A hőség, a csendes gyilkos – július legforróbb heteit éli nemcsak Európa, hanem az egész világ

Kánikula, hőség, forróság, hőhullám, tikkasztó, rekkenő, gatyarohasztó meleg

– nem jut eszembe sajnos több szinonima arra, ami most épp a Föld nagy részén jellemezné az időjárást, de azt hiszem nem is kell tovább ragoznom. Bár amikor ezeket a sorokat írom, éppen viharos eső esik, egy kis jéggel megfűszerezve, a kontinens nagy része és mi magyarok is néhány nagyon meleg héten vagyunk túl.

Július első hete a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb hét volt a világon. A tudósok azonban az ősi antarktiszi jégbe zárt légbuborékok segítségével több mint egymillió évre visszamenőleg is meg tudják becsülni a hőmérsékletet. Az általuk kinyert adatok arra utalnak, hogy a múlt hét volt a legmelegebb az elmúlt 125 ezer évben.

Az elmúlt hetekben Európát sújtó hőhullámot az Olasz Meteorológiai Társaság Cerberusnak nevezte el az alvilág kapuit őrző mitikus lényről. Képgalériánkban megmutatjuk, hogyan küzdöttek a szomszédaink és a világ többi része a forrósággal.

Július 15-én Müller Cecília országos tisztifőorvos több napra is harmadfokú hőségriasztást adott ki az ország teljes területére. Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 Celsius-fokot. A riasztás kiadása utáni nap meg is lett a 2023-as év eddigi legmelegebb napja Magyarországon: a Derekegyházon mért 38,1 fok az új csúcs idén nyáron.

A Belügyminisztérium szintén szombaton elrendelte a vörös kódot, amely szerint minden szociális intézménynek meg kell nyitnia kapuját, ha a regionális diszpécserszolgálat utcán bajba került, magán segíteni nem tudó embert irányít oda. Az elmúlt rövid időszakban már kétszer kellett országosan elrendelni a vörös kódot, ilyen az elmúlt években nem fordult elő – mondta Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szombaton. Mindez jól mutatja, hogy a tavalyi aszályos nyár után valóban nem állt meg a tendencia: egyre melegebbek a nyaraink.

A görög nemzeti meteorológiai szolgálat július 10-én közölte, hogy július 12-től hatnapos hőhullám sújtja majd az országot. Itt is a Dél-Európát sújtó Cerberus nevű hőhullám okozta az extrém forróságot.

A hírek szerint egy 46 éves görög férfi hőgutában halt meg, miután a középső Evia szigetén lévő Chalkida kórházba szállították. A kormány azt tanácsolta az embereknek, hogy lehetőség szerint otthonról dolgozzanak, és ne menjenek ki feleslegesen a szabadba. A legfontosabb idegenforgalmi helyszíneket a legmelegebb napszakban zárva tartják, köztük a világörökség részét képező Akropoliszt, amely vasárnapig minden nap délutántól este fél hatig zárva tart.

A japán állami televízió arra figyelmeztette a nézőket, hogy a hőség életveszélyes szintet ért el, mivel a hőmérséklet egyes helyeken, köztük Tokióban, közel 40 Celsius-fokig emelkedett.

Japánban, ahol a sápadtabb bőrszín a szépségideál, nem bízzák a véletlenre a fényvédelmet. Nem csak naptejekkel, hanem napernyőkkel és teljes arcot eltakaró maszkokkal is védekeznek az UV-sugarak ellen. Nyugaton, ahol a bronzos barna bőr a szép, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy a napozás káros, egészséges barnulás nem létezik, és ha leégünk, azt a bőrünk soha sem felejti el – mondta el lapunknak egy bőrgyógyász szakértő is.

Ezen a nyáron Kanadában és az Egyesült Államokban, valamint Ázsia számos részén, köztük Indiában és Kínában is megdőltek a hőmérsékleti rekordok. Az Atlanti-óceánban a tenger hőmérséklete rekordot döntött, míg az Antarktiszon a tengeri jég kiterjedése a valaha mért legalacsonyabb.

Az Egyesült Államokban, Phoenixben 70 olyan nap volt, amikor a hőmérséklet nem csökkent 32 Celsius-fok alá, beleértve egy háromhetes időszakot, amikor a hőmérséklet elérte a 43 Celsius-fokot az arizonai fővárosban – írja a Guardian. Ehhez hasonló utoljára 1974-ben történt az amerikai városban, de még akkor is csak 18 napig tartott a hőhullám. Christopher Burt időjárás-történész szerint még egyetlen amerikai nagyvárosban sem volt ilyen hosszú hőhullám. A hatóságok más államokban – így például Kaliforniában, Texasban és Új-Mexikóban is rendkívüli forróságra figyelmeztettek.

Görögországban olyannyira meleg volt, hogy az országban erdőtüzek törtek ki, főleg Athén környékén. A Guardian szerint jelenleg is 79 tűzzel küzdenek a tűzoltók. A görög televízióban mutatott felvételeken egy kiégett házat és több autót, valamint az égő aljnövényzetből felcsapó sűrű füstöt lehetett látni. A közeli Kalüvia település lángra kapott istállóiból megrémült lovakat menekítettek ki. A rendőrség őrizetbe vett egy külföldi férfit is, akit gyújtogatással gyanúsítanak.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a július 22-i hétvégét jósolták az elmúlt 50 év legmelegebb júliusi hétvégéjének az országban. A hőmérséklet a 45 fokot is elérheti az előrejelzések szerint.

Athénnak most az uniós partnerek próbálnak segíteni: Franciaország és Olaszország tűzoltó-repülőket küldött, több mint 200 tűzoltó érkezett Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Bulgáriából, de a szomszédos Törökország is küldött néhány repülőgépet.

Olaszországban a kormány vörös riasztást adott ki 16 városra, köztük Rómára, Bolognára és Firenzére a Cerberus-hőhullám miatt. Olaszországban sok helyen egymást utáni napokon is 40 Celsius-fok feletti hőség volt.

Július 11-én olyan meleg volt, hogy egy negyvenes éveiben járó férfi összeesett és meghalt. A BBC szerint a 44 éves munkás zebrákat festett a Milánó melletti Lodi városában, mielőtt a hőségtől összeesett. Kórházba szállították, ahol később meghalt.

A hőséget csendes gyilkosnak is tartják. A kánikulai időszakok megterhelik a szervezetet, ráerősíthetnek a már eleve meglévő szív- és érrendszeri, légzőszervi betegségekre, és ezáltal halálosak is lehetnek. Egy felmérés szerint 2019-ben nagyjából 300 ezren haltak meg világszerte a hőséggel összefüggésben, és ez a szám jóval nagyobb, mint bármely más természeti csapásé.

2022 júliusában az Európát sújtó rendkívüli hőhullámok miatt az átlagoshoz képest 16 százalékkal emelkedett meg a halálozás az Európai Unióban, egyben ez volt az eddig feljegyzett legmagasabb halálozás ebben az évben – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentéséből. A legjelentősebb emelkedést Spanyolországban mérték, az átlagos halálozási adatok felett 36,9 százalékkal. Az elmúlt 40 év legnagyobb hőhullámát szenvedő Spanyolországot Ciprus és Görögország követte hasonló értékekkel. Félő, hogy a hőség idén nyáron sokkal több halálesetet okozhat.

Az ISGlobal kutatása szerint Spanyolországban idén Madrid, Barcelona, Valencia, Sevilla, Málaga, Murcia, Palma de Mallorca és Bilbao városokban a legnagyobb a hőség okozta halálesetek kockázata.

Spanyolországban napok óta 45 Celsius-fokig melegedett fel a levegő, és az ország nagy részén az éjszakai hőmérséklet nem csökkent 25 Celsius-fok alá. Az andalúziai regionális kormány telefonos segélyszolgálatot indított a hőség által sújtott emberek számára, amely június eleji megnyitása óta 54 ezer hívást kapott.

A szakértők szerint a kivételesen meleg időszakok egyre gyakoribbá válnak, és az éghajlatváltozás miatt ma már normálisnak számítanak a rekordhőmérsékletű időszakok. Idén nyáron négy éghajlati rekord is megdőlt: a legmelegebb nap, a globálisan legmelegebb június, extrém tengeri hőhullámok, rekordalacsony antarktiszi tengeri jég.

Ahogy Cerberus kihal, az olasz időjárás-előrejelzők arra figyelmeztetnek, hogy a következő hőhullám – amelyet a görög mitológiában a lelkeket az alvilágba szállító kompos után Kharónnak neveztek el – a hőmérsékletet Rómában 43 Celsius-fokra, Szardínia szigetén pedig 47 Celsius-fokra fogja emelni.