Jelenleg teljesen érthető módon az orosz–ukrán konfliktus miatt figyel mindenki Moszkvára, van viszont egy elég régóta megbújó, Oroszországhoz köthető ellentét is, ami miatt hivatalosan még mindig nem ért véget a második világháború.
Japán és Oroszország ugyanis 77 éve vitatkozik a Kuril-szigetek négy szigetének hovatartozásán.
A világháborút lezáró békeszerződés aláírását meghiúsító területi vita ráadásul egyáltalán nem új keletű. Az oroszokhoz tartozó Kamcsatka-félsziget és a japán Hokkaidó sziget között, nagyjából 1300 km-en át húzódó, összesen 56 vulkanikus szigetből álló szigetcsoportot egy 1855-ös szerződésben osztotta fel egymás között Japán és az akkori Orosz Birodalom.
Ezt a szerződést rúgta fel a Szovjetunió, amikor a második világháború idején megszállta a Japánhoz tartozó három nagyobb szigetet, illetve egy kisebb szigetcsoportot. A területvita kialakulása után Oroszország Déli-Kuril-szigeteknek, Japán pedig Északi Területeknek nevezi a vitatott régiót. De miért is annyira érdekes ez az alig 20 ezer lakosú terület?
Ha azt vesszük, nem sok minden miatt, az 56 sziget túlnyomó része ugyanis alapból lakhatatlan, a többin is meglehetősen zord az időjárás. A környező tenger viszont tele van hallal, és ami még fontosabb, a Földön egyedül itt található meg a rénium nevű ásványi anyag, ami amellett, hogy így a földkéreg egyik legritkább eleme, ebből kifolyólag rendkívül drága is, már csak azért is, mert sugárhajtóművekhez, illetve katalizátorként használják fel.
Nem ma kezdődött
Már az 1855-ös területfelosztás sem volt hosszú életű, az 1904–1905 közötti orosz–japán háborúban a japánok – főleg helyi telepesek – Kamcsatkáig is eljutottak, de az oroszok komoly mozgósítás árán internálták a csoportot. A háború után Japán 1945-ig kapott halászati jogot az orosz vizekre is, de 1918–25 között újra kiéleződött a konfliktus, amikor a japánok amerikai és európai segítséggel foglalták el Kamcsatka déli részét.
A szovjetek a második világháború végén, 1945 augusztusában szerezték vissza a Kuril-szigeteket, ahonnan 1949-re minden japánt kitelepítettek. Két évvel később, 1951-ben úgy tűnt, rendeződik a konfliktus, a japán békeszerződésben (más néven San Franciscó-i béke), amit a szövetségesek és Japán írt alá, szerepelt ugyanis, hogy Japán lemond a Kuril-szigetekről, csakhogy ezt a megállapodást Moszkva nem írta alá, Japán pedig a négy vitatott szigetet sosem sorolta hivatalosan a Kuril-szigetek közé.
Ezután 1956-ban Nyikita Hruscsov egy nyilatkozatban vetette fel, hogy ha a japánok aláírják a világháborút lezáró békeszerződést, akkor a Habomai-szigetek és Sikotan szigete visszakerülhet hozzájuk, de a Japánban addigra komoly befolyáshoz jutó Egyesült Államok ellenezte az egyezséget. Sőt, lényegében meg is zsarolták Japánt, hogy ha lemond a négy igényelt sziget közül a másik kettőről, akkor Amerika nem adja vissza nekik a Japán és Tajvan között húzódó Rjúkjú-szigetcsoportot. A békeszerződés szempontjából emiatt továbbra is patthelyzet van a két ország között.
Nem látszik megoldás
A hivatalos mai álláspont szerint a vitatott terület orosz kézen van, de Japán is igényt tart rá. Moszkva viszont több szempontból sem fog engedni. Egyrészt például azért, mert Japán és az Egyesült Államok szövetségben állnak, és ha Japán visszakapná a négy szigetet, az amerikaiak Oroszország közelébe kerülhetnének – az oroszoknak pedig le kéne mondaniuk az ide telepített katonai létesítményeikről és rakétaállásaikról. Másrészt azért, mert Vlagyimir Putyin egy dolgot mindig el akar kerülni, hogy Moszkva gyengének tűnjön. Harmadrészt pedig azért, mert a 2020-as orosz alkotmánymódosítás értelmében alkotmányellenes a bármilyen orosz területről való lemondás, ami sajátos módja egy ilyen vita lezárásának. Most, az ukrán konfliktus idején, pedig annyi esély sincs a dolog rendezésére, mint korábban.
És mit akarna Japán? A kisebb szigetcsoport, illetve a három sziget visszaszerzésével együtt összesen 200 ezer négyzetkilométernyi halban gazdag vízhez jutnának, igaz, az elmúlt időszakban az oroszok több halászati engedményt is biztosítottak a térségben a japán félnek. Emellett vízummentességet is kiterjesztettek a területre az oroszok, Putyin pedig 2021 végén adókedvezményeket is belengetett a japán cégek számára.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!
