Szeptemberben megnyitják Nopcsa Ferenc felújított kastélyát

Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát Dél-Erdélyben, a Hunyad megyei Szacsalon, olvasható az MTI-n. Időszakos kiállítás is nyílik az épület lakóiról.

A Hunyad Megyei Tanács tulajdonában lévő épületet a dévai múzeum kezeli, és az elmúlt években újították fel vidékfejlesztésre szánt állami alapokból, illetve az önkormányzat saját forrásaiból, 11,5 millió lej értékben.

A kastély előcsarnokában időszakos kiállítást rendeznek be a Nopcsa-kastély történetéről és lakóiról, a tárlatot szeptember elsején délben nyitják meg. A kiállítás csak az első ilyen esemény, a kastély a jövőben kulturális és oktatási projekteknek ad otthont, írja a hírügynöség.

A 19. század második felében (1872-ben kezdték el) épült historizáló kastély nemcsak turisztikai célokat fog szolgálni, és teszik látogathatóvá a turistáknak, hanem tudományos konferenciákat is tartanának benne. Ahogy a megyei tanács elnöke, Laurenţiu Nistor 2024-es avatóbeszédében érvelt, a Hátszegi-medence nemcsak szép, történelmi emlékekben gazdag, hanem tudományos rezervátumok is vannak a közelében, hiszen ott van például az UNESCO által elismert Hátszegi (Dinoszaurusz) Geopark, illetve a Retyezát-hegység is. Ráadásul a kastély kalandos életű tulajdonosa, Nopcsa Ferenc nevéhez fűződik a vidék első dinoszaurusz-leleteinek a felfedezése is.

A birtokot, amelyen a kastély áll, az a Nopcsa László szerezte meg a családnak, akiről a legenda szerint Jókai Mór Fatia Negra alakját mintázta. A fia, Elek építette a kastélyt, amit elsőszülött fia, a hírhedt kalandor, tudós, felfedező, Nopcsa Ferenc örökölt meg tőle. Nopcsa nevéhez trónszerzési (albán) és repülőgép-eltérítési kísérlet is fűződik, de külföldön inkább tudósként tartják számon, a paleontológia terén elért jelentős eredményei miatt. Az ő nevéhez köthető az első magyarországi dinoszauruszlelet felfedezése (a manapság Romániához tartozó Hátszegi-medencében), de beszédes az általa felfedezett Magyarosaurus dacus neve is.

A világháború alatt pásztornak álcázva kémhálózatot működtetett Romániában, de 1920-ban a Román Földtani Intézet kérte fel munkatársnak. Inkább hazatért Szacsalra, ahol a lázongó parasztok majdnem agyonverték. Ekkor szerzett fejsebe már sosem gyógyult be, és ettől kezdve jelentkeztek nála idegproblémák. 1925-1929 között Nopcsa Ferenc a budapesti földtani intézet igazgatója lett. 1933-ban egy válságos pillanatban agyonlőtte az albán szerelmét, és titkárát, Bajazid Elmaz Dodát, majd saját magával is végzett.