztak a tarlóégetések

Naponta több százan gyújtogatnak a határban: idén a szokásosnál is nagyobb károkat okoztak a tarlóégetések
Fotó: az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Évről évre az ország jelentős részén lángol a határ tavasszal, mert vannak, akik olcsón próbálnak megszabadulni a száraz növényzettől. A módszer illegális és káros mind az emberek egészségére, mind a környezetre nézve, rendszerszintű megoldás azonban eddig nem volt a problémára. Tánczos Barna szerint azonban számon kérik azokat, akik idén tavasszal gyújtogattak.

A Környezetvédelmi Őrszolgálat március közepén kiadott jelentése szerint példátlanul magas volt idén a vegetációtüzek száma, az utóbbi 5 év átlagát messze felülmúlta. „Naponta 83 piromániás gyújtogat a határban országszerte” – írták. Az év első két és fél hónapjában több mint 6 ezer tarlótüzet vettek nyilvántartásba a hatóságok, ami 3,7-szerese az előző évi adatoknak. A lángok több tízezer hektárt borítottak be, juhnyáj is égett meg, épületekbe is belekaptak a lángok, továbbá két halálesetről és égési sérültekről is beszámolt az őrszolgálat.

Jelentős összegű bírságokról is szólnak hírek, illetve arról is, hogy több száz gazdától vonták meg a mezőgazdasági támogatást a tarlótüzek miatt, a jelenséget azonban egyelőre nem sikerült visszaszorítani.

Az illegális égetés miatt a rendőrség is kiszabhat büntetést: természetvédelmi területen bűncselekménynek minősül az illegális gyújtogatás, és a nem védett területeken is jelentős összegű bírság adható. Mindemellett a mezőgazdasági támogatás is megvonható az égetések miatt. Az ellenőrzések azonban vélhetőleg nem elég alaposak és nem elég rendszeresek ahhoz, hogy elrettentő erővel bírjanak.

Az égetéshez egyébként azért folyamodnak a gazdák, mert ez egy olcsó módszernek számít a területek megtisztítására, a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) pedig csak akkor folyósítja a területalapú támogatást, ha ezek karban vannak tartva. Ez a támogatás hektáronként 120-500 euró közötti lehet.

„Elvileg mindenki szeretné megtalálni a tetteseket, de a zárt vidéki közösségekben a hatóságokkal való együttműködési hajlam nagyon csekély. Ez rengeteg visszássághoz vezet. Legfőként emiatt nem lehet szinte soha megtalálni a tettest, bár a hatóságok sem tűnnek különösen elkötelezettnek a felkutatásában”

– mondta el a Transtelexnek Katona László, aki idén tavasszal szintén a kárvallottak közé került.

„Sokszor a gyújtogató helyett azokra haragszanak, akik kihívják a tűzoltókat vagy értesítik a rendőrséget mert »meggyűjti a bajukat«. A hatóságokkal való együttműködés nemcsak a gyújtogatók felelősségre vonása miatt fontos, hanem azért is, hogy az ártatlan áldozatok ne veszítsék el a területalapú támogatásokat. Meggyőződésem, hogy több ártatlan tulajdonost büntetnek meg a hatóságok, mint olyat, aki tényleg gyújtogat. Ezek a tüzek igen gyakran átterjednek a szomszédok parcelláira is, akik ha nem jelentik ezt a tűzesettől számított 10 napon belül a kifizetési ügynökségnek, ők is büntethetőkké válnak. Sajnálatosnak tartom, hogy a hatóságok nem használják a műholdas hőtérképeket, ezek alapján ugyanis nagyon jól követhető lenne, hogy mikor és hol történik gyújtogatás, és a felelősök is jól beazonosíthatók lennének” – tette hozzá.

Tűztérkép március 23-án – Forrás: NASA
Tűztérkép március 23-án – Forrás: NASA

Mint elmondta, a Land Art Egyesülettel, ahol önkéntesként dolgozik, márciusban három erdőfoltot telepítettek Székelyderzs határában, ezek közül az egyik viszont a tűz martalékául eset. Valaki felgyújtotta a területén a száraz növényzetet, a lángok pedig átterjedtek a facsemetékre is, hatalmas kárt okozva. Mint megtudtuk, a Land Art Egyesület erdőtelepítéssel foglalkozik, 40-50 évre vesz bérbe területeket, melyeket beültet és gondoz átlagosan 8-10 évig, mindaddig, amíg zárul a lombkorona. Ekkor a terület bekerül az állami erdőalapba, a tulajdonos pedig vállalja, hogy nem végez itt tarvágást, azaz az erdő jelleget fenntartja.

Katona László szerint az égetés különösen kellemetlenül érinti őket, mivel egy belgiumi támogató jóvoltából végezték az ültetést, és vélhetően nem tesz jót a jövőbeli forrásszerzési lehetőségeiknek az, ha egyeseknek úgy tűnik: nem sikerült megőrizni az ültetvényeket. Leszögezte ugyanakkor: ők nem csak faültetésre vállalkoznak, hanem garantálják azt, hogy a bérbe vett területen erdőt alakítanak ki. Ezért ismét beültetik a területet, illetve kipótolják a csemetéket, amennyiben nem pusztult el mind a tűzben. Elmondta: értesítették a hatóságokat a kárról, a helyi önkormányzattól pedig ígéretet kaptak arra, hogy támogatják őket az ültetvény helyrehozatalában.

A fél hektáros, leégett területre egyébként kislevelű hársat és fehér akácot ültettek, igyekeztek olyan fajokat válogatni, melyeknek nemcsak a faanyaga érték, hanem gyógynövényként vagy mézelőként is hasznára lehet a tulajdonosnak. Az 1500 csemete beszerzése és elültetése több mint 5500 lejbe került, és kb. ugyanennyibe kerül a kerítés is.

„Faültetésre szívesen adnak pénzt a támogatók, azt viszont, hogy minek költünk kerítésre is, már eléggé nehéz elmagyarázni, főleg egy külföldinek. Nehezen értik meg, hogy miért nem a juhász vigyáz például arra, hogy ne hajtsa rá az állatokat az ültetvényre” – magyarázta Katona. Kérdésünkre elmondta: a gondozás költségei, melyre szükség van az első 8-10 év során, szintén elérik az ültetés költségeit vagy meg is haladják azt. Próbáltak biztosítást kötni az ültetvényekre, azonban mivel a határon levő parcellák telekkönyvi helyzete nincs elég pontosan tisztázva, a biztosító cégek ezt nem vállalták. Hozzátette: ez egy országos szintű probléma Romániában, nemcsak Székelyderzsen nincs még megoldva.

Fotó: a Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség Facebook-oldala
Fotó: a Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség Facebook-oldala

Katona László arról is beszámolt, hogy korábban jelentett tarlótüzeket a hatóságoknak, azonban a fellépés többnyire elmaradt. A tűzoltók általában megkérdezték, hogy van-e erdő a közelben, és ha azt a választ kapták, hogy igen, akkor többnyire azt javasolták, hogy a bejelentő értesítse a helyi önkéntes tűzoltókat vagy az önkormányzatot. Ha pedig nem volt erdő, túlterheltségre hivatkozva, egyszerűen nem vették figyelembe a bejelentést.

Értesüléseink szerint a tavaszi gyújtogatások, illetve ezek mértéke már elérte az EU hatóságainak ingerküszöbét is. 4-5 évvel korábban már egyszer kilátásba helyezték, hogy részben felfüggesztik a Romániának járó mezőgazdasági támogatások folyósítását, amennyiben nem orvosolják a helyzetet. A román hatóságok ekkor kidolgoztak egy akciótervet, melyet az Európai Bizottság illetékesei elfogadtak, így elálltak a szankcióktól.

Tulajdonképpen mennyire káros az égetés?

Az, hogy a növényzet égetése során légszennyező anyagok szabadulnak fel, bizonyított tény. Ruprecht Eszter botanikust, kutatót, a BBTE docensét arról kérdeztük, hogy a gyakori tüzek milyen hatással vannak a talajra, a növényzetre és az állatvilágra. Nem ritka eset ugyanis, sajnos, hogy a lángok gazdag élővilágú természetvédelmi területekre, például gyepekre vagy akár erdőkre is átterjednek.

Mint megtudtuk, a tűz hatásainak vizsgálata egy igen aktuális és széles körben kutatott témának számít a biológusok, ökológusok körében. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy az időszakosan megjelenő, nagy kiterjedésű tüzek igen fontos szerepet játszottak a Kárpát-medence élővilágának alakulásában. Korábban az volt az elterjedt feltételezés, az éghajlat viszonyaiból kiindulva, hogy nagy kiterjedésű, zárt erdőségek voltak az uralkodók térségünkben. Ugyanakkor kérdés volt az, hogy ilyen körülmények között hogyan tudtak annyira gazdag, magas biodiverzitással rendelkező gyepek kialakulni, amilyenekkel helyenként még ma is találkozhatunk?

Ruprecht Eszter elmondása szerint arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy – bár a klimatikus viszonyok a Kárpát-medence jelentős részében ezt indokolnák – mégsem az összefüggő erdőségek voltak az uralkodók a legutolsó eljegesedés óta, azaz az elmúlt kb. 13 ezer évben. Az erdőket kisebb-nagyobb kiterjedésű, nyílt területek szabdalták fel, melyek kialakulását és fennmaradását két fő okra vezették vissza: egyik a nagytestű növényevők legelése, rágása, a másik pedig a tűz.

A növénytakaró múltbeli összetételére, illetve a tüzekre vonatkozóan a talajfúratok szelvényeinek elemzése alapján kapnak választ. Angelica Feurdean neves kutató egyebek mellett a Székhez közeli Csukás tóból vett mintát, és a több mint 10 ezer évre visszamenőleg információkat hordozó fúratból előkerülő pollenszemek és elszenesedett növényi részek alapján vont le fontos következtetéseket. Eszerint a nagy vegetációtüzek viszonylag szabályos időközönként jelentkeztek: a régebbi korokban gyakrabban, kb. 150 évenként, később ritkábban, kb. 300 évente volt egy-egy nagy tűz a térségünkben. Tehát a tűz fontos és meghatározó tényező volt régen is, azonban messze nem jelentkezett olyan gyakorisággal, mint manapság.

Pár napja tűz pusztított a bukaresti Văcărești Natúrparkban is – Fotó: az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldala
Pár napja tűz pusztított a bukaresti Văcărești Natúrparkban is – Fotó: az Országos Környezetvédelmi Őrszolgálat Facebook-oldala

A kutató szerint egy nem túl nagy intenzitású, egyszeri égetés nem károsítja jelentős mértékben a talajt. Viszont ha ez ismétlődik, vagy olyan terület ég le, ahol nagy tömegben van száraz növényzet, ezért a tűz intenzitása is nagyobb, ez komoly kártételt jelenthet a humuszréteg szintjén, illetve csökkenhet a felvehető tápanyagok mennyisége, károsodhat a talaj mikrobaközössége. Ezek mellett az égetés talajeróziót indíthat be.

A vegetáció kapcsán pedig kifejtette: ők is kutatják a gyakori égetés hatásait, ezek között pedig az egyik leglényegesebb, hogy elégnek a talaj felszínén vagy a felszín közelében lévő magvak.

Ez pedig egyes növényfajok esetén veszélyezteti a következő generációkat, csökkenti a populáció méretét és annak hosszú távú fennmaradási esélyét. Ha ismétlődik az égetés, ez a hatás felerősödik. „Pázsitfüvek által uralt, homogén, fajok szempontjából elszegényedett növénytakaró alakul ki azokon a területeken, melyeket rendszeresen felégetnek. Azt látom pl. Kolozsvár környékén, hogy egyes részeken az elmúlt 5 évre visszamenőleg minden évben meggyújtják a vegetációt, ami káros folyamatokat indít be. Ez a helyzet, sajnos, a védett Kolozsvári Szénafüveken is, ahol szintén bevett gyakorlattá vált a száraz növénytakaró felégetése” – magyarázta.

Az állatvilágra is károsak a tavaszi tüzek. Míg az emlős állatoknak, kétéltűeknek, hüllőknek, madaraknak nyílik némi lehetőségük elmenekülni a lángok elől, a rovaroknak nem sok esélyük van. „Például a pókok, futóbogarak vagy egyéb ízeltlábúak, de a közkedvelt nappali lepkék túlnyomó része esetén a peték, illetve a bábok a növényzeten megtapadva várják a tavaszt. Ezeket pedig a tűz elpusztítja, ezáltal nagy kárt okoz a következő generációkban” – fejtette ki Ruprecht Eszter.

Vannak tűzfüggő ökoszisztémák is, csak nem nálunk

A kutató érdekességképpen elmondta: léteznek olyan tűzfüggő ökoszisztémák, többnyire a mediterrán éghajlatú vidékeken, melyek kimondottan igénylik az égést. Ezeken a területeken pár évenként, évtizedenként seper végig a tűz természetes körülmények között, és itt döntő többségben olyan fajok élnek, melyek kifejezetten alkalmazkodtak ezekhez a körülményekhez. Egyes hagymás növények pl. a talajban „várják”, hogy mikor égetik le a lángok a fákat, cserjéket, melyek eltakarnák előlük a napsugarakat. Sőt, olyan fajaik is vannak, melyek „öngyulladásra” is képesek, különféle illóolajok révén.

Egyébként azokon a területeken, ahol ilyen tűzfüggő ökoszisztémák alakultak ki, pl. Spanyolország egyes részein, jelenleg épp az okoz problémát, hogy ezeket az időszakosan jelentkező tüzeket rendszeresen eloltották, visszafogták, hogy megóvják az egyre sűrűsödő településhálózatot. Emiatt helyenként viszont olyan mértékben gyűlt fel már a száraz növényzet, hogy katasztrofális következményekkel jár, ha a lángok elszabadulnak az ellenőrzés alól. Felmerült egyébként megoldásként az, hogy természetvédelmi területeken kontrollált tüzekkel próbálják a növénytakaró természetes dinamikáját valamiképpen fenntartani.

Kihangsúlyozta viszont: ez a mediterrán éghajlatú térségre vonatkozik, és nem a Kárpát-medencére. Hozzátette: az ökológusok körében is volt egy vita az elmúlt években a tüzek hatása kapcsán. Egyesek úgy vélték, hogy lehet ezzel pótolni a legelő állatok hiányát, akár természetvédelmi területeken is, hogy a legelők, kaszálók ne bokrosodjanak be. Azonban mára a kutatások igazolták: a gyakori tüzek nem alkalmasak a fajgazdag gyepek fenntartására.

Fotó: a Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség Facebook-oldala
Fotó: a Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelőség Facebook-oldala

Műholdas rendszerrel figyelik a tűzeseteket

Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Transtelex kérdésére elmondta: a jelenség megfékezése érdekében szigorítottak a kiszabható bírságokon. Hozzátette viszont: amikor országszerte egyazon időpontban 10 ezer helyen égnek tüzek, képtelenek mindenhol jelen lenni a hatóságok: a tűzoltók, a környezetvédelmi őrszolgálat, illetve az APIA. A tárcavezető megjegyezte, idén különösen súlyos volt a helyzet a szárazság miatt.

Arról is beszámolt ugyanakkor, hogy elkészíttettek egy szatelites felvételeket elemző programot, melynek alapján be tudják azonosítani a tűzeseteket. Az eredményeket jelenleg is gyűjtik a mezőgazdasági minisztériumban. A rendszer segítségével, mellyel az ország teljes területét sikerült lefedni, két hét leforgása alatt több mint 10 ezer tüzet azonosítottak be. Ezek között volt tarlótűz, erdőtűz, de a Duna-Deltában is észlelték, hogy felgyújtották a nádast. Az eredményeket továbbítják az APIA-hoz, hogy be tudják vezetni a támogatási rendszerükbe, és kiszabhassák az esetleges szankciókat. A miniszter szerint arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a valódi felelősöket megtalálják. A rendőrség bevonásával, figyelembe véve pl. az égetéskor fújó szél irányát, igyekszenek beazonosítani, hogy ki lehetett adott esetben, aki a tüzet előidézte.

„Még nincs kipróbálva, de készült egy, az említett rendszerhez kapcsolható telefonos applikáció is. Ennek révén bárki jelezhet tűzeseteket, az adatokat be tudja majd táplálni a rendszerbe. Ez őszre valószínűleg működőképes lesz”

– magyarázta Tánczos Barna, aki szerint a kérdés továbbra is az, hogy mit tudnak majd csinálni az állami hatóságok, amikor ezrével égnek egyazon időben a tüzek országszerte.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!