Az MI-alapú chatbotok az egyetemistáknak segítenek, az oktatóknak meggyűjtik a baját

A mesterséges intelligencia térnyeréséből a mindennapokban nem sokat érzékelünk vagy legalábbis nem mindig tudatosítjuk, hogy ez bizony az. Az okostelefonok felhasználói azonban lépten-nyomon szembesülnek bizonyos MI funkciókkal, mint az algoritmusok személyes preferenciákra épülő ajánlásai. Mégis, ha azt mondom, mesterséges intelligencia, legtöbben inkább a ChatGPT-re fognak gondolni, ami az OpenAI mesterséges intelligencia-alapú chatbotja. Bár ez a legismertebb, konkurenciája egyre csak növekszik, a kínai Deepseek és az Elon Musk tulajdonában lévő Grok is egyre naprakészebbek, ami a felhasználók kéréseinek kielégítését illeti. Az egyik leghangsúlyosabb felhasználói réteget pedig az oktatásban résztvevő fiatalok alkotják, akik edukatív segédeszközként tekintenek a chatbotokra, amelyek segítenek megoldani egy-egy fejtörést okozó feladatot, de mára már akár egész dolgozatok megírását is rájuk lehet bízni, bár az más kérdés, hogy érdemes-e.

Az egyetemek az utóbbi években szabályozni kezdték a mesterséges intelligencia-alapú eszközök felhasználását. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) karai különböző előírásokban határozzák meg a felhasználás lehetőségeit a hallgatók számára, bár nem minden kar esetében könnyű rátalálni ezekre az előírásokra. A Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar például a disszertáció megírására vonatkozó tájékoztatójában közli a mesterséges intelligencia használatának kereteit.

Eszerint a mesterséges intelligencia által generált szöveget úgy kell kezelni, mint egy olyan szöveget, amely nem a dolgozat szerzőjének saját munkája. Az ilyen típusú szöveg sajátként való feltüntetése a megfelelő hivatkozások nélkül csalásnak minősül. A mesterséges intelligencia eszközei használhatók a szerző szövegének javítására és/vagy átfogalmazására a témavezető irányítása mellett. Eszerint az így generált szöveget az olyan hivatkozási szabályok szerint kell idézni, mint más szerzők szövegeit.

A dolgozat szövegében, zárójelben, lábjegyzetben vagy a bibliográfiai listában kötelezően fel kell tüntetni az alábbi azonosító elemeket: a használt mesterséges intelligencia eszköz neve, verziója, az eszközt fejlesztő vállalat neve, a szöveg generálásának dátuma, a felhasznált kérés (prompt) a következő formátumban: „Válasz a(z) ”[idézőjelek között a kérés/prompt szövege]„ kérésre/prompt-ra”, valamint az elérési link.

A hivatkozásnak tartalmaznia kell az eszköz nevét és a hozzáférés dátumát, míg ha ez nincs közvetlenül a szövegben, akkor a teljes hivatkozásnak a bibliográfiai listában kell szerepelnie. Továbbá minden – mesterséges intelligencia-alapú eszközök által generált – információt és forrást a dolgozat szerzőjének ellenőriznie kell, ugyanis ezek hajlamosak hamis információkat generálni és nem létező vagy helytelen forrásokra hivatkozni.

Az MI-generált szövegek fogalmazási stílusa egyre emberszerűbb, de az oktatókat nem veri át

Mind szöveg-, mind pedig képgenerálásban általános már a diákok részéről, hogy az MI-hez fordulnak, mondta megkeresésünkre Péter Árpád egyetemi adjunktus, a BBTE oktatója. Hozzátette, képgenerálásban még nem állnak a diákok rendelkezésére olyan fejlett eszközök, amik biztosíthatnák, hogy ne legyen felismerhető az MI hozzájárulása. „A szövegekkel, be kell ismerjem, egyre nagyobb bajban vagyok, mert a legtöbb, kereskedelemben hozzáférhető AI (pl. a ChatGPT) nagyon emberien kezdett el írni az elmúlt hónapokban, és kezd leszokni a gépi, ismétlésekre, száraz fanyelvre, egyszerű mondatokra alapozó fogalmazásmódjáról” – mondta.

Az MI-generált tartalmak kiszűrésére olyan programokat alkalmaznak, amelyek képesek felismerni azokat az elemeket, amelyekről egy ilyen típusú szöveg megismerszik, mint a sajátos toldalékolások, következetlen felsorolások és egyéb dereglációk. „Én például a hivatkozásokat, a parafrázisokat vagy az idézéseket szoktam nagyon figyelni, és ahol nehezen érthető vagy az általam ismert értelemnek ellentmondó kijelentéseket találok, általában ott vagy (jelöletlen) gépi fordítást, vagy rossz szöveggenerátort használtak. Az én megfigyelésem szerint a ChatGPT-típusú algoritmusok jobban értik a narratív, mint az értekező szövegeket, és ahol elbeszélést látok elemzés helyett, ott nagy valószínűséggel AI-generálta szöveggel van dolgunk” – tette hozzá.

Az ilyen típusú „csalások” megelőzése Péter Árpád szerint szinte lehetetlen. „Minden munkánál elmondtam a diákoknak, hogy a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karnak már van erre szabályzata is, hogy miképpen és milyen mértékben szabad használni az AI-t kép- és szövegfeldolgozásra, de így is mindig akadnak néhányan, akik eltekintenek a tanácsomtól, és rosszhiszeműen, jelöletlenül, hivatkozatlanul használják azt” – magyarázta.

Nagyi Orsolya egyetemi oktató szintén használ MI-ellenőrző programokat, bár saját kritikai érzékét előnyben részesíti ezekkel szemben. Szerinte a legtöbb esetben egyértelmű, hogy a dolgozat nem a diák munkája, esetleg csak részben az. Ilyen árulkodó tényezők lehetnek például a dolgozat szerkezeti sajátosságai, a fogalmazási stílus, bizonyos kifejezések ismételt alkalmazása, az információk, valamint a források hitelessége. „Ami a megelőzést illeti, az az otthon elvégzendő feladatok esetében, úgy vélem, lehetetlen. Az egyetlen hatékony módszer az, ha olyan tantermi feladatokat adunk, amelyek elkészítését a helyszínen ellenőrizni tudjuk” – tette hozzá.

Jól kell kérdezni, de nehéz, ha van, aki gondolkodjon helyetted, főleg, ha meg sem kérdőjelezed

Arra a kérdésre, hogy szerinte hogyan befolyásolja a mesterséges intelligencia a diákok munkához való hozzáállását és a problémamegoldó képességeiket, Péter Árpád azt felelte, hogy ezt egyelőre nehéz megválaszolni. Nagyon sok tudástranszfer-technológia történetét ismerjük már, a kézírástól a nyomtatáson át a Web 2.0-ig, mondta, majd hozzátette, ezek mind befolyásolták az emberek világszemléletét is.

„A generatív mesterséges intelligencia nagyon új, de már annyit lehet észlelni, hogy a diákok nem nagyon tudnak jól kérdezni a generatív AI-któl, egész egyszerűen amiatt, mert ahhoz, hogy jó kérdéseket tegyenek fel egy adott tudományterületről, avatottnak, de legalább minimálisan tájékozottnak kellene lenni. Abban reménykedem, hogy ezek az új típusú kereső-szintetizáló algoritmusok, melyek AI-motorral működnek, kicsit meg fognak tanítani bennünket (a diákok mellett a tanárokat is) jól kérdezni. És ha már ezt tudjuk, talán megtanulunk majd egymástól, a természetes intelligenciáktól is jól kérdezni…” – mondta.

Nagyi Orsolya jelenleg nem tud a mesterséges intelligenciára fenntartások nélkül, teljesen jóhiszeműen tekinteni, ugyanis úgy véli, az általa okozott negatív hatások túlsúlyban vannak. „Különösen aggasztónak tartom, hogy a hallgatók mind az egyetemi feladataik, mind pedig a mindennapi tevékenységük során egyre gyakrabban támaszkodnak rá, ami hosszú távon a kritikai gondolkodás és a problémamegoldó képesség fejlődését hátráltatja. Ha hozzászoknak ahhoz, hogy a feladatok megoldása nem igényel saját intellektuális erőfeszítést, és az egyes problémák megértése, elemzése helyett az MI által generált válaszokra hagyatkoznak, az a tanulási folyamatra és a későbbi szakmai fejlődésükre is negatív hatással lesz” – mondta.

Azt is megkérdeztük, milyen eszközökkel lehetne elősegíteni, hogy a hallgatók etikusan és felelősségteljesen használják a mesterséges intelligenciát az egyetemi munkájuk során. Péter Árpád szerint az eszközök most alakulnak, mind intézményesen, mind informálisan. Neki az a meggyőződése, hogy ezeket a generatív mesterséges intelligenciákat gyakorlatilag félkész állapotban dobták piacra, hogy a lehetőségre ráharapó sokmillió felhasználó által bevitt tudással lehessen tökéletesíteni ezeket.

„Az etikai dimenzióink nagyjából állandóak kb. kétezer éve – ne lopj, ne hazudj, stb... – ezeknek az AI-k esetén történő implementálását szeretnénk elérni a diákoknál. Inkább úgy látom, hogy itt általános attitűd-alakulásra van szükség, mintsem AI-specifikus etikai normákra”

– tette hozzá.

Nagyi Orsolya szerint elsősorban edukációval lehet tenni a felelősségteljes felhasználásért. A hallgatókat arra kell nevelni, hogy a mesterséges intelligencia eszköz, amely megfelelő keretek között alkalmazható, azonban nem helyettesítheti az önálló munkát, mondta. Hozzátette, információszerzésre, inspirációs forrásként, ötletelésre teljesen alkalmas és hasznos segédeszköz lehet, ugyanakkor az általa generált tartalmakat minden esetben fenntartásokkal és kritikusan kell kezelni, ellenőrizni kell azok hitelességét.

Gyorsabb, mint egy Youtube-tutorial, magyaráz, számol, fordít, nem csoda, hogy gyakran kapóra jön

Bár használni mindenki használja, az általunk megkérdezett hallgatók közül legtöbben nem tudtak a felhasználás feltételeit meghatározó szabályzatokról, derült ki, amikor megpróbáltuk kideríteni, hogy ők melyik MI-alapú programot használják egyetemi segédeszközként és milyen esetekben fordulnak ehhez a segítséghez.

Adrienn a ChatGPT-t szokta használni, ez az egyetlen chatbot, amit kipróbált. Szerinte ez a legközismertebb, legelérhetőbb, és már az ingyenes verziója is teljesíteni tudja, amire szüksége van. Mostmár minden egyetemi projekthez és vizsgák előtti felkészüléshez használja, ilyenkor akár minden nap megnyitja. A mindennapok során, amikor nincs egyetemi feladat, sokkal ritkábban, van, hogy több hónap is kimarad, tette hozzá.

Főként azt szokta kérni, hogy a dolgozatai alapstruktúráját készítse el, adjon tippeket forrásokra, jegyzeteljen ki hosszabb szövegeket vagy éppen segítsen a tanulásban, magyarázzon el egy elméletet és válaszoljon a kérdéseire.

De az is előfordul, hogy baráti beszélgetéseknél, amikor az ismeretek nem egyeznek egy adott kérdésben, szintén ide írnak, legyen a téma akár történelem vagy politika. Legutóbb filmajánlásokat kért tőle bizonyos kritériumok alapján. Azt gondolja, hogy a chatbotokat már mindenki használja, egyetemi környezetben is, és a tapasztalatai szerint a tanárok támogatják, hogy éljenek az ilyen lehetőségekkel, tanulják meg helyesen használni, és mindaddig, amíg etikusan végeztetik el vele a feladatokat, nincs ellenvetésük.

Frigyes is korábban ChatGPT-t használt, mivel szerinte sok ideig minden hibája ellenére az volt a leghatékonyabb chatbot. Majd kipróbálta a DeepSeeket is, de viszonylag csak rövid ideig, mivel azt tapasztalta, hogy legtöbb tekintetben megegyezik a ChatGPT-vel, és nem fedezett fel benne semmi újat, ami miatt megérte volna átállni rá. Jelenleg viszont főleg a Grokot használja. A megjelenését követő napokban kezdte el tesztelgetni, és egyből szembetűnővé vált neki, hogy sokkal személyre szabhatóbban működik, mint a korábbi chatbotok. Szerinte az egyik legjelentősebb különbség, hogy a ChatGPT inkább statikus adatbázisnak nevezhető, ezzel szemben a Grok folyamatosan frissülő tudással rendelkezik, és képes arra, hogy valós idejű információkat keressen a neten, ezáltal a válaszai sokkal aktuálisabbak.

Mivel inkább személyre szabott keresőmotorként gondol rá, mint egyszerű chatbotként, így bármilyen hétköznapi vagy szakmai információra lenne szüksége, hasznát tudja venni.

Általában naponta többször használja. Utoljára például azt kérdezte meg a Groktól, hogy mennyi pénzbe kerülne 20 olyan hotspot beszerzése, amely képes lenne ingyenes Wifi-hálózattal lefedni egy Kolozsvár méretű várost.

A leggyakrabban a ChatGPT-t szokott használni Alfréd, mind egyetemi, mind pedig munkahelyi segédeszközként. Ha gyorsan és hatékonyan szeretne valamilyen információhoz hozzájutni, akkor általában ezen a felületen teszi fel a kérdéseit,

ha éppen lusta megnézni egy hosszabb tutorialt, hogy hogyan is kell használni egy bizonyos programot, vagy ha egyszerűen egy mindennapi tényre kíváncsi.

Ha valamilyen problémára keres megoldást vagy ötletre van szüksége, a chatbot átláthatóan vázol fel opciókat, amikből inspirációt meríthet. Ugyanakkor gyakran használja fordításra is, legutóbb is erre használta, amikor nem értett egy román kifejezést.

Néha kapóra jön, hogy ötletelhet helyette a mesterséges intelligencia,

mondta Orsi. Ő is a ChatGPT-t használja, mert tapasztalatai alapján nemcsak előre programozott válaszokat tud adni, hanem megérti a kérdéseket, elemzi a kontextust, és természetesebb beszélgetést is tud kreálni. Ötletelésre, magyarázatra, példák generálására használja főként, meg persze időspórlásra, mert ennek segítségével hamarabb jut egyről a kettőre. Hetente 2-3 alkalommal veszi igénybe, de nem mondaná hogy szerves részét képezné az életének.