A visszatérő katona effektus: így nevezik azt a régóta ismert jelenséget, ami azt írja le, hogy háborús konfliktusok után statisztikailag kimutathatóan több fiú születik, mint lány. Mindkét világháború idején megfigyelhető volt a jelenség, de még mindig nincs egyetlen olyan tudományos elmélet sem, ami teljes bizonyossággal meg tudná magyarázni, hogyan szabályozza magát ennyire vissza a nemek aránya, amikor egy háborúban sok férfi odavész.
A jelenséget évtizedek óta dokumentálják, mindkét világháborúnál pontosan kimutatható több országban is, hogy megnőtt a születő fiúgyerekek száma a lányokéhoz képest. A jelenséget először 1954-ben írták le a második világháború alatt született gyerekekkel kapcsolatban az Egyesült Államokban. Azóta mindkét világháborúval kapcsolatban a legtöbb hadviselő országban megvizsgálták a statisztikákat, és mindenhol ugyanezt vették észre. A jelenséget egyébként az 1700-as években már J. P. Süssmilch lelkész is kiszúrta, miután gondosan áttanulmányozta a plébániája anyakönyveit.
A lehetséges magyarázatoknak nagyon széles tárházát felvonultatták már különböző tudósok és gondolkodók: a fent említett lelkész úgy hitte, hogy ez tulajdonképpen isteni beavatkozás, hogy pótlódjanak a csatákban elesett férfiak. Bill James statisztikus arra gondolt, az az ok egyszerű: a visszatérő katonák sokat szexelnek. Ez azért szólhat bele az arányokba, mert James szerint annak az esélye, hogy egy nőnek fiú vagy lány gyereke szülessen, kis mértékben változik a menstruációs ciklusa során. Ha korábban esik teherbe, kicsivel nagyobb valószínűséggel fog fiúgyereket szülni. Az elmélet szerint azokban az időkben, amikor sokan gyakrabban szexelnek – például amikor a férfiak éppen hazatérnek egy háborúból – a nők nagyobb eséllyel esnek a ciklusukhoz képest hamarabb teherbe, így több fiú fog születni. Egyéni szinten ezek az eltérések olyan kicsik, hogy lényegtelenek, de terhességek százezrei között a valószínűségek apró különbségei egymásra halmozódnak.
Egy 1942-es Time cikk is több magyarázatba kóstol bele:
- Feltételezések szerint a rosszul táplált nők nagyobb arányban szülhetnek fiút, mint lányt. A statisztikák szerint azonban kutatások során nem fedeztek fel ilyen hatást az indiai időszakos éhínségekkel kapcsolatban.
- Az első gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek fiúk. Közvetlenül egy háború után megnövekszik a házasságok és a születések száma, főleg a fiatal felnőttek körében. Ezért elkerülhetetlen a fiúgyermekek arányának növekedése.
- Gunner Dahlberg svéd biológus szerint körülbelül 115-120 fiú fogan meg 100 lányra vetítve, de általában körülbelül 50 százalékkal több fiú embrió vész el vetélés során, mint lány. Kevesebb gyerek születik háborús időkben, különösen a dolgozó nők esetében, akik a legnagyobb valószínűséggel szenvednek el vetélést. A kutató úgy véli, ez az elmozdulás elegendő ahhoz, hogy befolyásolja a fiú-lány arányt.
Az egyik leginkább elismert magyarázat Kanazawa Satoshihoz tartozik, aki 2007-ben arról írt: a hatás annak köszönhető, hogy a magasabb katonák nagyobb valószínűséggel élik túl a harcokat, és a magasabb szülőknek nagyobb valószínűséggel születnek fiúgyerekei. Ez az elmélet a brit hadsereg első világháborús feljegyzéseinek kutatásán alapult, amely azt mutatta ki, hogy az életben maradt katonák átlagosan több mint 3,33 centiméterrel magasabbak voltak, mint az elesettek. A részletes számítások azt mutatják, hogy még ez az elenyésző magasságkülönbség is egyeztethető az Egyesült Királyságban az első világháború alatt és közvetlenül azt követően született fiútöbblettel.
A Popular Science Corry Gellatlyt, az akkor a Newcastle Egyetemen dolgozó tudóst idézi, aki szerint valójában örökletes az, hogy valakinek több fiú vagy lány utódja lesz-e. Gellatly garnélarákok és tengeri férgek vizsgálatai alapján kezdte el azt vizsgálni, hogy a hím utódok nemzésének valószínűsége a szüleikét utánozza. Tehát azok a hímek, akiknek több hím testvérük van, mint nőstény, több hímet nemzenek, mint nőstényt, és fordítva.
Gellatly úgy gondolta, hogy ez lehet a háborús anomáliák gyökere is, ezért megvizsgált 927 észak-amerikai és európai családfát, amelyeket amatőr és hivatásos genealógusok tettek közzé egy online adatbázisban, és minden generációban összeszámolta a testvérek nemi arányát. A családfavizsgálat igazolta a feltételezését: az, hogy valakinek fia vagy lánya születik-e, öröklődés kérdése. „Ma már tudjuk, hogy a férfiaknak nagyobb valószínűséggel születnek fiaik, ha több fiútestvérük van, de nagyobb valószínűséggel lesz lányuk, ha több a lánytestvérük” – mondta. A nőknél nem találtak ilyen tendenciát.
Gellatly azzal érvelt, hogy egy gén – amelyet férfiak és nők egyaránt hordoznak, de csak férfiakban aktív – befolyásolja, hogy egy férfi spermájának mekkora hányada hordozza az X kromoszómát és mekkora az Y kromoszómát. A spermium X vagy Y kromoszómája határozza meg a baba nemét. Több Y spermium = több XY (férfi) baba születik.
De hogy jön ez a háborús fiúbummhoz? Ha egy férfinak három fia van, akik mind háborúba indulnak, és egy lánya, aki nem, egy másiknak pedig három lánya van, és egy fia, akkor az előbbinek nagyobb az esélye, hogy több fia is visszatér élve a háborúból. Mivel ők genetikailag hajlamosabbak több fiút nemzeni, valószínűleg több fiú is fog születni. A második férfi fia, aki odaveszik a háborúban, valószínűleg lányokat nemzett volna, ezzel kiegyenlítve a nemek arányát.
Érdekes egyébként, hogy konfliktus közben viszont egy leendő anya nagyobb eséllyel fog lányt szülni. Ennek az lehet az egyik oka, hogy az anya szervezetének teljesen idegen Y kromoszóma miatt a fiú magzatot az anya szervezete „betolakodóként” kezelheti, ami nagyobb esélyt jelent a vetélésre. A másik ok lehet, hogy az életveszélyes állapotok által okozott megnövekedett pszichés szorongás megzavarja a nők hormonális egyensúlyát és növeli energiafelhasználásukat, így kisebb eséllyel esnek teherbe fiúkkal.
A Krakkói Jagelló Egyetem kutatója szerint a háború utáni fiúdömping egyszerűen csak visszaállás a normálra, de mivel a konfliktus alatt több lány született, úgy tűnhet, hogy nőtt a fiúk száma.
(Psychology Today, TIME, Popular Science, BBC, Jagelló Egyetem)
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!