A Föld gömbölyű (oké, geoid), és a világűrben kering, tehát igazából nincs alja vagy teteje, mert attól függ, merről nézzük. Mégis, a térképeken mindig az északi féltekét ábrázolják felül, a délit pedig alul. Miért?
A kérdés jogos, ugyanis nem mindig volt így. Nagyjából 14 ezer éve készítünk rajzokat, hogy elhelyezzük magunkat ebben a zavaros világban, így volt idő kísérletezésre. Ókori egyiptomiak például keletet és délt is rakták a térképük tetejére, keresztény térképészek pedig sokszor (még a 14. században is) szintén keletet tolták fel, hiszen arra volt a Szentföld. Jerry Brotton brit történész a BBC-nek azt mondta, hogy a történelem nagyobb részében nem észak volt felül, mert ott nem volt más, csak hideg és sötétség, és nyugat is ritkán szerepelt a térkép tetején, hiszen esténként ott tűnt el a napkorong.
Persze a Föld nagy hely, tele különböző népekkel, úgyhogy voltak kivételek. Régi kínai térképeken például észak volt felül, annak ellenére, hogy az iránytűik dél felé mutattak. Miért? Mert a császár északon élt, és ő délre akart nézni, amit jobb égtájnak tartottak, mert onnan jöttek a szelek. A vadnyugatot meghódító bevándorlók pedig néha a nyugatot rakták a térkép tetejére, mert az volt az ismeretlen.
Na de akkor honnan jön az észak = fent felfogás? Ptolemaiosztól, az 1–2. századi római matematikus-csillagász-költő-asztrológus-geográfustól. Amikor a 2. században elkészült a Geographia című műve, abban a világtérképen észak volt felül. Nem tudni, miért, de közrejátszhatott, hogy Egyiptomban, Alexandriában élt, és nem volt túl sok infója a déli féltekéről. Mikor reneszánsz tudósok rátaláltak a térképére, továbbvitték ezt a gondolkodást, és egyre többen kezdtek el északra mint térképészeti fentre gondolni.
Bárki készített is egy térképet, és bármelyik égtáj volt felül, ahogy a példákon is látható, az alkotóra volt bízva, hogy milyen irányban rajzolt. Valós jelentősége nincs, talán azon túl, hogy a legtöbb ember már így ismeri a térképet, és lehet, hogy néhány másodperc zavart okozna fordítva látni a bolygót, amit elvileg jól ismerünk. A NASA is ezért fordította meg a Kék üveggolyó című híres fényképet a Földről, mert a készítője, Harrison Schmitt úgy kapta le a bolygót, hogy a déli félteke volt felül. Az amerikai űrügynökség nem akarta megzavarni az embereket, úgyhogy megforgatta a képet.
Ma már részben megszokásból, hagyományból és egyszerűségből kerül észak fentre, de van ennek egy pszichológiai vetülete is: mélyíti azt az elképzelést, hogy van a gazdag észak és a szegény dél. Emiatt sokan kifogásolják a jelenlegi földábrázolást, de persze mások legalább ekkora vagy nagyobb bajnak tartják, hogy kicsit aránytalanul sikerült a 3D-s bolygó 2D-s reprezentációja, és Afrika például aránytalanul kicsinek tűnik rajta. A manapság használt Mercator-vetület alapvetően tengeri navigációra készült, és arra a mai napig szuper, de valóban megcsúsztak rajta az arányok.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!
