Hallgatólagosan elfogadta a szenátus a szexuális kisebbségeket megbélyegző tervezetet

Hallgatólagosan elfogadta szerdán a szenátus a kiskorúak nemi és nemzetiségi önazonosságának védelméről szóló tervezetet, és a képviselőházban dől majd el, hogy hatályba lép-e a szexuális kisebbségek tagjait magyarországi mintára megbélyegző jogszabály.

A törvényjavaslatot tavaly decemberben terjesztette be a parlamentbe az RMDSZ több képviselője és szenátora. A tervezet a 2004-ben elfogadott román gyermekvédelmi törvényt módosítaná. A hatályos jogszabály leszögezi, hogy minden gyermeknek joga van az önazonossághoz, illetve annak megőrzéséhez: egy névhez, állampolgársághoz, illetve ahhoz, hogy – amennyiben lehetséges – megismerje szüleit és azok gondozásában részesüljön és nevelkedjen.

A kezdeményezők az identitásról szóló cikket kiegészítenék a nemzetiségi és nemi önazonossággal, az identitás védelméről szóló rendelkezést pedig úgy bővítenék ki, hogy „minden gyermeknek joga van külső beavatkozás nélkül megőrizni állampolgárságát, nemzetiségét, nevét, családi kapcsolatait, és (születési) nemi önazonosságát”.

A törvénymódosítás a visszaélésekkel, elhanyagolással, kizsákmányolással, gyermekkereskedelemmel, illegális migrációval, elrablással, erőszakkal, internetes pornográfiával szembeni védelmet garantáló cikket azzal egészítené ki, hogy a gyermekeknek joguk van a védelemre a születési nemtől való eltérésről szóló, illetve a homoszexualitást, nemváltoztatást népszerűsítő tartalmakkal szemben is.

A jogszabály szerint a kiskorúak terhességének és a nemi betegségeknek megelőzése érdekében félévenként legalább egyszer a szexuális felvilágosításra is kiterjedő egészségügyi felkészítőket kell tartani az iskolákban, ezen foglalkozások alól azonban a szülő vagy a törvényes gyám írásos kérésére a gyermek felmentést kaphat.

Kezdeményezésüket az RMDSZ törvényhozói a genderideológia nyugati térnyerésével indokolták, amely nézetük szerint azt a keresztény értékeken alapuló hagyományos családmodellt veszélyezteti, amelyre a társadalom épül. Az előterjesztők leszögezik: nem akarják a nagykorúak alapvető szabadságjogait és véleményszabadságát korlátozni, nem kérdőjelezik meg azon jogukat, hogy saját személyükről döntsenek, de úgy vélik, hogy az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy megvédje a kiszolgáltatott kiskorúak identitását, amíg – 18. életévük betöltése után – maguk vállalhatják a felelősséget döntéseikért.

A képviselőház a döntő ház

Parlamenti adatlapja szerint a tervezetet március 14-én iktatták a szenátusban, és a jogi, illetve munkaügyi bizottságnak kellett volna jelentéstevő testületként megvitatnia. Ez nem történt meg, és már nem is fog megtörténni, mert április 27-én letelt a 45 napos határidő, így hallgatólagosan elfogadottá vált a jogszabály. A jogszabályt ugyanakkor három véleményező szakbizottság közül kettő (a tanügyi és a közigazgatási) negatívan, egy (az emberjogi) pedig pozitívan véleményezte.

A törvényjavaslat most a képviselőházba került, napirendre tűzéséről majd a házbizottság dönt. Csoma Botond frakcióvezető a Transtelexnek elmondta, egy későbbi frakcióülésen dől el, hogyan szavaznak majd az RMDSZ képviselői, amikor a tervezet napirendre kerül. A politikus egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mi a személyes véleménye a jogszabályról. „Úgy korrekt, hogy frakcióvezetőként akkor nyilatkozzak, ha már beszéltünk róla a frakcióban” – jelentette ki.