A középiskolások fele a mesterséges intelligenciára bízza a házi feladatát egy kutatás szerint

Az, hogy a középiskolások mesterséges intelligenciát használnak a tanuláshoz, ma már aligha meglepő, de egy friss romániai kutatás azt is megmutatja, mennyire beépültek ezek az alkalmazások a diákok mindennapjaiba: a megkérdezettek fele már legalább egyszer a házi feladatát is megoldatta valamelyik MI-alapú eszközzel. A mesterséges intelligenciát iskolai célra használók közel fele ellenőrzés nélkül is átvesz információkat a csetbotoktól, a válaszadók több mint negyede pedig saját bevallása szerint sehol nem kapott útmutatást a technológia használatához, derül ki az Edge Institute kutatásából.

A szeptemberben végzett felmérésben 3033, 14 és 20 év közötti középiskolás vett részt Románia valamennyi régiójából. A megkérdezettek 98 százaléka állította, hogy használt már mesterséges intelligenciát, közülük 84 százalék legalább hetente egyszer a tanuláshoz is segítségül hívja ezeket az alkalmazásokat. Minden negyedik diák naponta vagy szinte naponta fordul hozzájuk iskolai feladatokkal.

A kutatásból az is kiderül, hogy a diákok egészen különböző dolgokra használják a mesterséges intelligenciát: a megkérdezettek 74 százaléka információkat vagy ötleteket keres vele, 55 százalék a nehezebben érthető tananyaghoz kér magyarázatot, a válaszadók fele pedig dolgozatokra és vizsgákra készül a segítségével. Sokan már a feladatok elkészítését is átengedik a technológiának: az iskolai célból MI-t használók fele elismerte, hogy legalább egyszer a házi feladatát is megoldatta vele, 22 százalékuk pedig megkérte már egy-egy esszé első változatának megírására.

A probléma ott kezdődik az Edge Institute szerint, amikor a diákok az elkészült válaszokat saját munkájukként használják fel, anélkül, hogy ellenőriznék azok tartalmát. A felmérés alapján a válaszadók közel 30 százaléka gyakran szinte változtatás nélkül veszi át az MI által megfogalmazott válaszokat, 46 százalékuk pedig ellenőrzés nélkül is felhasználja a kapott információkat. Ennek már kézzelfogható következményei is vannak: minden ötödik megkérdezett diák adott már le olyan munkát, amelyben a mesterséges intelligencia által kitalált információk vagy valójában nem létező források szerepeltek.

A diákok egyébként maguk is érzékelik a különbséget aközött, hogy a mesterséges intelligencia segíti a tanulásukat, vagy teljesen elvégzi helyettük a feladatot.

A válaszadók 85 százaléka elfogadhatónak tartja, ha valaki információkeresésre használja ezeket az eszközöket, de már csak 40 százalék gondolja úgy, hogy rendben van egy MI-vel megírt esszét saját munkaként leadni.

Amikor arról kérdezték őket, hogy tíz osztálytársuk közül szerintük hányan adtak már le teljes egészében mesterséges intelligenciával megoldott házi feladatot, átlagosan 8,2 főre becsülték ezt a számot.

A diákoknak mindössze 29 százaléka számolt be arról, hogy az iskolájában világos szabályok vonatkoznak a mesterséges intelligencia használatára, további 30 százalék szerint vannak előírások, de ezek hiányosak vagy nehezen értelmezhetők, 21 százalékuk pedig semmilyen szabályról nem tud. A megkérdezettek több mint negyede azt állította, hogy eddig sem az iskolában, sem más környezetben nem kapott útmutatást a technológia használatához.

Az iskolai tiltás önmagában nem sokat változtat azon, hogy a diákok használják-e a mesterséges intelligenciát. Ahol teljesen megtiltották, a megkérdezettek 48 százaléka már megoldatott vele házi feladatot, azokban az iskolákban pedig, ahol semmilyen szabály nincs, 53 százalékuk. Ott viszont, ahol egyértelmű előírások vonatkoznak az MI használatára, 44 százalék ez az arány. A kutatók szerint ezért többet érne, ha az iskolák világosan elmagyaráznák a diákoknak, milyen helyzetekben és hogyan érdemes használni ezeket az eszközöket, emellett a házi feladatokat és a számonkérés módját is át kellene gondolni, hiszen a tanároknak azt kellene felmérniük, mit értett meg a tananyagból a diák, és mennyit végzett el helyette a mesterséges intelligencia.

A mesterséges intelligencia oktatási szerepéről az egyetemi hallgatók és oktatók tapasztalatait bemutató cikkünkben többek között arról írtunk, hogyan használják a diákok a csetbotokat a tanuláshoz, és milyen nehézségeket okoz az oktatóknak az MI-vel készített dolgozatok felismerése. A szakértők már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy ezek az alkalmazások hasznos segítséget nyújthatnak, de az általuk generált tartalmakat kritikusan kell kezelni, az önálló gondolkodást pedig nem pótolhatják.

Hasonló kérdések kerültek elő az erdélyi magyar oktatás helyzetéről rendezett szeptemberi kerekasztal-beszélgetésen is. Sajgó Melinda pedagógus és neveléstudományi szakértő akkor arról beszélt, hogy az oktatási rendszernek meg kellene tanítania a gyerekeket a digitális eszközök megfelelő használatára. Szerinte az iskolák sok lehetőséget kihasználatlanul hagynak, ha egyszerűen kitiltják ezeket az eszközöket ahelyett, hogy beépítenék őket a tanulási folyamatba.

Az Edge Institute kutatói is ebben látják a továbblépés lehetőségét: azt javasolják, hogy a mesterséges intelligencia működésének és korlátainak megismerése kerüljön be az iskolai tananyagba, a pedagógusok kapjanak megfelelő képzést, az értékelési módszereket pedig igazítsák a megváltozott tanulási szokásokhoz. A felmérés alapján a diákok már széles körben használják a technológiát, az iskolák feladata most az lenne, hogy ehhez megfelelő kereteket és segítséget biztosítsanak.

A kutatás eredményeinek értelmezésénél érdemes figyelembe venni, hogy a kérdőívet önkéntesen töltötték ki a középiskolások, elsősorban pedagógusok közvetítésével és közösségi médiás felhívások nyomán. A válaszokat a romániai középiskolások összetételéhez igazították, de a részvétel módja korlátozza az általánosíthatóságukat. A kutatók azt is jelezték, hogy a kérdőív csak román nyelven volt elérhető, ezért a magyar tannyelvű iskolák diákjai feltehetően kisebb arányban szerepelnek a mintában.