Tovább romlott a melegek helyzete Romániában

Tovább romlott a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszex (LMBTI) emberek jogi helyzete Romániában, derül ki az LMBTI-szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, az ILGA-Europe csütörtökön közzétett éves jelentéséből. Romániát kifejezetten a negatív példák között említik Bulgária, Magyarország és az Egyesült Királyság mellett.

Az ILGA-Europe 2011 óta minden év májusában, a Homofóbia és Transzfóbia elleni világnaphoz (május 17.) kapcsolódóan készít jelentést az LMBTI emberek európai helyzetéről. A Szivárvány Európa (Rainbow Europe) címet viselő kiadvány 49 európai és öt közép-ázsiai ország LMBTI szempontból releváns jogszabályairól és joggyakorlatáról gyűjt adatokat, amely alapján kialakít egy rangsort és összeállít egy térképet. A szivárványtérkép az országokat 0 százalék (az emberi jogok súlyos megsértése, diszkrimináció) és 100 százalék (az emberi jogok tiszteletben tartása, teljes egyenlőség) közötti skálán rangsorolja.

Az idei jelentésben kiemelt figyelmet kapott Románia, ahol a készítők szerint Bulgáriához hasonlóan tovább növekedett az LMBTI-ellenes hangulat. Mindkét ország, a maga 18 százalékával – az Európai Uniós országok közül – a képzeletbeli rangsor legalján helyezkedik el, közvetlenül Lengyelország (13 százalék) előtt.

Románia 2013 óta folyamatosan ront az értékelésén, akkor 31 százalékra értékelték az LMBT emberek jogainak tiszteletben tartását, tavaly 19 százalékos volt a teljes jogegyenlőség, és ehhez képest is sikerült még rontani. A jelentés készítői azzal magyarázták Románia rontását az előző évhez képest, hogy a hatóságok akadályozták a gyülekezési szabadságot a Pride rendezvényeinek a betiltásával és büntetésével. Tavaly ősszel szerették volna Pride felvonulást szervezni Iași-ban, amit először betiltottak a helyi hatóságok, majd második próbálkozásra végül engedélyezték. Végül rendőri felügyelet mellett zajlott le az esemény kevesebb, mint 100 résztvevővel.

A részletes jelentésben kiemelik, Románia a járvány alatt kevés figyelmet fordított a marginalizált csoportok támogatására, ezért egyre több ember fordult az LMBTQ+ szervezetekhez, hogy segítséget kérjenek az alapvető szükségleteik kielégítésében.

Megemlítik a MozaiQ által novemberben készített felmérést a transz, nem bináris és interszexuális emberek tapasztalatairól. Ebből az derül ki, hogy a válaszadók több mint 50 százaléka kellett kölcsönt kérjen az elmúlt évben az élelmiszerek és az alapvető szükségletek fedezésére, 70 százalékuk szorongást érzett álláskeresés közben, 48 százalékuk pedig tapasztalt negatív megjegyzéseket a munkahelyén a nemi identitása miatt.

A jelentés írói több esetet is említenek a jelentésben, amikor negatívan viszonyultak az LMBTI emberekhez:

• június 15-én a kolozsvári repülőtéren egy román transz nőt nyilvánosan megaláztak a határőrök. Az Europol rendőrségi szakszervezetének romániai tagszervezet nyilatkozatában tagadta az állításokat.
• 2020 decemberében egy roma transz nőt Bukarestben erőszakkal lerángattak egy buszról, a földre lökték, mozgásképtelenné tették, megbilincselték és egy rendőrautóba lökték. A rendőrség felé vezető úton a hatóság emberei számos transzfób kijelentést tették és megfenyegették őt. Az áldozat azt állítja, hogy folyamatosan verték, amíg el nem értek a körzetbe, ahol több rendőr csatlakozott a bántalmazáshoz, amiről felvételeket is készítettek.
• AUR júliusban jelentette be, hogy a Magyarországon elfogadott törvényhez hasonló jogszabályt kíván bevezetni, amely megtiltaná az iskolákban és a médiában folytatott vitát a szexuális orientációkról, a nemi identitásról és hasonlókról. Megemlítik azt is, hogy december 23-án az RMDSZ 7 képviselője a magyarországihoz hasonló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben. (Ezt később hallgatólagosan el is fogadta a szenátus.)

Idézik az ACCEPT közvélemény-kutatását, ami szerint a románok 68 százaléka gondolja úgy, hogy a családokat törvénynek kell védenie, beleértve az azonos nemű családokat is. A megkérdezettek 71 százaléka azt válaszolta, a melegek házassági egyenlőségének bevezetése nem lesz hatással a saját életére. 43 százalék szerint az azonos nemű családoknak valamilyen formában jogi elismerést kellene kapniuk, 26 százalék pedig egyetértett az azonos neműek házasságának bevezetésével.

Ahol javulás mutatkozik

A hetedik egymást követő évben foglalja el az első helyet Málta a Szivárvány Európa térképen, 92 százalékkal. Dánia 74 százalékkal foglalja el a második helyet, míg Belgium a harmadik 72 százalékkal. A készítők a legnagyobb előrelépést Dánia, Izland, Franciaország, Görögország és Lettország esetében jeleztek. Izland módosította gyermekjogi törvényét, hogy lehetővé tegye a nemek szempontjából semleges regisztrációt a szülők számára, illetve törvényileg elismerték a transzszülősséget. Franciaország azzal lépett előre, betiltotta a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló úgynevezett konverziós terápiát, megszüntette a véradás tilalmát. Görögország feloldotta a véradás tilalmát, és új egyenlőségi cselekvési tervet fogadott el. Lettország úgy módosította büntető törvénykönyvét, hogy a bíróságok súlyosbító tényezőként alkalmazzák azt a szexuális irányultság védelme érdekében.

Ahol javulás helyett visszaesés tapasztalható

Magyarország (30 százalék) három helyet csúszott le a ranglistán, elsősorban azért, mert a magyar országgyűlés számos olyan törvénymódosítást fogadott el, amelyek közvetlenül diszkriminálják az LMBTI embereket. Jelentősen visszaesett a rangsorban az Egyesült Királyság is, a 10. helyről a 14. helyre került, mert bizonyítékok kerültek elő arra vonatkozóan, hogy az esélyegyenlőségi testület nem nyújtott hatékony védelmet a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján. Kiemelik, hogy a brit kormány nem halad a régóta ígért reformjaival az úgynevezett konverziós terápiák betiltásával kapcsolatban.

A Szivárvány Európa ranglistájának végén lévő három ország Azerbajdzsán (2 százalék), Törökország (4 százalék) és Örményország (8 százalék), pontosan ugyanaz, mint az elmúlt két évben.