A pápa, aki háborút hirdetett a macskák ellen

2024. március 28. – 04:32

A pápa, aki háborút hirdetett a macskák ellen
Macskákat ábrázoló illusztráció egy XIII. századi könyvből – Forrás: Bodleian Library

Másolás

Vágólapra másolva

Mindegy, hogy az ember kutya- vagy macskapárti, azt azért valószínűleg nagyon kevesen szeretnék, hogy a macskákat teljesen kiirtsuk a bolygóról. Másképp gondolkodott erről IX. Gergely pápa, aki 1233. június 13-án kiadta első bulláját: a Vox in Ramát, ami kapcsolatba hozta a macskákat a boszorkánysággal, és ezzel megindult az állatok tömeges mészárlása.

A bulla a pápa inkvizítorának, Marburgi Konrádnak a németországi sátáni kultuszokról szóló elbeszéléseire reagált. Azt nem tudni, hogy Konrád miért gyűlölte tiszta szívből a macskákat, de számos olyan vallomásról beszélt IX. Gergelynek, amelyek arról szóltak: az ördögimádó eretnekek gyakran használják rituáléik során a macskákat, különösen a fekete szőrűeket. A kortárs vélemények szerint Konrád ezeket a vallomásokat mindenféle kínzással és fenyegetéssel erőszakolta ki az emberekből. A beszámolók az úgynevezett fekete miséket is leírták, amelyek az inkvizíció szerint a sátánimádók szertartásai voltak.

Marburgi Konrád beszámolói szerint minden ilyen szertartásban szerepet kapott egy macska: a fekete misén például az állat hátsóját kellett csókolgatniuk az eretnekeknek, a sötétben orgiát tartottak, majd gyertyákat gyújtottak, és egy félig ember, félig macska lényt imádtak. A pápai bulla részletesen leírta ezeket a szertartásokat, és a macskák üldözésére szólított fel.

A bulla hosszú távú hatása leginkább az volt, hogy átformálta a macskáról alkotott képet az európai társadalomban: korábban a pogányok, de még a korai keresztények is szent állatként tisztelték, most azonban a pokol ügynökévé változott. Ezt követi egyébként a középkori ábrázolásuk is: az állatokat általában gonoszként, emberi arckifejezésekkel festették és rajzolták, aminek hatására igencsak furcsa összkép született. A démonizálás különösen a fekete macskákat érintette, és az egészen erőszakos üldözésükhöz vezetett. 1233 és 1234 folyamán Európa számos területén macskairtás vette kezdetét a katolikus egyház támogatásával, és ezzel párhuzamosan lángolt fel a boszorkányüldözés is.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy emiatt az 1300-as évekre Európa macskaállománya kellően kimerült ahhoz, hogy az állatok ne tudják hatékonyan szabályozni a patkány- és egérpopulációt, így IX. Gergely közvetve hozzájárult a bubópestis terjedéséhez. Ma már tudjuk, hogy a betegséget nem a patkányok, hanem a rajtuk megtelepedő bolhák okozhatták, de kevesebb patkánnyal kevesebb bolha élt volna túl, így valószínűsíthető, hogy ilyen méretű járvány nem söpört volna végig a kontinensen. Érdekes, hogy a 14. század nagy járványa előtti kisebb, lokális pestisjárványokat szintén sikerült a macskáknak, és ezzel közvetlenül az ördögnek tulajdonítani.

Persze IX. Gergelynek valószínűleg nem ez volt a legszörnyűbb intézkedése: ő alapította például a pápai inkvizíciót is, elfogadta a törvényt, amely az eretnekeket tűzhalálra ítélte, a bűnbánó eretnekeket pedig életfogytiglani börtönre. Ő volt az első pápa, aki inkvizítorokat nevezett ki az eretnekek felkutatására és kiiktatására.

IX. Gergely pápa kihirdet egy pápai döntést egy korabeli kódex illusztrációján – Forrás: DeAgostini / Getty Images
IX. Gergely pápa kihirdet egy pápai döntést egy korabeli kódex illusztrációján – Forrás: DeAgostini / Getty Images

A macskairtás IX. Gergely halálával alábbhagyott, de később újra és újra fellángolt, az elképzelés pedig, hogy a macskáknak közük van a sátánhoz, egészen sokáig fennmaradt. A 15. századi boszorkányüldözések során a boszorkányok familiárisainak tartott állatokat ismét tömegesen gyilkolták, aztán VIII. Ince pápa elrendelte a macskák kiátkozását is az egyházból.

Az ördöggel összejátszó macskák képe viszont annyira nem akart szűnni, hogy a macskaégetés szokása Európa-szerte megmaradt: Angliában I. Erzsébet királynő 1559-es koronázásán egy tucat macskát helyeztek a pápa alakját formázó szalmabábuba, amit aztán felgyújtottak, Franciaországban pedig minden évben Szent Iván éjszakáján szokás volt egy kosárnyi macskát a tűzbe vetni. Belgiumban Ypres városában 1955 óta tartják az úgynevezett „macskaünnepet” – most már csak plüssmacskát dobnak ki a templom tornyából, de a középkorban és nem sokkal utána még élő macskákkal tettek ugyanígy.

(History Collection, Múlt-kor, History Colored)

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!